Szívboncolás és DNS-elemzés – izgalmas módszerekkel terelnek középiskolásokat az orvosbiológiai pálya felé

Szívboncolás, PCR-tesztek készítése, DNS-elemzés – akár már a középiskolások is végezhetnek ilyen feladatokat a Nemzeti Tudósképző Akadémián (NTA), amelynek célja, hogy minél több diákot tereljenek az orvosbiológiai pálya felé.

„Azt szeretnénk elérni, hogy a programba bekerülő tanulók vagy kutatókká váljanak, vagy az egészségügyben helyezkedjenek el” – mondta az rtl.hu-nak Hegyi Péter, az NTA programigazgatója.

A rendszerhez a középiskola 10. osztályában tudnak csatlakozni az orvosbiológia iránt érdeklődő tanulók. Ehhez azt kell tenniük, hogy jelzik szándékukat a középiskolai tanáruknak, aki továbbítja ezt a Nemzeti Tudósképző Akadémia felé, majd havonta nagyjából egyszer részt vehetnek egy szakkörjellegű órán, ahol alapvetően elméleti ismereteket kapnak.

A következő évben viszont már a területi központokban tartják az órákat havonta 1-2 alkalommal (minden megyében működik legalább egy ilyen központ), és ekkor 

olyan kísérleteket is végeznek a diákok, amelyekre a legtöbb hazai középiskolában biztosan nem lenne lehetőség.

A diákok például szíveket boncolnak, megismerik a testrészek felépítését, az erek elhelyezkedését, de akár rákos elváltozásokkal és különböző betegségek látható jeleivel is találkozhatnak. Az anatómiát állatokon tanulják meg, például csirkéken, halakon keresztül. A tanulók ezen kívül a koronavírus-járvány idején ismertté vált PCR-tesztek elvégzését is megismerik, sőt DNS-elemzésre is lehetőségük van.

Akik a program első két évét elvégzik, 12.-esként folytathatják a kísérletezést, de ők már elmehetnek a hat országos központ valamelyikébe is. Ezeken a helyeken a legmodernebb kutatóeszközökkel és laborokkal is megismerkedhetnek, évente egyszer pedig Nobel-díjas kutatókkal is találkozhatnak. (Budapesten, Szegeden, Pécsen, Debrecenben és Szombathelyen működnek ezek az országos központok.) „Jelenleg nagyjából ezer középiskolás vesz részt a programban” – mondta Hegyi Péter, aki szerint 

ha valaki végigcsinálja ezt a tudósképzést, akkor már úgy kezdheti meg az egyetemet, hogy jelentős előnyben van a kortársaihoz képest. 

Ekkorra ugyanis már legalább 30 gyakorlati órán vannak túl a diákok, így nem lesz idegen nekik akár egy fehérjeanalízis elvégzése sem.

A program az egyetem mellett még komolyabbá válik, ekkor ugyanis már felvételizni is kell a mintegy 60 szabad helyre. A hallgatóknak azt is vállalniuk kell, hogy hetente legalább 10 órát labormunkával töltenek a hat országos központ valamelyikében, ilyenkor ugyanis már tudományos kutatásokban segédkeznek, azaz felelősséget is kell vállalniuk. Ezért a Nemzeti Tudósképző Akadémia 75 ezer forintos ösztöndíjat fizet, de az óraszám és ezáltal a megkeresett pénz összege is több lehet a mentor és a mentorált megállapodásától függően. „Van olyan egyetemi hallgató, aki már heti 40 órát dolgozik így a programban” – fogalmazott Hegyi Péter. (A 75 ezer forinton felüli részt a kutatásért felelős mentor honorálja.)

Az ösztöndíj feltétele az is, hogy a hallgatónak minden évben be kell mutatnia a kutatási eredményeit, az első három évben pedig legalább egy olyan vizsgálatban is részt kell vennie, ahol társszerzőként jelenik meg. A második három évben elsőszerzősként kell szerepelnie, azaz addigra már lényegében meglesz a phd-dolgozata is.

A program keretében ösztöndíjban részesülő hallgatók általában orvosi, biológiai, gyógyszerészeti területeken tanulnak, de jelentkeznek fizikusok (biofizika) és dietetikusok is. A program 2012-ben indult, azóta az első évfolyamokból 2-5 diák már munkába is állt, és több tucat elsőszerzős tudományos munka is elkészült.

A Nemzeti Tudósképző Akadémia állami támogatást 2016 óta kap, azóta a programot nagyjából évente 500 millió forintból valósítják meg. A vezetők már tárgyalnak a folytatásról, az ösztöndíj növeléséről, valamint a bővülésről is a kormánnyal. Utóbbit az is indokolja, hogy Hegyi Péter elmondása szerint az egyetemi szakaszra sok helyen már négy-ötszörös a túljelentkezés.

Nyitókép: Getty Images