Szijjártó Péter szerint „a tűzzel játszanak” azok, akik szárazföldi csapatokat küldenének Ukrajnába. 

A Fidesz „brüsszeli cenzúratörvényről” beszél.

Valószínűleg mindenki emlékezetében élénken él még a 2008-as gazdasági világválság, aztán amint annak vége lett, szinte már jött is a koronavírus-járvány, hogy aztán annak végeztével máris kitörjön az orosz-ukrán háború. Mintha a kétezres évek a válságok évtizedeit hozták volna, alig volt békés időszak. Érdemes azonban felidézni az EU korábbi, mára a legtöbb ember által már elfeledett kríziseit. Ezekből nem csak tanulhatunk, azt is tudatosíthatjuk magunkban: egy probléma sem tart örökké.

Már több mint kétszáz olyan ukrán menekültet találtak a német hatóságok, akikről kiderült, hogy magyar állampolgárságuk is van, így jogosulatlanul vették fel a menekülteknek járó támogatást. Ezt a Német Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal szóvivője írta az rtl.hu-nak. A Híradónk által megkérdezett szakértő szerint a hatóságoknak ilyenkor nincs mérlegelési lehetőségük – az uniós jog szerint egyértelmű, hogy egy tagállam állampolgára nem kérhet menekült státuszt.

Puskás Panni Megmenteni bárkit című regényét jelölték Magyarországról az Európai Unió irodalmi díjára.

Hosszas, leginkább az Eurovízióra emlékeztető versenyeztetés után eldőlt: Frankfurtban lesz a székhelye az EU új korrupció- és pénzmosásellenes hatóságának, az AMLA-nak. Az új szervezet roppant erős lesz az unión belül, mondhatni ez lesz az uniós ügynökségek Cristiano Ronaldója. De miben lesz ez több, mint a magyar korrupcióellenes hivatal, vagy az OLAF, esetleg az Európai Ügyészség? Az új hatóság székhelyéért számos ország bejelentkezett, Magyarország nem. Utánajártunk, mit fog tudni az új korrupcióellenes uniós intézmény. 

Észak-Korea és Irán több fegyvert küldött Putyinnak, mint az egész EU Ukrajnának.

Olekszandr Kubrakov a légterek megnyitásának részleteit nem magyarázta el, azt sem lehet tudni, pontosan milyen légi járművekre vonatkozna.

Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már tavaly szeptemberi évértékelőjében sem beszélt a Brexitről. 

Az egész EU-ban a magyarok engedhetnek meg maguknak legkevésbé egy elektromos autót

„Arra kérjük az izraeli kormányt, hogy ne végezzen katonai akciót Rafahban, ami elmélyítené az amúgy is katasztrofális humanitárius helyzetet” – üzenték az EU-s országok, kivéve a békepártiságról oly sokat beszélő magyar kormányt.

Közel két éve heves háború zajlik Ukrajnában. A képlet egyszerű: az ukránok a NATO segítségével tartják magukat Oroszországgal szemben, egyelőre. Az idei amerikai elnökválasztás egyik esélyese, Donald Trump azonban ezt nem nézi jó szemmel. Korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója szerint komolyan kell venni Trump fenyegetőzését és amennyiben újra elnök lesz, tényleg kiléptetné az USA-t a NATO-ból. Ezzel pedig komoly veszélybe sodorná többek között Magyarországot is – amely így gyakorlatilag védtelenné válna. Mit hozhat az idei elnökválasztás az Államok és a NATO kapcsolatában? Szakértőkkel keressük a választ.

Az Európai Bizottság szerint a törvény sérti az uniós demokratikus értékeket.

Ismét kiderült, hogy minden rosszabb a Brexit miatt.

A miniszterelnök a híres kivonulása óta csak vétózott, de a nagy döntés napján végül teljesen máshogy szavazott, mint ahogy azt várni lehetett. 

Clare Daly tagadja, hogy Putyin ügynöke lenne, ahogy legnagyobb kritikusai állítják, viszont úgy gondolja, hogy jót tett Európának az orosz gázfüggőség. Az ír baloldali EP-képviselő szerint az orosz-ukrán háborút a globális fegyveripar kezében lévő NATO indította el, Izrael pedig jelenleg népirtást végez Gázában. Nem hisz az EU-ban, legszívesebben felégetné: 2019 óta mégis ott ül a parlamentében, egyes felszólalásaival komoly sajtóvisszhangot generálva. 

Az MCC brüsszeli irodája gazdatüntetést szervezett, mert szerintük „az EU háborút indított a gazdák ellen”.

Ez lehet az egyik legnagyobb adatbiztonsági visszaélés Európa történetében.

Ha ilyen telefonod van, akkor most jól figyelj.

Ukrajnában a gázolaj is olcsóbb.

Az Európai Bizottság által támogatott egyik kezdeményezés az LMBTQ-közösséghez tartozó emberek átnevelésére irányuló terápiák betiltását célozza, a másik pedig a mezőgazdaság és a vidéki gazdaságok védelmét Európában.

Két év múlva vezetné be az Európai Unió a nemek közti fizetéskülönbségek felszámolását célzó irányelvet. Az előírás szerint az egyenlő értékű munka esetén a nők és férfiak közti bérkülönbség nem haladhatja meg az 5 százalékot.

Azért, hogy gyengítsék a palesztin hatóságokat. Izrael visszautasítja a vádat.

Az uniós pénzek nélkül is válságálló a magyar gazdaság, erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök pénteken reggel az állami rádióban. Úgy fogalmazott, a magyar gazdaság méreteihez képest az uniós pénz nem egy nagy összeg. A RTL Híradónak nyilatkozó szakértő szerint az uniós támogatásnak a konkrét támogatási összegen felül is pozitív hatása van a gazdaságra.

Évente több tízmilliárd eurónyi EU-pénzt forgat meg az unió bürokráciája, amiből mind a 27 tagállamban számtalan projektet finanszíroznak. Ezeket a forrásokat könnyű természetesnek, magától értetődőnek venni. Azonban egy olyan időszakban, amikor a Brüsszelbe vetett bizalom kontinensszerte megrendült, érdemes sorra venni pár tényt és tévhitet a pénzosztásról – vagy éppen a pénz visszatartásáról.

Tömör válasz érkezett a német EP-képviselőtől.

Az unió hosszú távú célja, hogy teljesen felszámolja az orosz energiafüggést.

A javaslatot beterjesztő Donáth Anna szerint „úgy tűnik, a magyar kormánynak egyáltalán nem kellenek az Erasmus+ program pénzei”.

A Néppárt elnöke szerint nem lehet elkerülni, hogy Magyarország töltse be az Európai Unió soros elnökségét.

„Fasiszta!” – üvöltötte közvetlen közelről Petri Sarvamaa finn néppárti képviselő arcába egy fideszes kollégája, amikor pár éve szemtől szembe közölte Orbán Viktorral: ha így folytatja, akkor nem lesz helye ebben a politikai közösségben. Sarvamaának ekkor igaza lett: a Fidesz 2021-ben távozott a Néppártból. A finn EP-képviselő most petíciót indított a magyar kormány uniós szavazati jogának elvételéért az Európai Tanácsban, amelyet rekordszámú képviselő írt alá. A jövő héten pedig akár már el is foglalhatja az Európai Parlament a petíció követelését.

Jól olvasták: billió. Tehát a milliárdot kell még megszorozni ezerrel.

Így sem hárul el a magyar kormány által támasztott akadályok veszélye, a brüsszeli diplomaták szerint.

Többmilliárd dollárt fektetett be a Microsoft, lehet, hogy szabálytalanul.

A katasztrófavédelem tűzoltógépjármű-fecskendőkre kapott támogatást.

Ráadásul egy kereszténydemokrata képviselő kezdeményezte.

Átmenetileg.

Orbánra gyakran azt mondják, hogy a Kreml trójai falova, de ez nem a legtalálóbb hasonlat, mert a magyar miniszterelnök nyíltan megy szembe az EU-val – írta az osztrák lap.

441 és 580 millió forintból.

Az Európai Unió betiltja a húsevést és ehetünk mindannyian szöcskét? Brüsszelben mindenkinek elment az esze? A klímaváltozásra hivatkozva már mindent szabad? A globális felmelegedés a 21. század egyik meghatározó problémája, amellyel szemben nem sokat ér, ha a kisebb nemzetállamok külön-külön próbálnak fellépni ellene. Éppen ezért lehet szükség a nemzetközi, blokkokat egyesítő intézkedésekre. Cikkünkben sorra vesszük a legfontosabb tényeket és tévhiteket az EU harcáról a klímaváltozás ellen.

Beindítaná vele a magyar gazdaságot.

Márciusig még a régi tarifarendszer szerint lehet HÉV-ezni.

Ezt a magyar állam nem tudja vétózni sem.

A párizsi központú szervezet szerint az EU-nak szankcionálnia kellene a törvény miatt Magyarországot.

„A fideszes képviselők tudnak agresszívak lenni velem” – mondta az rtl.hu-nak Fabienne Keller EP-képviselő, a francia jobbközép Agir párt tagja. Keller nevéhez is fűződik az új migrációs csomag, amelyet megszavazása után Orbán Viktor nemi erőszakhoz hasonlított. A francia politikus szerint a magyar népre kellene építeni a magyar kormány helyett, amely lefelé halad a lejtőn, vezetője pedig „hihetetlen mértékben manipulálja az emberek elméjét”. Elmondta, milyen változást hoz az új migrációs csomag, és mit lehet kezdeni a konteóhívőkkel.

Az Európai Unió bírósága szerint az uniós joggal ellentétesen döntött korábban az UEFA és a FIFA, amikor megakadályozta az úgynevezett Európai Szuperliga (ESL) létrehozását.

500 millió forintot költöttek a fejlesztésre.

3,65 milliárdot költöttek a térségre.

Egy másik EU-s ország előzött be minket – vajon kik?

Négy éve számoltunk be arról, hogy a román elnök nem akar olyan Közép-Európát építeni, mint amilyet Orbán Viktor meghirdetett. A magyar miniszterelnök Temesváron beszélt arról, hogy olyan sikeres térséget akar mások mellett Romániával közösen létrehozni, ahol a Nyugatról ide áramló vendégmunkások okoznak majd gondot. Klaus Iohannis szerint ez olyan megközelítés, ami nem segít a Kelet és Nyugat közötti törésvonalak megszüntetésében, így nem is támogatja azt.