„Armageddon, zsarolás, nem fogjuk hagyni!” – mondta hetekig Orbán, majd simán megszavazta az Ukrajnának szánt támogatást

Orbán Viktor december 14-én kivonult arról a szavazásról, amin Ukrajna uniós csatlakozási kérelméről szavaztak. Sokáig azt lehetettt hallani, hogy a magyar miniszterelnök mosdóba ment, de végül kiderült, hogy a német kancellár, Olaf Scholz javaslatára kávézni vonult ki a teremből.

Menjen, igyon egy kávét!

– mondta Scholz, akivel Orbán később meg is beszélte, hogy hogyan hajtsa végre a tervezett távolmaradást. A többi 26 EU-vezető ezután egyhangúlag jóváhagyta Ukrajna csatlakozási kérelmét – ami az EU szabályai szerint akkor is teljesül, ha valaki nincs jelen – Orbán pedig cserében azzal takarózhatott, hogy nem szavazott igennel.

A magyar miniszterelnök ezzel történelmet írt, az EU-ban ugyanis még soha nem fogadtak el úgy határozatot, hogy egy tagállam vezetője szándékosan távozott a szavazás előtt. 

A december közepén rendezett csúcson ezután nem csillapodtak a kedélyek, az éjszakába nyúló ülésén Orbán kétszer is vétózott, megakadályozva az Ukrajnának szánt azonnali és hosszú távú uniós támogatásról szóló megállapodást.

Orbán decemberi vétója miatt kellett újból megtartani a február 1-jei csúcsot, amit nagy várakozás előzött meg, tekintve, hogy a magyar miniszterelnök hosszú hetek óta szinte minden platformon azt hangoztatta, hogy nem szavazható meg az Ukrajnának szánt, mintegy 50 milliárd eurós segélycsomag. Nézzük, hogyan indokolt Orbán Viktor egészen a mai napig.

Füstbe ment terv

Jó látni, hogy az Európai Bizottság február 1-re B tervet készít, mely szerint az Ukrajnának adott pénzügyi támogatást az EU költségvetésén kívül lehetne kezelni. Ez egy jó döntés! A Bizottság B terve a magyar A terv!

– írta az X-en január 10-én a magyar miniszterelnök, aki arról is beszélt, nem értenek egyet azzal, hogy 50 milliárd eurót kelljen adnunk, ami egy óriási összeg.

„Nem értünk egyet azzal sem, hogy ezt négy évre kellene biztosítanunk, és így tovább. De legyen, Magyarország kész részt venni a 27-ek megoldásában, ha garantálják, hogy minden évben döntünk arról, hogy továbbra is küldjük-e ezt a pénzt, vagy sem. És ennek az évenkénti döntésnek ugyanolyan jogalapja kell, hogy legyen, mint ma: egyhangúnak kell lennie. Sajnos ezt az álláspontot egyes országok úgy értik vagy értelmezik, mint egy eszközt arra, hogy minden évben megzsarolják őket” – mondta LePoint-nak Orbán, akinek a javaslatát a tagállamok valóban azért nem szavazták meg, mert el akarták kerülni, hogy az évenkénti meghosszabbításról szóló szavazást eszközként használja fel a magyar fél az épp aktuális, vitás politikai kérdések rendezésére.

Armageddon

„Brüsszel évek óta ideológiai háborút vív Magyarország ellen, és folyamatosan zsarol bennünket. Most már papírunk is van erről. A Financial Times hasábjain jelent meg a brüsszeli zsarolási kézikönyv. Brüsszel azzal zsarol, hogy ha szuverén országként viselkedünk, akkor ők összekötik az ukrán kérdést a jogállamisággal, és Magyarországot nyugati pénzügyi blokád alá veszik” – írta mindössze két nappal a szavazás előtt Orbán a Facebook-oldalán.

Ez Armageddon lenne, amit nem fogunk hagyni. Megvédjük Magyarország érdekeit. Minket nem lehet megzsarolni!

– zárta a bejegyzését a miniszterelnök, aki tehát még napokkal ezelőtt is azon a véleményem volt, hogy amennyiben Brüsszel összeköti az ukrán kérdést a jogállamisággal, akkor eljön a világ vége. Azt végül nem tudni, hogy mitől változott meg gyökeresen a magyar fél álláspontja az ügyben, de a Spiegel szerint a mostani áttörésre azután került sor, hogy Orbán Viktorral egy kisebb csoport megbeszélést folytatott, ezen Olaf Scholz német kancellár is részt vett. Erről részletesebben ebben a cikkünkben írtunk.

Szuverenitásvédelmi konzultáció

A legújabb nemzeti konzultáció a Szuverenitásunk védelméről címet kapta, a kérdések között pedig ott szerepelt Ukrajna uniós pénzügyi támogatása is. Az ezzel kapcsolatos kérdés egészen pontosan így hangzott:

Az Európai Bizottság további 50 milliárd euróval akarja támogatni Ukrajnát. Mivel ez az összeg a jelenlegi uniós költségvetésben nem áll rendelkezésre, a tagállamoktól akarnak pluszforrásokat kicsikarni. Úgy kérnek Magyarországtól további hozzájárulást, hogy hazánk jó ideje nem kapja meg a neki szerződés szerint járó uniós pénzeket. Magyarország már eddig is sok milliárd forintot költött az Ukrajnából menekülők megsegítésére.

Ön mit gondol erről?

• A: Ne fizessünk többet Ukrajna támogatására, amíg a nekünk járó pénzt nem kaptuk meg.
• B: Akkor is fogadjuk el a brüsszeli kérést, ha a nekünk járó pénzt továbbra sem biztosítják.

A állam által közölt adatok szerint a kitöltők 99 százaléka mindenben egyetértett a kormánnyal, abban is, hogy nem szabadna több pénzt adni Ukrajnának, amíg Magyarország meg nem kapja az uniós forrásokat. Orbán Viktor korábban „az unió vezetése elleni akciósorozat első lépésének nevezte” a konzultációt. 

Azt a konzultációt, amelynek eredményével a mostani szavazáson teljesen szembe ment a magyar miniszterelnök.

Nyitókép: Getty Images