Az EU szünetet kér az izraeli harcokban, a magyar kormány nem szavazta meg

Közös állásfoglalásban szólította fel az izraeli kormányt az EU 26 országának külügyminisztere, hogy ne nyomuljon tovább hadseregével Rafah-nál, ahol másfélmillió, előlük menekülő palesztin zsúfolódott össze. Az egyetlen ország külügyminisztere, aki nem adta nevét az állásfoglaláshoz, Magyarországé volt, derül ki a Politico hírleveléből.

Az uniós külügyminiszterek az állásfoglalában azt írják: „Arra kérjük az izraeli kormányt, hogy ne végezzen katonai akciót Rafahban, ami elmélyítené az amúgy is katasztrofális humanitárius helyzetet”. A kezdeményezést Belgium indította el. 

Ebben a külügyminiszterek – Szijjártó Péter kivételével – sürgetnek egy „azonnali humanitárius szüntetet, amely fenntartható tűzszünethez vezethet”.

A közös kiállás azért is fontos, mert változást mutat Németország és több EU-s kormány hozzáállásában is, akik eddig a pontig nem fogalmaztak meg nyílt kritikákat Izrael offenzívájáról Gázában, amelyet az október 7-i terrortámadások után indítottak. Most már ott tartunk, hogy Benjamin Netanjahu kormányát még legközelebbi szövetségeseik is kritizálják a humanitárius katasztrófa miatt, írja a lap. A gázai háborúnak már nagyjából húszezer – főként civil – áldozata lehet.

Mi történik Rafah-ban?

Nemcsak az EU-s országok, de az USA is arra ösztönzi Izraelt, hogy ne hajtsa végre a Rafah ellen tervezett offenzíváját. A Gáza övezet déli részén elhelyezkedő városban jelenleg többmillió menekült tartózkodik. A Guardian szerint az övezet 2,3 milliós népességének fele, míg a Politico szerint pedig összesen 1,5 millió palesztin tartózkodik itt.

Az izraeli hadsereg szerint itt rejtőzik a Hamász terrorszervezet vezetőinek egy része, és itt húzódhatnak azok a csempészalagutak, amelyeket végleg fel akarnak számolni. Az USA szerint viszont „a jelenlegi körülmények mellett egy jelentős szárazföldi hadművelet Rafahban a civilek elleni további ártalomhoz vezethet, és még több civil válhat menekültté, potenciálas akár a szomszédos országokban is”.

Izrael kormányát valószínűleg a többi felszólításnál érzékenyebben érinti az USA állásfoglalása, amely várhatóan az ENSZ elé is fog kerülni. Hiszen az állam legnagyobb külföldi támogatójaként Joe Bidenék eddig nem sűrűn kritizálták nyíltan Izrael hadműveleteit.

Lapunk megkérdezte a magyar külügyminisztériumot is, hogy miért nem írta alá Szijjártó Péter a dokumentumot, illetve hogy mi a magyar kormány álláspontja azzal kapcsolatban. Amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.

Nyitókép: Abed Zagout / Anadolu via Getty Images