Kutatás: eddig kb. 62 billió forintnyi összegbe került a briteknek az, hogy kiléptek az EU-ból

Eddig 140 milliárd font (csaknem 62 ezermilliárd forint) veszteség érte a brit gazdaságot az EU-tagság megszűnése (Brexit) miatt, és ez a veszteség a következő évtized közepére várhatóan több mint a kétszeresére emelkedik, áll a Cambridge-i Egyetem gazdaságkutató műhelye, a Cambridge Econometrics csütörtökön ismertetett átfogó elemzésében.

A szimulációs modellszámításokra alapuló tanulmány szerint, amely London polgármestere, Sadiq Khan megbízásából készült, a brit gazdaság termelésének bruttó hozzáadottérték-tartalma (GVA) tavaly 2207 milliárd font volt, és 2771 milliárd font lesz 2035-ben.

Az elemzőközpont számításai szerint azonban ha Nagy-Britannia nem lépett volna ki négy évvel ezelőtt az Európai Unióból, a brit gazdaság által megtermelt GVA-tartalom 2023-ban elérhette volna 2347 milliárd fontot, és 2035-ig 3082 milliárd fontra emelkedhetett volna, vagyis a Brexit egy évtizedes távlatban várhatóan 311 milliárd font bruttó gazdasági veszteséget okoz.

A Cambridge Econometrics hangsúlyozza: mindez azt jelenti, hogy az előállított bruttó hozzáadottérték-tartalom mércéjével mérve a brit gazdaság teljesítménye tavaly 6 százalékkal kisebb volt, 2035-ben pedig 10,1 százalékkal alacsonyabb lesz annál a szintnél, amelyet e két időpontig Nagy-Britannia az Európai Unió tagjaként elérhetett volna.

Az elemzőközpont szerint ennek a gazdasági veszteségnek a fő tényezői közé tartoznak az elmaradó beruházások, valamint a Brexithez köthető negatív munkapiaci hatások. A Cambridge Econometrics modellszámításai szerint ugyanis 2035-re a munkahelyek száma 3 millióval, a beruházások értéke 32 százalékkal, a brit export értéke 5 százalékkal, az importé 16 százalékkal lesz alacsonyabb azoknál a szinteknél, amelyeket a Brexit nélkül el lehetett volna érni.

A ház számításai szerint ezek a makroszintű hatások fejenként és országos átlagban csaknem kétezer font (több mint 880 ezer forint) éves jövedelemveszteségnek felelnek meg, de Londonban, ahol a pénzügyi és szolgáltatási szektor koncentrációja miatt még nagyobbak a gazdasági károk, lakosonként átlagosan 3400 font (1,5 millió forint) a Brexit okozta jövedelemveszteség.

A legutóbbi felmérések szerint a brit lakosság többsége is a Brexitet okolja személyes nehézségeiért és a gazdaságban mutatkozó bajokért. A UK in a Changing Europe (Az Egyesült Királyság a változó Európában) nevű elemzőműhely és a Public First nevű közpolitikai kutatócsoport közös vizsgálata szerint a britek 52 százaléka úgy tartja, hogy a Brexit rosszul vagy nagyon rosszul végződött, és mindössze 9 százalék szerint járt jól vagy nagyon jól az ország az EU-tagság megszűnésével.

A válaszadók 60 százaléka közvetlenül a Brexitet okolta az elmúlt évek kiugró inflációjáért, az ezt kísérő megélhetési válságért és általában a brit gazdaság teljesítményének hanyatlásáért.

Sadiq Khan, London munkáspárti polgármestere a londoni City különálló polgármesteri hivatala által csütörtök estére szervezett politikai fórum szónokaként annak a véleményének adott hangot, hogy a politikusoknak „nem szabad elbújniuk” a kérdés őszinte, érett megvitatása elől, mivel a konzervatív párti brit kormány által végrehajtott „keményvonalas Brexit a mélybe rántja a brit gazdaságot és felhajtja a megélhetési költségeket”.

Sir Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője és miniszterelnök-jelöltje azonban az utóbbi időszakban többször is kijelentette, hogy Nagy-Britannia akkor sem lép vissza az Európai Unióba, ha a Labour az idén esedékes parlamenti választások után kormányra kerül.

Nyitókép: Getty Images