Képzeljenek el egy miniszterelnököt, aki hisz a magyarok kivételességében. Hisz abban, hogy van sajátos és egységes magyar gondolkodásmód. Hisz Magyarország feltámadásában. Aki a tudomány válogatott eszközeivel akarja győzelemre vinni a vesztes országot. Aki állami propagandával szítja a gyűlöletet, miközben hívő keresztény. De ne képzeljenek el most már senkit, hiszen tudják, kiről van szó. Veress Kriszta filmje Teleki Pálról szól.

Demján Sándor, a Skála megálmodója régi vágású üzletember, a férfi, aki még Kádárra is rászólt. Határozott volt, kőkemény, kissé mogorva és szűkszavú. De hogyan lett a szegénységbe született gyerekből az ország egyik leggazdagabb embere? A rövid válasz erre az, hogy mindig tudta, mire van szükség és miből lehet üzletet csinálni, és sohasem félt kockáztatni. Ahogy mondják, nagy játékos volt, aki az orosz Kamaz vállalat privatizálásával teremtette meg hatalmas vagyonát. Halála után így emlékeztek rá egy nekrológban: Demján Sándor még csapatot épített, nem bandát, ő még a haza javát akarta, nem a haza javait. 

Gőzerővel dolgoznak a restaurátorok Horthy Miklós különvonatának étkezőkocsiján. A Turán felújításán az RTL XXI. század című műsorának stábja forgathatott. A vasúti kocsi 3 éve került elő Szlovákiából, ahol nyaralónak használták. A tervek szerint fél év múlva eredeti állapotában bárki megnézheti majd a szerelvényt, ami több szempontból is fontos része a magyar történelemnek. 

Egy egész korszakot neveztek el Kádár Jánosról, aki elődjéhez, Rákosi Mátyáshoz képest jóval kisebb hőfokon égette a vele kapcsolatos személyi kultuszt. A propaganda persze erős volt, de ebbe a gyerekkora nem igazán férhetett bele. Talán azért sem, mert akkor születésének körülményeiről is többet kellett volna elárulni, ami nem biztos, hogy illett volna egy kommunista diktátorhoz. Borsody István filmjében olyanok is megszólalnak, akik ismerték a Kapolyon élő kis Kádárt. 

A II. világháború pusztítása különösen súlyosan érintette Magyarországot és Budapestet. A világégés után a nyugati segélyszervezetek nagy mennyiségű adományt küldtek az országba, hogy ezzel enyhítsék az emberek szenvedését. Itthon Nyugatról visszatért magyarok segítségével intézték a segélyek célba juttatását, a XXI. század hétfő esti adásában olyanokat láthatnak, akiket emiatt meghurcoltak és bebörtönöztek. Pusztán nyugati kapcsolataik, és az onnan érkezett segélyek miatt váltak gyanússá, akikben nem bízott az állambiztonság. Még olyanokban sem, akik egyébként kommunisták voltak.

Magyarország első underground zenekara, a Syrius a Csanády utcai pinceklubból indult. Eleinte csak zenészek jártak koncertjeikre, de progresszív, jazzes hangzásukkal belopták magukat a szélesebb közönség szívébe is. Előfordult, hogy Deák Bill Gyula még próbák helyett is Syrius koncertre járt, és amikor kitudódott, kidobták a zenekarból. Ízelítő a XXI. Század filmjéből.

Aki nem élt meg nehéz helyzeteket, az nem tudhatja igazából, hogy mi az a blues – mondta az RTL-nek Deák Bill Gyula, akivel a XXI. Század stábja készített interjút. A fantasztikus hangú énekes – akinek sok megpróbáltatáson kellett keresztülmennie életében – éppen ma 75 éves, és ünnepi koncertjére készül. Deák Bill az interjúban felidézte, hogy egy alkalommal Chuck Berry, az egyik leghíresebb amerikai énekes hallotta őt énekelni, és nem akarta elhinni, hogy egy fehér embert hall.„”

Weöres Sándor a magyar irodalomtörténet legendás alakja, akinek egészen sajátos viszonya volt a nőkkel és az alkohollal. Az utóbbival sohasem számolt le, de felesége, Károlyi Amy valószínűleg megmentette a korai haláltól. Weöres Sándor lelke sohasem nőtt igazán fel, naiv őszintesége egész életét végigkísérte. Pajzán versei viszont csak halála után jelenhettek meg.

Hidak nélkül a főváros csak Pest és Buda volna. A háború végén a két partot összekötő kapocs megszűnt egy időre, mert a német katonák felrobbantották az összes hidat a keletről előrenyomuló szovjetek előtt. Ez a kijelentés mégsem pontos, hiszen egyikük, a Margit híd véletlenül robbant fel, rajta villamossal és emberekkel – éppen ma 79 éve. A 2011-es felújítás során hajóroncs, épen maradt bombák, sőt emberi csontok is kerültek elő. 

A Wekerletelep főterét szinte mindenki ismeri – ha névről nem is, de amint előkerül egy kép vagy videórészlet szinte arcul csapja az embert a felismerés. Az épületek otthont adtak már filmeknek, sorozatoknak és videóklippeknek is. Szikszai Ottilia filmjében az ikonikus helyszín történelme elevenedik meg a tervező unokájának emlékein és szakemberek történetein keresztül. A Makkhetestől egészen a Barátok köztig.

Egymásba szerettek, ragaszkodtak egymáshoz, amikor ezt nagyon rossz szemmel nézték, az üldözés elől pedig nyugatra akartak szökni. Az 1951-ben ereje teljében lévő Rákosi-rendszer azonban ezt nem hagyta, példát statuált. Egy fiatal énekesnő, Kovács Erzsi és egy válogatott futballista, Szűcs Sándor tragikus története a XXI. Században.

Tudták, hogy Koltai Róbert országos hírneve Bencze Ferenc trombózisának köszönhető? Vagy hogy Gyuszi bácsi akár Vittorio Gassman is lehetett volna? A kaposvári száműzetésből a Halhatatlanok Társulatába kerülő színész hiába rendezett közönségsikereket, mégis úgy érzi, hivatalosan nem ismerték el munkásságát. Szondi Vanda filmje Koltai Róbert történeteit mutatja be, amik soha véget nem érő, egybefüggő füzérként tárulnak a néző elé. 

Az autósport kezdetben a gazdagok kiváltsága volt, a ’60-as években azonban kisemberek előtt is megnyílt a lehetőség a versenyzésre. Persze ekkor nyugati autó még szóba sem jöhetett, Zsigulik, Skodák és Wartburgok adták az autók zömét. „Fúrtunk, faragtunk otthon a satupadban, és ami abból kijött, úgy sikerült” – mesélt a kezdetekről Gerencsér „Titi” Tibor autóversenyző. A ralisport hőskora a XXI. században. 

Hell István televíziós rendező ma sem érti, miért volt annyira fontos, hogy már Szegeden kilökjék az autóból interjút adni a romániai útja után elcsigázott Grósz Károlyt. Az MSZMP pártfőtitkára hárommillió néző előtt, 1988. augusztusban beszélt a magyarok félretájékozottságáról – egy olyan időszakban, amikor Erdélyben falvakat romboltak le, és eltiporták a magyar kisebbség jogait. Mi több: ez már itthon sem volt titok.

Az inotai hőerőmű az ’50-es évek legnagyobb ipari beruházása volt Magyarországon, egykor a szocializmus egyik szimbólumának számított. A párt akkoriban úgy húzta fel az épületeket, hogy azok formálják a társadalmat. Az emberek együtt mentek a gyárba, közösen ettek a menzán, utána a kocsmázás is csoportos tevékenységként működött. A rendszerváltás azonban betett a létesítménynek, amit 2001-ben végleg bezártak. Egy ideje azonban Inota újra virágozni kezdett, és talán megint szimbólummá válhat. 

A magyarokat már lassan száz éve foglalkoztatja a világűr. Bár Farkas Bertalan volt az első magyar, aki elhagyta a Földet, ám nem ő az egyetlen, akiről érdemes megemlékeznünk, ha Magyarország és az űr kapcsolatáról beszélünk. Jóval a Szujoz-36 kilövése előtt, 1932-ben forgattak Budapesten először sci-fit. Másfél évtizeddel a százados kiküldetése után, 1995-ben pedig egyetlen keleteurópai országként Magyarország vett részt a CHEOPS űrteleszkóp gyártásában.

Három magyar is részt vett a Franciaország egykori elnöke ellen elkövetett, elbaltázott merényletben. Egyikük, Marton Lajos a XXI. Századnak, D. Tóth András filmjében idézte fel, mi történt azon az estén 1962 augusztusában. Életfogytiglani börtönbüntetésnek indult, amit a merényletkísérletben való részvételért kapott, de végül éppen a Charles de Gaulle által hirdetett amnesztiának köszönhette, hogy négy és fél év után kiszabadult.

A történész, aki a történelem részese lett. Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész a Kádár-rendszerben lett a Horthy-korszak szakértője, de az állambiztonság nem ezért figyeltette. Még katonakorában, mielőtt egyetemre ment volna, Szabad Európa Rádiót hallgatott, amiért feljegyzés készült róla, és mint a rendszerváltás után az aktájából kiderült, később is készült róla jelentés.

A Videoton az egyetlen csapat, amely mindig nyert Madridban – 1984-ben a vidéki magyar kiscsapat játszotta az UEFA-döntőt a világhírű Reál Madrid ellen. A XXI. Század három egykori játékossal – Szabó Józseffel, az UEFA akkori gólkirályával, Csongrádi Ferenccel, a Paris Saint-Germain elleni gólszerzővel, valamint Disztl Péterrel, a korszak legjobb magyar kapusával – idézi fel a felejthetetlen kupameccseket.

A magyar színháztörténet példátlan sikere a Madáchban több mint 40 éve játszott Macskák. A XXI. Század többek között Szirtes Tamás rendezővel, Haumann Péterrel, Hűvösvölgyi Ildikóval és a darab legendás koreográfusával idézte fel a kezdeteket. Hogyan tanították be a koreográfiát a táncolni alig tudó drámai színészeknek? Mekkora előleget kért a magyaroktól a darab szerzője? Mi az erőssége a magyar változatnak az angolhoz képest?

A július 19-én elhunyt Balázsovits Lajos még akkor is igent mondott Jancsó Miklósnak, amikor más filmekben már nem vállalt szerepet – 40 éven át dolgoztak együtt. Balázsovits Lajos 2009-ben, utolsó közös filmjük forgatásán nyilatkozott az RTL-nek. A július 19-én elhunyt színésztől kedd délután vesznek végső búcsút szerettei, tisztelői a Fiumei úti sírkertben.

A Balatonba évente tucatnyi ember fullad bele. Elsodródnak a kisgyerekek, gyanútlan nyaralók fordulnak a tó közepébe SUP-okról vagy csónakokról. Ám 1983-ban furcsább haláleset rázta meg az országot. A TV-ből ismert Elbert János irodalomtörténész a bokáig érő vízben vesztette életét. Míg a rendőrség balesetről beszélt, sokan politikai gyilkosságnak gondolták a történteket, amiben egy titokzatos nő és a szovjet titkosszolgálat, a KGB is szerepet játszhatott. A kedélyeket csak tovább borzolta, mikor néhány héttel később fia, majd felesége is öngyilkos lett.

Matuska Szilveszter: tömeggyilkos, robbantásszakértő, őrült. Szavak, amik először eszembe jutnak – nekem és valószínűleg az olvasónak is – e név hallatán. Polihisztor vagy művész, ezek már olyan kifejezések, amik messze elkerülik a figyelmünket, ha a biatorbágyi rémről elmélkedünk, pedig ezek is éppen olyan jól írják le, mint az elején említettek.

A magyar hard rock- és metálrajongók azonban sokat köszönhettek a 37 évig dobozban maradt Grizzly II. című filmnek. Egy maffiózókkal üzletelő chicagói sajtkereskedő, feltörekvő amerikai filmcsillagok és egy óriási vérmedve kellettek ahhoz, hogy a nyolcvanas évek Magyarországán létrejöhessen az első olyan nagyszabású koncert, ami kinyitotta a kapukat a heavy metal előtt.

Tatabányáról korábban sokaknak a szén jutott eszébe, ám a kohók mellett eltöltött óráknál a város jóval többet adott az ott élőknek. Színházi estek, munkáskörök és zenei produkciók képezték a nyolcvanas évek közösségi életét, a helyszín pedig nem más, mint a Bányász Művelődési Ház, vagyis a helyi művház.

1969-ben kisfilmekkel hirdették, hogyan kell érvényesíteni a budapesti busz- és villamosjegyeket, amik felváltották az addig működő kalauzrendszert. Akkor el kellett küldeni a BKV-nál dolgozókat, tíz évvel később viszont már emberhiánnyal küzdöttek. Ekkor léptek színre a női buszsofőrök, akik látták eleinte néhányan összehúzták a szemöldöküket.

Húsz évvvel ezelőtt, 2003. július 23-án, egy nappal 55. születésnapja után hunyt el Cserháti Zsuzsa. A kivételes tehetségű, de hullámvasúthoz hasonlatos, csonkán maradt karriert befutó, a boldogságot csak röpke pillanatokra meglelő énekesnő elvesztésének évfordulóján az RTL Híradó húsz évvel ezelőtti gyászhírének és a XXI. század tíz évvel ezelőtti riportjának felelevenítésével emlékezünk a fantasztikus hangú művészre.

1986, Monte-Carlo. Itt kezdődött a Hungaroring története, Bernie Ecclestone-nal – a Forma-1 akkori mindenható urával – és jóbarátjával – a Brazil Nagydíj versenyigazgatójával –, Rohonyi Tamással. A futamon határozták el, hogy egy minden ízében nyugati show-t hoznak a vasfüggöny túloldalára. A brit üzletember eredetileg a Vörös téren akarta megrendezni az autóversenyt, de az oroszok nem akarták felszedni a macskaköveket. Magyar üzlettársa ekkor javasolta neki Budapestet. Bár a politikai vezetés eleinte furcsán nézett a túlságosan is kapitalista sportra, amikor a brazil konzulátusról telex érkezett, már nem söpörhették szőnyeg alá.

Az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet csapatokról sokszor festett idilli képet a kor propagandája. A kiképzésen résztvevő orosz és magyar katonákat jó barátokként mutatták be, holott ez közel sem volt igaz. A megszállók nemcsak fegyvertársaikat, de a civileket is lenézték és sokféleképpen keserítették meg életüket a gyulafirátótiak szerint. A tűzifa és borlopástól a molesztálásig minden belefért, ha pedig nem sikerült a tett helyszínén fülön csípni az elkövetőt, következménye sem lett a dolgoknak. Bár az atrocitások jó része nem követelt emberi életeket, 1986. július 16-án ennek az ellenkezőjére is volt példa. Ő volt a szovjet megszállás utolsó magyar áldozata.

Képzelje el, hogy egy sötét erdőben sétál, karddal a kezében, társaival együtt, és úgy néz szembe a mindenhonnan érkező veszéllyel. Vagy hogy egy űrhajó fedélzetén utazik, és úgy fedezi fel az univerzum határait. Bizony, ilyen kalandok várnak azokra, akik belemerülnek a szerepjátékok világába, ahol a hősök mi magunk lehetünk. Az ilyen típusú elfoglaltság egyre népszerűbb Magyarországon is, ahová a sci-fi- és a fantasy-irodalom farvizén érkeztek meg a szerepjátékok. Ebben pedig nagy szerepe volt a legendás Galaktika magazinnak. 

Gyártottak autót, teherautót, lóval vontatható mozgó konyhát, tábori sütőt, háztartási és mezőgazdasági eszközöket, működött itt és acél- és vasöntöde is az elmúlt 130 évben, de az ipari sikertörténet alfája a konzerv és a lőszer volt. A csepeli gyárban dolgozni azonban korántsem volt veszélytelen, a háborúk alatt pedig sokan fillérekért kockáztatták az életüket. Később stratégiai jelentőségénél fogva kiemelt figyelmet és bizonyos kiváltságokat is kapott a Csepel Művek több tízezer dolgozója, akiket többek között Hruscsov, Brezsnyev és Gorbacsov is meglátogatott. De vajon valóban tettek-e zsíros kenyeret tettek Lenin-szobor kezébe a tiltakozó csepeli munkások?

A 75. születésnapját ünneplő Gálvölgyi János a XXI. század riporterének mesélt arról, milyen rosszul érintette, amikor első lánya születésekor a kórházban nem ismerték fel, arról, hogy miért nézik le a komikus színészeket, és elárulta azt is, miért hálás Darvas Ivánnak és Pintér Bélának. 

Időutazás Esztergomban: 30-40 éves – nem egy kelet-európai – versenyautó mutatta meg magát a hétvégén. 1993-ban, éppen harminc éve rendezték meg az első Esztergom Rally-t. Most részben a belvárosban, a bazilika alatti alagutat is érintve, részben a város környéki kistelepüléseket összekötő alsórendű utakon tartották a versenyt, ami inkább az örömautózásról szólt, mint az eredményekről.

75. születésnapja alkalmából forgatott portrét Gálvölgyi Jánosról a XXI. század, pár nappal az előtt, hogy kórházba került. Magyarország egyik legnépszerűbb színésze – aki azóta sokkal jobban van – a forgatáson nemcsak vidám szerepeiről beszélt, hanem gyerekkoráról, álmairól és a színpadra vitt legfontosabb drámai karakterekről is.

A XXI. század május 3-án készített hosszú interjút Gálvölgyi Jánossal – egy héttel az előtt, hogy rosszul lett, és intenzív osztályra került. Az elképzelés az volt, hogy pályája kevésbé ismert részleteit mutassák be közelgő születésnapja alkalmából: kevés filmszerepét, tragikus vagy szomorú színpadi játékát. Így igazán különleges adás készült, amiből most ízelítőt láthatnak-olvashatnak az rtl.hu-n.