Tisztázni kell, mi a valóság, és mi az, amit az emlékezet tett hozzá a mohácsi tragédiához, az utóbbi évszázadokban ugyanis a tények sokszor háttérbe szorultak. A Mohács 500 kutatócsoport szerint ma már több korábbi feltételezést ki lehet zárni a csata pontos helyszínével és eseményeivel kapcsolatban, azt viszont biztosan tudni lehet, minek köszönhette első nagy győzelmét Szulejmán.

A jelenlévőkön kívül csak kevesen tudtak és tudnak róla a mai napig, ezért van olyan ,aki csak legyint: „ugyan már!”. Pedig a nyolcvanas évek közepén valóban megtörtént, hogy rendőrök szinte ok nélkül vertek szét egy koncertet, nem is akárhol: a Pusztavacsi Békefesztiválon. A XXI. század egy kevéssé ismert esetet dolgoz fel hétfői adásában. 

A Petőfi '73 című kultfilmmel nem az volt a baj, hogy mit mondott több mint száz évvel korábban Petőfi, hanem hogy mit mondtak 1972-ben azok a középiskolás diákok, akikre még a főszerepeket is rábízta Kardos Ferenc rendező. Ötven évvel a bemutató után szereplők és a stáb tagjai találkoztak újra, a XXI. század stábja pedig jelen lehetett a különleges randevún.

Kossuth-díjas költő, író, olykor forgatókönyvíró és színész. Istenfélő, szerelmet kereső, szorongó, negyedik generációs nyugatos, az Új Ember publicistája. De azoknak, akik ismerték, elsősorban Jancsi. A XXI. századnak Pilinszky János szerettei meséltek történeteket a költőről – ki kapta tőle élete legnagyobb pofonját, ki magyarázkodott a cigivel kiégetett ágyneműje miatt, és hogyan rejtőzködött Pilinszky, amikor Bódy Gábor rendező felkereste a Psyché miatt?

Miközben más pontokon a Securitate orvlövészei vadásztak a mozgó célpontokra, vagy éppen egy páncélozott harcjármű géppuskacsövével kellett farkasszemet nézni. Így tudósítottak a magyar újságírók a romániai forradalomról.

Hogyan került ő a miniszterelnök-jelölti pozícióba, és mit mondott neki Orbán Viktor, amikor átadta a miniszterelnöki irodát? Miért nem lépett be a rendszerváltás után az MSZP-be? Hogyan gondol ma ügynökmúltjára? A 80 éves Medgyessy Péter volt miniszterelnök a XXI. századnak idézte fel a múltat, és őszintén beszélt arról is, milyen „szamárságot” követett el, ami később támadhatóvá tette.

1973. április végén két tisztet, Dylski Aurél határőr őrnagyot és Cziboly Csabát, a Néphadsereg századosát temették el a budapesti Farkasréti temetőben. Mindketten Vietnámban haltak meg, amikor lelőtték az őket szállító helikoptert. Azzal a nemzetközi egységgel szolgáltak kint, amelyiknek a vietnámi háború utáni békét kellett felügyelnie, asszisztálni a fogolycseréknél és kivizsgálni a háborús bűntettekről szóló bejelentéseket. Az ötven évvel ezelőtti küldetésről a küldöttség ma már nyugdíjas tagjai beszéltek a XXI. századnak.

Több párt? Verseny? És én döntöm el, hogy ki kerüljön a parlamentbe? Magyarországot 33 évvel ezelőtt hirtelen ellepték a politikai hirdetések, a népnek azonban csak néhány hónapja volt, hogy megismerkedjen a számtalan új párttal és azzal a kihívással, amit a szabad választások jelentettek. Az optimizmus ugyan áthatotta a közhangulatot, a döntő többségnek azonban fogalma sem volt arról, hogy mi vár rájuk a rendszerváltás után. Mai szemmel a színre lépő politikusok sem voltak éppen a legfelkészültebbek.

Lehet egy politikai rendszer prűd – amikor úgy tesz, mintha a kapitalizmussal együtt a szexualitás is kihalt volna az emberekből – vagy álszent, amikor a párt első embere a fogamzásgátló tablettákkal kapcsolatban megjegyzi, hogy hirdetéseken nem akarja látni, de a vágyaknak semmilyen vasfüggönnyel nem tudnak gátat szabni. 

A kínzó lakáshiány enyhítésére vágott bele az Építési Minisztérium a jövő lakásának megalkotásának nem kis feladatába 1958-ban. A megbízott építészek akkoriban különlegesnek számító, remekbe szabott otthonokat terveztek, ezekből épült meg az Óbudai Kísérleti Lakótelep. Az izgalmas és tényleg előremutató vállalkozásból azonban sok panaszt eredményező, az eredeti elképzeléseknek csak nyomokban megfelelő valóság lett.

Mattyasovszky Jenő rendőrnyomozó és újságíró regényhőse fiatalkorától fogva mindig helytállt, és megvédte a Magyar Népköztársaságot. Történetei több százezres példányszámban keltek el, és még az író halála után sem értek véget. A szocialista propaganda és a volt rendőr fantáziájának szüleményéről Szondi Vanda készített filmet.

Hogyan fordulhatott elő, hogy a hatvanas évek magyar gyerekei nyugat-európai katonákkal játszottak? Hogyan született meg a magyar tankok rejtőszíne, a cirmos? Hogyan kerültek a szovjet játékok ugyanolyan dobozba, mint a lőszerek? És ki volt a magyar moncsicsikirály? Ezekre a kérdésekre is választ kaphat a XXI. század következő adásában. Az is kiderül, mi köze volt az annak idején német mintára Magyarországon is elterjedt trafikoknak a hazai játékgyártáshoz, és hogyan találták fel magukat az alapanyaghiánnyal küzdő magyar kisiparosok. 

Az Urál nyugati oldalán, a mai Baskíria területén élhettek azok a magyarok, akiket Julianus barát megtalált. Itt válhattak el tőlük a honfoglalók elődei, akik átkelve a Volgán nyugatra indultak. Vannak azonban arra utaló jelek is, hogy a magyarság nemcsak két felé szakadhatott, hanem más csoportok is elindulhattak más irányokba.

„Erős és győztes csapatainkról” szóló hírek, az ellenség démonizálása és a háború szükségszerűsége plakátokon és cikkeben a II. világháború idején. A háború eleinte valószínűtlennek tűnt, de apránként lelkileg és testileg is felkészítették rá a magyarokat. A hátország mindennapjait idézi fel hétfőn a XXI század.

Csendélet belekről és megkötözött végtagokról. Kéz- és lábrészletek, portrék, önarcképek és lányáról készült festmények, aztán újra csendéleteket, női alakok, minden alkalommal fotók alapján. Sándorfi István festőművészről és különleges festményeiről szól a XXI. század adása, amiben több izgalmas képet is megmutatunk. 

A Katona József Színház 1982 ősze óta működik Budapesten. Olyan darabokat kezdtek játszani, amelyeket addig a magyarországi teátrumok nem mutattak be. Ez a kommunista állampárt, az MSZMP figyelmét is felkeltette, és volt olyan előadás, ami után odatelefonáltak a színházba, hogy bizonyos mondatok többé nem hangozhatnak el. A Katona erre frappáns választ adott. 

Mi kellett ahhoz, hogy a szocializmusban ikonikus lemezborítók szülessenek? Tehetséges emberek és figyelmetlen cenzorok.  

Az Ikarusokról naponta lehetne filmet készíteni, sok embert érdekel a világhírű magyar márka története, még mindig hatalmas a rajongótábora itthon és külföldön. A XXI. század hétfői adásban azonban nem a járművek, hanem a dolgozók lesznek a központban. Maguk az ikarusosok.

A negyven éve bemutatott Panelkapcsolat finoman szólva nem idealizálja a házasságot. A filmben folyvást marakodó házaspárt az akkor a való életben is házasságban élő Pogány Judit és Koltai Róbert alakította, akiket igencsak megviselt a forgatás és Tarr Béla rendhagyó munkamódszere. Például, hogy nem volt előre megírt forgatókönyv és a rendező külön-külön instruálta a színészeket, akik így nem tudták, mire számíthatnak a másiktól. Az egyik jelenetről Pogány Judit ma is csak nehezen tud beszélni.

Az első internáltak azok a mérsékelt szociáldemokraták volta, akik nem óhajtottak egyesülni Rákosi Mátyás pártjával. Azt mondogatták nekik, ha felépítették a tábort, hazamehetnek. De nem szabadulhattak. Éjszaka rájuk fagyott az átizzadt ing, havonta csupán egyszer fürödhettek, aki fegyelmi vétséget követett el, azt éjjel egy föld alatti verembe állították. A recski kényszermunkatábor körülményei olyan borzalmasak voltak, hogy onnan mindenki menekült volna. Ez persze szinte lehetetlen volt, de ifjabb Dobó József tíz nap után kereket oldott.

A magyar történelem egyik fontos főszereplőjének az életét tette tönkre annak a vádja, hogy elárulta nemzetét, amikor 1849-ben fegyverletételre szólította fel katonáit Világosnál, ami a szabadságharc végét jelentette. Pedig a fennmaradt iratokból tisztán látszik: Görgei a nem sokkal korábban, Aradra összehívott haditanács döntését hajtotta végre. Ott határoztak úgy, hogy le kell tenni a fegyvert a Habsburgok segítségére siető oroszok előtt. Akkor még senki sem sejtette, hogy nem ez lesz a magyarok egyetlen szabadságharca, amit az oroszok aztán vérbe fojtanak. 

Egyre több olyan pár van Magyarországon, akik lombikprogram segítségével válnak szülővé. Minden ötödik pár érintett, mégis sokan a mai napig tabuként tekintenek a témára és nem beszélnek róla. Erről forgatott Veress Krisztina, akinek a témában való érintettsége tette még személyesebbé a XXI. század következő riportját.  

Anyák, orvosok, egy pap és egy filmrendező beszél olyan dolgokról, amelyek Magyarországon sokaknak még mindig tabut jelentenek: a meddőségről és a gyógymódról. A XXI. Század megrázó riportja a mesterséges megtermékenyítés magyarországi történetét dolgozza fel.

Bár eleinte ő is „rühellte” a Jancsó Miklós által forszírozott zoomot, hamar rájött, hogy stílust teremtenek ezzel. A világ 100 legjobb operatőre közé tartozó Kende Jánost Jancsó szemének is nevezik, annyira összefonódott a munkásságuk. A ma már visszavonult operatőr ritkán nyilatkozik, de a XXI. századdal kivételt tett.

Ha büntetni nehezen is tudták az azonos neműek szerelmét, zsarolni remekül lehetett őket. Többeket bírtak rá így a besúgásra a Kádár-korszakban, a belügy pedig változatos módszerekkel szervezte be a kiszemelt embereket. Persze, mint minden diktatúrában, a szocializmusban sem esett mindenki egyenlő megítélés alá.