Kiábrándult a Rákosi-rendszerből, részt vett ’56-ban, és meghonosította a szerepjátékokat Magyarországon
2023. június 11. 20:55
Képzelje el, hogy egy sötét erdőben sétál, karddal a kezében, társaival együtt, és úgy néz szembe a mindenhonnan érkező veszéllyel. Vagy hogy egy űrhajó fedélzetén utazik, és úgy fedezi fel az univerzum határait. Bizony, ilyen kalandok várnak azokra, akik belemerülnek a szerepjátékok világába, ahol a hősök mi magunk lehetünk. Az ilyen típusú elfoglaltság egyre népszerűbb Magyarországon is, ahová a sci-fi- és a fantasy-irodalom farvizén érkeztek meg a szerepjátékok. Ebben pedig nagy szerepe volt a legendás Galaktika magazinnak.
Bár a szerepjáték világszerte reneszánszát éli, az emberek hajlamosak legyinteni rá. Akik nem tudják miről van szó, a felnőttek szexuális játékaival szokták összekeverni. Akik láttak már asztal körül kockát dobáló és szabálykönyvet bújó fiatalokat vagy furcsa ruhákban flangáló kalandorokat, gyakran időpocsékolásnak tartják.
Pedig az utóbbi években egyre több pszichológus és egészségügyi szakember fedezte fel a szerepjátékokban rejlő terápiás potenciált, ugyanis a kikapcsolódáson túl lehetőséget nyújtanak arra, hogy a résztvevők új identitásokba bújva, más szemszögből nézzék meg a világot és saját életüket.
A szerepjátékosok átélhetik azokat a helyzeteket, amelyekkel mások szembesülnek, ezért mélyebb empátiával fordulhatnak embertársaik felé, miközben fejlődik a kommunikációs és szociális készségük, valamint az önismeretük, illetve a problémamegoldó képességük.
A szerepjátékok terápiás alkalmazása olyan területeken is hatékony lehet, mint a traumák feldolgozása, a szorongás kezelése vagy a szociális fóbiák leküzdése.
Iskolai környezetben a diákok figyelmének megtartására használják. 2015-ben egy magyar kutatócsoport skót minták alapján dolgozta ki a „kerettörténet” módszertanát. Itt a tanulási folyamatot kitalált történettel helyettesítik, a dolgozatok helyett csatákat vívnak, a gyerekek pedig saját maguk alkotta karaktereket is hozhatnak, akikkel együtt fejlődnek a megtett út során.
A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen is évtizedes hagyománya van a szerepjáték oktatásának.
A szerepjátékok elfogadottságához és a játékosbázis növekedéséhez hozzájárultak a covid miatt elrendelt korlátozások is. A bezártság idején sokan új hobbi után néztek, mások visszanyúltak ifjúságuk kedvenc időtöltéséhez, és megtanították gyermekeiknek a 20-30 éve megszerzett tudást.
Több évtizedes múltja van Magyarországon a szerepjátékoknak
Magyarországra a sci-fi- és a fantasy-irodalom farvizén érkeztek meg a szerepjátékok, amik már akkor népszerűek voltak.
Az emberek az ilyenfajta olvasnivalókat keresték, ezért a Galaktikát is keresték, főleg a ’80-as években, amikor nem nagyon volt még alternatíva. Létrejött egy testvérlapja is a Galaktikának, amit Atlantisznak hívtak. Ez viszonylag rövid életű volt
– mondta a XXI. századnak Németh Attila, a Galaktika irodalmi szerkesztője.
Az Atlantisz mindössze 13 lapszámot élt meg. Ennek és a Galaktikának is Kuczka Péter volt a főszerkesztője, aki kommunista költőként a Rákosi-rendszer híve volt. Amikor Nagy Imre, akkori élelmezésügyi miniszter országjárásra küldte, nagyot fordult vele a világ.
„Ennek egy egész nagy meghasonlás lett a vége Kuczka részéről” – mondta Németh.
Olyannyira, hogy a rendszerhű költőből kritikus ellenzéki lett, aki részt vett az ’56-os forradalomban. Emiatt nem is jelenhettek meg a versei.
Kuczka Pétert sokan a magyar sci-fi atyjának tartották, akit mellőzött íróként Aczél György végül a Móra Kiadóba ültette a Kozmosz könyvek főszerkesztőjeként. Azért éppen oda, mert a tudományos-fantasztikus irodalmat nem tartotta komoly műfajnak, olyannak, ami felnőtteknek szólna. Kuczka azonban meglátta ebben a lehetőséget, orosz és amerikai írók munkáit is megjelentette.
A későbbi Galaktikában Göncz Árpád is rendszeresen fordított.
Olyan szépirodalmi szerzők kezdtek sci-fi-vel foglalkozni, akiknek a munkái nem jelenhettek meg a Kádár-rendszerben.
A XXI. század adását hétfőn nézhetik meg az RTL Híradó késő esti kiadása után 23:25-kor az RTL-en.