1920 tavaszán szólalt fel először a Nemzetgyűlésben az első képviselőnő. Akkor és később is sokszor kinevették, gúnyolták, a II. világháború után üldözték is, de a saját rendet alapító apáca rendületlenül küzdött a szegényekért, az elesettekért, a nők jogaiért, és mentette az üldözötteket a vészkorszak alatt. Slachta Margit élete a XXI. Században.

Polcz Alaine hosszú évekig többször is élet és halál között lebegett a háborúban  összeszedett betegségek miatt, így ismerkedett meg Mészöly Miklóssal. Az író lelkét is megtépázta a háború, egész életében gyötörte a tudat, hogy embert ölt. Gyerekük nem lehetett, házasságuk mégis különleges volt, akárcsak az életművük.

Polcz Alaine különös kapcsolatban állt a halállal. Mészöly Miklós pedig szokatlan viszonyban volt a nőkkel. Mészöly Miklós és Polcz Alaine kapcsolataa a XXI. században.

Hétfőn jubilál az RTL sokszorosan díjazott riportműsora, ebből az alkalomból beszélgettünk az alkotókkal, és előszedtünk pár fontos dokumentumfilmet a műsor tekintélyes archívumából.

1962-ben, veszedelmes időszakban döntötte el a 16 éves Spiró György, hogy írni fog. A három szláv nyelvet beszélő író a rendszerváltás előtt írta Jönnek című, nagy hatású versét, amely kirobbantotta a népi-urbánus vitát. A XXI. század hétfő esti jubileumi adásából videós ízelítőt adunk, és a riporter személyes vallomását is elolvashatják.

Spiró György: Jönnek.

Faludy György szemérmes vallomást tett a XXI. század filmjében, amellyel életében sosem akart szembenézni. Legmélyebb érzelmeiről és az eltitkolt szexualitásáról beszél. A költő 2002-ben csak úgy vállalta az interjút, ha az haláláig egy elzárt fiókban marad. Nem akarta, hogy bárki bánthassa vonzalmai miatt.

Mennyi a hozott élmény, mennyi a megfigyelt élet, hol végződik az én, és hol kezdődik az ő: Spiró György író a XXI. században.

A színésznő varietéről varietére vergődött, amíg végre a fővárosba került. Itt is énekesnőként, táncosnőként kereste kenyerét. A negyvenes évek elején viszont már a film is fölfedezte magának Déry Sárit, és szexszimbólumot csinált belőle. A filmvásznon is csak a gyönyörű, ámde butácska nőt alakíthatta. Pedig akkoriban különös terveket szőtt. Klasszikusokat tanult, komoly színész akart lenni. A XXI. század 2005-ben készült filmje a tragikus sorsú színésznőről.

Czakó László búvár eltökélte, megleli a harci járművet. A koordinátákat egy osztrák kollégájától kapta faxon, az első misszióhoz eladta a garázsát, a második küldetést pedig a véletlenül arra járó osztrák tévések mentették meg. A Szent István csatahajó a XXI. Században. 

Az első világháborús magyar hadihajó, aminek filmre vették a vízre bocsátását, az elsüllyedését, és még a tenger mélyén is láthatjuk végső haláltusáját. XXI. Század hétfőn, a késő esti híradó után.

A nemzetközi karmesterverseny 1974-es győztese óriási szolgálatot tett a magyar kultúrának azzal, hogy tömegekkel szerettette meg a komolyzenét. Annyira népszerű lett, hogy legendák is szárnyra kaptak róla – ezeket a mester maga cáfolta az RTL-nek.

A nő rajongtak érte, a férfiak miatta hallgattak komolyzenét. A karmesterverseny idején kiürültek az utcák, Még az egyik legjobb Magyar filmben is feltűnt. Sokan csak cuki japánként beszélte róla, mások Kennek szólították. Kobajasi Kenicsiró és legendás élete a XXI. században. 

A román titkosrendőrség, vagyis a Securitate egységeinek rádióforgalmazását itthon le tudták hallgatni, és az így szerzett információkat átadták a román hadseregnek – idézte fel a XXI. századnak Borsits László vezérezredes, a Magyar Néphadsereg utolsó és a Magyar Honvédség első vezérkari főnöke.

Kiss Kevin a „Csinibaba” című, szerelem inspirálta dalával érkezett a Válogató színpadára. Egyedi előadásmódja és különleges mozdulatai rögtön felkeltették a mentorok érdeklődését. A 18 éves srác egyből levette Erikát a lábáról, de Alex sem vélekedett másképp: „Ez volt eddig a kedvenc produkcióm”.

Szovjet csapatok kivonása, a román forradalom és a taxisblokád. A rendszerváltás mindhárom eseményénél beleszólása volt a történelem alakulásába. Éles konfliktusok orosz tábornokokkal és magyar politikusokkal.

A kampányígéret, amiről hamar kiderült, hogy nem teljesen igaz.

1973-ban szembesült a fejlett világ az első kőolajválsággal. A magyar állami tévé gúnyosan számolt be arról, hogyan tűntek el a gépkocsik a nyugati nagyvárosokból, jelezve, hogy nálunk ez nem kövezhet be. A válság persze hozzánk is begyűrűzött, az árrobbanás pedig az ország eladósodásához vezetett, aminek következményeit évtizedeken át nyögték a magyar emberek.

Nagy ára volt annak, hogy megtartsák a nép bizalmát a szocializmusban. A magyar embereknek a kapitalizmusban kellett kifizetni a tartozást.

A Corvin-negyed a rendszerváltás után pár évvel még egészen másképpen nézett ki. Szomjas György és Grunwalsky Ferenc Roncsfilm című, mára már kultikussá vált alkotásával semmi mást nem akart, csak megmutatni az ottani valóságot, a roncséletet. A XXI. század stábja most Szőke Andrással és Badár Sándorral ment vissza az egykori helyszínekre, ahol ma már többnyire üveglapokkal borított irodaházak vannak.

Harminc éve ismertük meg Józsefváros esendő hőseit. Egy film a rendszerváltásról, ami teljesen más volt, mint amiket vetítettek a mozik. Roncsfilm a XXI. században.

Évtizedeken át meghatározó alakja volt a magyar belpolitikának.

Lendvai Ildikó azon kevesek közé tartozik, akik már a Kádár-rendszerben is politikai pályán voltak, és a rendszerváltás után is ott maradtak. A XXI. századnak mesélt a felpuhuló kommunista kultúrpolitikában betöltött szerepéről, és arról a „nem volt más hülye” helyzetről is, amikor a kármentés céljával elvállalta a viharvert MSZP vezetését.

Őszintén és önkritikusan beszélt állampárti múltjáról is. Sosem volt kormánytag, de az MSZP befolyásos politikusának számított. Lendvai Ildikó a XXI. században.

Sok történet kering arról, hogyan indult a legendás trió, a dalszövegíró Bereményi Géza és a két zenész, Cseh Tamás és Másik János kapcsolata. Arról is sokat hallani, mi történt hármójukkal, akik közös munkájuk alatt három lemezt adtak ki. Másik János sokkal több, mint egy főszereplő a trióban. Játszott jazz- és underground zenekarokban, koncertezett a legnagyobb sztárokkal, írt filmzenét, sőt a színészetebe is belekóstolt, rögtön egy főszereppel. 

Dresch Mihállyal, Dés Lászlóval, Tony Lakatossal koncertezett, a Kőszegi Grouppal járta Európát. Közben lepusztult kultúrházakban lépett fel a 80-as évek magyar underground zenekaraival.

Időutazás a kilencvenes évek Magyarországára, amikor semmi nem volt népszerűbb a nyugati mintára létrehozott fiúcsapatoknál, egyetlen nap alatt be lehetett robbanni, a szőke énekes haját pedig fekete festették, mert túl sok volt a szőke a csapatban. A XXI. század riportere a Shygys tagjaival beszélgetett.

Az ország egyik fele szexinek, a másik cikinek tartotta őket.

Egy ember tragédiája? Az ember tragédiája? A férfi tragédiája? Tragédia egyáltalán? A hétfői XXI. században Madách Imre drámája lesz a középpontban, 3 rendező: Szikora János, Lengyel György és Alföldi Róbert mondja el érzéseit a darabról, amely a mai napig az egyik, ha nem a legfontosabb színpadi mű, és nem csak itthon.

Rákosi Mátyás utálta a darabot. Miért tüntetett a közönség a Párizsi szín alatt? Mi volt a baj a Falanszter-jelenettel? 

Ha Radics Béla Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Államokban születik, akkor világsztár lett volna, de ő Angyalföldön élt egy szobakonyhás lakásban a Tripolisz szélén. Ez azonban nem zavarta abban, hogy úgy éljen, mint egy rocksztár.

Kritizálta a rendszert, ezért nem jelenhetett meg nagylemeze.A tömegek rajongtak érte. Ünnepelt rocksztár lett az angyalföldi proligyerek. Radics Béla, a gitárkirály legendája a XXI. században.

1956-ban senki nem hitte, hogy az orosz csapatokat le lehet győzni. Senki nem hitte, hogy akkora lesz az ellenállás, és olyan veszteségeket szenved a második világháborúban győztes Vörös Hadsereg, hogy kénytelen lesz kivonni erőit a Budapestről. Pedig megtörtént.

Tankok, puskák és emberek. Amikor Budapest újra csatatér lett. Az oroszok nem kíméltek senkit és semmit Magyarországon. 1956 csatái a XXI. században.

A XXI. század rendszeres nézőinek ismerős lehet a mondat: a történelem tükröt mutat a jelennek. Egy néhány éve készült adásunkban Veress Krisztina számba vette, hányszor kellett menekülniük magyaroknak és másoknak Európa különböző országiból. Azért mutatjuk be újra a filmet, hogy lássák, hogyan bántak a magyarokkal vagy az ide menekülőkkel.

Szeretettel fogadták a menekülteket, főként, ha nem maradtak sokáig. Ritkán lett igazi otthon az új otthon. Menekülthullámok a XX. században, amikor segítettünk, és amikor kevésbé. De vajon mitől függ a jó szándék? 

A Csapd le csacsi! -ban már mindenki nevetett rajtuk, pedig több mint 30 éven át védték a pártot, fegyverrel. Aztán 1989-ben a kormány úgy döntött, nincs rájuk szükség. A rendszerváltáskor javasolják, alakuljon Nemzeti Gárdává, végül felszámolták a szervezetet. Jogutód nélkül.