A XXI. század rendszeres nézőinek ismerős lehet a mondat: a történelem tükröt mutat a jelennek. Egy néhány éve készült adásunkban Veress Krisztina számba vette, hányszor kellett menekülniük magyaroknak és másoknak Európa különböző országiból. Azért mutatjuk be újra a filmet, hogy lássák, hogyan bántak a magyarokkal vagy az ide menekülőkkel.

Szeretettel fogadták a menekülteket, főként, ha nem maradtak sokáig. Ritkán lett igazi otthon az új otthon. Menekülthullámok a XX. században, amikor segítettünk, és amikor kevésbé. De vajon mitől függ a jó szándék? 

A Csapd le csacsi! -ban már mindenki nevetett rajtuk, pedig több mint 30 éven át védték a pártot, fegyverrel. Aztán 1989-ben a kormány úgy döntött, nincs rájuk szükség. A rendszerváltáskor javasolják, alakuljon Nemzeti Gárdává, végül felszámolták a szervezetet. Jogutód nélkül.

Az idősebbek azt mondják, a régi a jó, a fiatalok meg lázadnak. Néha úgy viselkednek, mintha csak a dolgukat tennék. Mikor ég ki az ember? Mikor kezdi csak a pénz és a hatalom érdekelni, mikor múlik el a lázas ifjúság? XXI. század hétfőn este 

A hetvenes évek elején Nagy Gábor volt az a fiatal színész, akiért rajongani lehet. El is kezdte a szakma beskatulyázni, aztán jött Az ötödik pecsét.

Ha azt akarjuk, hogy győzzön a jó, miért szeretjük a negatív figurákat, és miért szeretnek a színészek rosszat játszani? Rosszarcú színészek, akiket szívesebben nézünk, mint az örök győzteseket. Hétfőn este a XXI. században!

Harminc évvel ezelőtt még sokan tiltakoztak a szívtranszplantáció ellen, mert túl drágának találták. Az első sikert napokig nem is hozták nyilvánosságra.

30 éve még az orvosok se hittek a szemüknek, amikor gépek tartottak életben egy szív nélküli embert. 

1988-ban elkezdett beszélni a múltjától, a politikai rendőrség működéséről, kínzásokról.

Az egyik első igazi szembenézés a Rákosi-rendszer terrorjával 1988-ban történt. Farkas Vladimir három órán keresztül beszélt az ÁVH módszereiről, Rákosiról, Rajkról, Kádárról és a kihallgatásokról, amelyeken ő is szerepet vállalt.

Egy ÁVH-s, aki már a szocializmus bukása előtt nyíltan beszélt szerepéről a Rákosi-rendszerben. Elismerte felelősségét, de hangsúlyozta, ez a felelősség nem is olyan nagy. Farkas Vladimir nyilvános vezeklése a XXI. században.

A harmincas években kezdte és élete végig a bűvészetnek élt. Trükkök ezreit tudta kártyával, vagy gyűszűvel. Volt olyan varázslat, amelyet ő mutatott be először Európában. Rodolfo élete azonban nem csak a szórakozásról szólt.

Megmentett egy fuldokló kínai gyöngyárust. Átverte a vámosokat. És nagyon szeretett lopni. Rodolfo, a fegyelmezett bűvész és szerető férj története a XXI. században.

A magyar a történetírásban nem ritka, hogy vélt sérelmek vagy sikerek a valóságoshoz képest jelentősen fel vannak nagyítva. Az egyik ilyen a szabolcsi alma története.

A magyar alma külföldön igen keresett exportcikk. A rendszerváltás után megszűnt a KGST, a biztos piac. A Szovjetunió nem kért a magyar almából. A szabolcsi alma története a XXI. században.

A XXI. század egyik leghosszabb ideig készült riportját láthatják ma este.

Orosz István grafikus plakátja egész Kelet-Európában szimbóluma lett a függetlenségnek.

Bevésődött a plakát és a felirat - Tovarisi konyec -, a rendszerváltás egyik legerősebb emléke. Nem csak itthon, külföldön is. Abban az időben, amikor még számított, mi van a plakáton – és nem csak a plakátok ára érdekelte a nagyérdeműt.

A nyolcvanas évek első felétől csinos fiatal mazsorettek tették még látványosabbá a Debreceni Virágkarnevált. Schell Judit is tagja volt a csoportnak, és még azt is nagy ovációval fogadták, ha leejtette a botját.

Kudarcra számítottak, de óriási sikert aratott, százezrek voltak kiváncsiak a Debreceni Virágkarneválra. 

A türk népekkel való kapcsolatkeresés eszköz volt a politikusoknak, hogy megszilárdítsák hatalmukat.

Az elgondolás tökéletes volt. Csakhogy a kereskedést a korrupció akadályozta. Kereskedelmi akciónak indult, államilag támogatott ideológia lett belőle a Horthy-korban. Türk kapcsolat, turáni álmok a XXI. században. 

A Legényanya történetét dolgozza fel a ma esti XXI század.

Kitűnő színészek játszottak a magyar abszurdban, ami tükröt mutatott a rendszerváltás idején.

A kritika lehúzta, de a közönség a mai napig élteti Garas Dezső kultfilmjét.

Tito Jugoszláviájában a magyar lakta Vajdaságot alig fejlesztették, egy valamiben mégis nagyon sikeres volt. A mulatós zene segített elvonni a figyelmet a problémákról. 

A szocializmust építették, de másként. A jugoszláv útlevél szabaddá tett. A jólét és a szabadság azonban csak látszólagos volt. Tito vasmarokkal tartotta össze országát. A rendszert bírálni nem lehetett, cserébe létbiztonságot és utazást adott az embereknek. 

Büntetés volt a színésznek vidéki színházban játszani. Soha nem lehetett a kisvárosi elit része. A publikum viszont ünneplőben ment a színházba, igaz egymásnak öltöztek ki, nem a csepűrágónak. Lázs Sándor filmje a XXI. században. A teljes adás ITT nézhető vissza.

A Kádár-korszakban szinte kötelező volt egy főiskolásnak vidékre menni. A színházba járás esemény a múltban és a jelenben is. Miképpen alakítja egy társulat a kis város életét? Színházi kultúra vidéken a XXI. században, ahol a legendák velünk élnek

A Magyar Nemzeti Bank kincseit szállító aranyvonat sorsának bemutatása kalandfilmért kiált.

Évente jelentek meg könyvei, az egyik legnépszerűbb író volt Magyarországon, amíg ki nem derült múltjának sötét időszaka. Berkesi András kínzásokban, vallatásokban vett részt az ötvenes évek elején, és nem egy gyanúsítottja miatta került a szovjet Gulágra, kényszermunkára. A nyolcvanas évek végén egyre többször kezdtek el beszélni Berkesi eltitkolt életéről és egy körmendi író-olvasó találkozón megtörtént a szembesítés. Egykori áldozatai álltak vele szemben. Borsody István a döbbenet és rácsodálkozás pillanatairól készített filmet XXI. században.

A szocializmusban büszkék voltak az íróra, aztán jött a rendszerváltás és a szembesítés. Berkesi András könyvei és áldozatai a XXI. században.

Könyvek és színdarabok határozták meg gyerekkorát. Naplót is írt, de nem olyat, mint a többi lány. Ha azt hiszik, már mindent hallottak róla, tévednek. Janikovszky Éva könyvei és magánélete a XXI. században.

Ma már szinte hihetetlennek hangzik, hogy a 70-es években csaknem egymillió példányban jelent meg a Nők lapja, majd a 80-as legvége zuhanórepülést hozott, majd a ’91-re pedig nagyjából 150 ezerre esett vissza. Zétényi Lili, a lap egykori főszerkesztője arról is mesélt, hogy milyen volt Fenyő Jánossal együtt dolgozni. A teljes adás elérhető: ITT.

A kommunizmus idején 27 évig volt a Nők lapja főszerkesztője. Aztán jött a rendszerváltozás és a magazint megvette a később meggyilkolt médiamogul. Történetek a 72 éves Nők lapja történetéből a XXI. században.

Világsiker lehetett volna, de a vasfüggöny útját állta. A Szalay testvérek már kamaszként elektromosgitárt és szintetizátort építettek. Találmányuk később elhozta Magyarországra a számítógépes zeneszerzés forradalmát. A szocialista blokkot sújtó kereskedelmi korlátozások miatt viszont szabadalmukkal elkéstek a nyugati piacról. Szalay Sándor és Szalay András története a XXI. században Kilyén Tamástól. A számítógépes zeneszerzés magyar forradalmáról szóló teljes filmet itt nézheti meg.

A Szalay testvérek találmánya a 80-as években elhozta Magyarországra a számítógépes zeneszerzés forradalmát. Az egyik legsikeresebb hazai hangszerfejlesztés története a XXI. században.

Úton voltak, mert menniük kellett. Trianon után fél millió ember hagyta el szülőföldjét és költözött az új Magyarországra. Úton voltak iparosok, tanárok, köztisztviselők és közalkalmazottak, vasutasok és postások, mert ők a régi Magyarországot képviselték és ha nem voltak hajlandóak hűségesküt tenni az új hazájuknak – Romániának, Csehszlovákinak vagy a Szerb-Horvát királyságnak – menniük kellett. Úton címmel jelentetett meg tanulmánykötet a Magyar Tudományos Akadémia Trianon 100 kutatócsoportja, akiknek segítségével jött létre a XXI. század filmje a trianoni menekültek mindennapjairól. Külön köszönet Heilauf Zsuzsának, aki a pestszentlőrinci Tomory Lajos Múzeum igazgatója és rengeteg érdekességet mesélt a 100 évvel ezelőtt időszakról. A teljes adás elérhető: ITT.

Fél millió menekültről kellett gondoskodni Trianon után. Vagonok, szükséglakások és lakótelepek jelentették a megoldást. De mit keres egy unitárius templom a havanna lakótelep közepén?

Aki lebukott, és elvitték a készülékét, az még mindig menthette a már lefőzött pálinkáját, ha előrelátó volt és a készletet titkos rejtekhelyen dugta el. Kéménybe, pincébe a burgonya alá, juhakolba, de bölcsőbe, farakásba és trágyadombba is rejtették a pálinkát vagy a cefrét. Olyan helyekre, ahol senkinek nem volt kedve kutakodni. Fejezetek a pálinka zugfőzés történetéből ma este a késő esti Híradó után! A titkos pálinkafőzésről készült adást itt nézheti meg.

Mindenki tudta, hogy tilos, de pálinkának lennie kellett. Legtöbbször a cefre bűze vagy egy bosszúálló szomszéd vezette nyomra a fináncokat. XX. századi történetek a zugfőzdékről a XXI. században! Kerekes Bori filmje hétfőn este a késő esti Híradó után!

Amikor bemutatták az Egri csillagokat elterjedt a pletyka, hogy a film készítői Görögországban forgatták a tengerparti jelneteket, mivel nem kaptak engedélyt úgy nyerték meg a görög hatóságok jóindulatát, hogy arra hivatkoztak, török ellenes filmet forgatnak. Ám ma már tudjuk, hogy ez nem igaz, ahogy a film körül terjedő, számtalan városi legenda sem. Ellenben a forgatás körülményei, állítólagos karóra és háttérben álldogáló busz nélkül is sokkal izgalmasabbak, mint ahogy arról az egész ország beszélt. Ne feledjük, 1968-ban járunk, amikor a nemzetközi helyzet egyre fokozódott.

Mi varázsol el, ha a filmet nézünk? A történeteket a színek és fények harmóniája teszi meséssé, a jelmez pedig hitelessé. Az Oscar-díjra jelölt Szakács Györgyi az egyik legjelentősebb tervező a világon. Kik viselték ruháit a nagy hollywoodi produkciókban és miért szakad el a jelmez egy-egy színészen? A teljes adást megnézheti: ITT.

Színészek, festők voltak a szomszédjaik Szentendrén. Egy életút, amely vargabetűvel kezdődött, aztán a szorgalom és a tehetség kiegyenesítette. Szakács Györgyi jelmeztervező a XXI. században, ahol a lendák velünk élnek.

26–an haltak meg a császárfürdői vonatbalesetben, amikor egy HÉV és egy személyvonat összeütközött Budapesten. Már másnap kivégezték a váltóőrt, egy háromgyermekes apát. Jeltelen sírba temették és még a családját sem értesítették. Ződi Péter filmje az 1952 karácsonyán történt tragédiáról hétfőn késő este a XXI. században! Nézd vissza a teljes adást: ITT!