Fábri Zoltán utolsó filmje nem kapott elég elismerést. Nem tetszett a mondanivalója. Németh Miklós is sok mindent másképp gondolt, mint a Kádár-rendszer vezetése. Volt is konfliktusa az elittel. Egy eblematikus film és a rendszerváltás miniszterelnöke a Kádár-rendszer elitjéről a XXI. században.

Sokan nem tartották művésznek, csak úgy beszéltek róla, mint egy vásári mutatványosról. Pedig Kemény Henrik olyat tudott, amit rajta kívül senki. Évtizedeken át szórakoztatta a gyerekeket bábjaival. Közülük is a leghíresebbel, Vitéz Lászlóval. A ma esti XXI századnak ők a főszereplői.

Kemény Henrik a népligeti mutatványosok közé született. Nagyapja és apja mesterségét folytatva élete végéig bábok készítésével és életre keltésével foglalkozott. A sokak által lenézett vásári bábjátékos műfajt olyan mesteri szintre emelte, hogy Kossuth- díjas  művész lett, de a szíve mélyén a  legnagyobb örömöt az jelentette, hogy a nyolcvanas évek végén a papa tervei alapján felújították a családi bábszínházat. Szikszai Ottilia filmjét hétfőn, a késő esti Híradó után láthatják.

Hat évesen állt először színpadra, aztán még 81 évig bábozott. Apja és nagyapja mesterségét örökölte, szóba se jöhetett más. Kemény Henrik, az utolsó vásári bábjátékos élete a XXI. században. Hétfő este, a késő esti Híradó után.

Az értelmiségi humor és egy értelmiségi, aki nem tartja magát humoristának. Nagy Bandó András polgármester is volt, de azt mondja, herótja van a politikától. Az előadóművész most hetvenhárom éves, főleg tizenegy éves kislánya miatt tartja fitten magát. A teljes riportot megnézheti ITT.

Az értelmiségi humor és egy értelmiségi, aki nem tartja magát humoristának. Nagy Bandó András a XXI. században.

Papok és urak mindig egyek, még a szocializmusban is. Milyen bűnöket követtek el a kommunista uralmat, majd a Kádár-rendszert kiszolgáló papok A teljes adásért kattintson: IDE.

Miképpen viselkedjen az egyház a kommunista diktatúrával? Papok sínylődtek börtönökben, mások kiegyeztek az állammal. 1950-ben megalakult a papi békemozgalom. Az állam engedményekkel tartotta kézben az egyházakat.

50 éve is rendeztek már egyszer vadászati világkiállítást Magyarországon, ezzel is foglalkozik a hétfő esti XXI. század. Annak a jelentősége az egyre erősödő nyugati vadászturizmus és a növekvő dollárbevétel volt. A szovjet pártfőtitkár, a nepáli király, II. Erzsébet királynő férje, Fülöp herceg is a vendéglistán volt, pedig húsz évvel korábban még azt hirdette a propaganda, hogy a vadászat már nem az urak, hanem a nép szórakozása. 

Először királysági és főúri birtokokon, aztán az állami erdőkben. Kezdetben arisztokraták és pénzemberek, aztán pártitkárok és állami vállalatok vezetői. A fegyverek hangja nem változott, de akik meghúzták a ravaszt, folyamatosan cserélődtek. Huszadik századi vadászatok a XXI. században. 

Miért rosszabb megölni egy állatot az erdőben, mint a vágóhídon? Úri huncutság vagy vadgazdálkodás? Vadászok, vadásztársaságok és az ötven éve rendezett vadászati világkiállítás története a XXI. században!

Hittek, csalódtak és emlékeznek. A mozgalom 3 évig tartott mégis több évtizeden át hatással volt Magyarországra. A NÉKOSZ vagyis a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége a második világháború után szökkent szárba. Azért, hogy a szegény parasztok gyerekei is járhassanak egyetemre, főiskolára. Akkor az, hogy egy falusi gyerek tovább tanulhasson szinte elképzelhetetlen volt. A többség családja mellett maradt és dolgozott. A filmben Jancsó Miklós, Bacsó Péter, Berek Kati, Vitányi Iván mesélnek azokról az évekről.

Kényszerpihenő nélkül közlekedő vonatok, a sínek mellett pedig integető lelkes tömeg. Az egész XX. században – politikai rendszertől függetlenül – a vonat volt a politikai elit legnépszerűbb közlekedési eszköze. Az első számú vezetőknek különvonat is járt. Ezeket a nem mindennapi szerelvényeket ismerhetik meg a XXI. században, amely ma a nyári szünet után jelentkezik újra.

A XX. század legfontosabb politikusai, ha nagy útra indultak, vonatra szálltak. A vasút kiszámíthatóságát és kényelmét választotta Horthy Miklós kormányzó, Rákosi Mátyás és Kádár János első titkár is. Persze nekik sosem kellett a peronon várakozniuk, mert hozzájuk igazították a menetrendet. Különleges vonatok és politikusok - Áron Gábor filmje a XXI. században. A teljes adást megnézheti az RTL Moston!

Ma már repülőkön és jachtokon is megfordulnak, a leggyakoribb közlekedési eszközük persze még mindig az autó. Ami általában nagy, fekete és kék lámpa van a tetején. De nem volt ez mindig így! A XX. század legfontosabb politikusai, ha nagy útra indultak, vonatra szálltak. A vasút kiszámíthatóságát és kényelmét választotta Horthy Miklós kormányzó, Rákosi Mátyás és Kádár János első titkár is. Persze nekik sosem kellett a peronon várakozniuk, mert hozzájuk igazították a menetrendet. Különleges vonatok és politikusok - Áron Gábor filmje a XXI. században.

A rendszerváltás évében Kapolcson, a Balaton-felvidék egyik kis falujában nagy változások indultak el. Úgy kezdődött, hogy odaköltözött egy ismert zeneszerző, aki kitalálta, hogy művész barátaival a falu lakói számára különleges alkotásokat hozzanak létre. Ennek aztán híre ment, de ahhoz, hogy a pár száz fős eseményből több milliós látogatottságú fesztivál legyen, szükség volt Márványné Elli konyhájára és Cili néni kocsmájára. És arra is, hogy kiszáradjon egy patak. A teljes adásért kattintson: IDE.

Egy fesztivál, ami azért jöhetett létre, mert elfogyott a víz a patakból. A kapolcsi Művészetek Völgyének kezdete a XXI. században.

Hogyan lett Mindszenty József érsek, ki segítette? Miért haragudott meg egy egyszerű szerzetesre, aki egyház- és világpolitikai játszmákat folytatott Rómában? Nagy Töhötöm jezsuita szerzetes élete a XXI. században - Lázs Sándor filmje.

Jankovics Marcellel 13 évvel ezelőtt forgattunk. A nemzet művésze 1941-ben született Budapesten. A pannonhalmi bencés gimnáziumban tanult. Mivel egyetemre nem mehetett, beállt esztergályosnak. Végül- hamis káderlappal- 1960 ban vették fel a Pannónia Stúdióhoz. Előbb segédrajzoló lett. Öt év múlva már rendezett.

A 70-es, 80-as években a magyar televíziózásban Fehér György rendező-operatőr neve fogalom volt. Báron György filmesztéta szerint ,,a mai magyar modern film jelentős része Fehér sáljából bújt elő”. Szerette a tökéletes szerkezetű műveket, ezért csak klasszikusokkal dolgozott. A drámák és titkok érdekelték. Az emberi arc szinte kényelmetlenül közeli ábrázolásának a nagymestere. Perfekcionista, aki a végletekig ragaszkodott az elképzeléseihez. A színészei feltétel nélkül bíztak benne, bár a forgatásain nem volt forgatókönyv. Csak két nagyjátékfilmet rendezett, mégis beírta magát a magyar filmtörténetbe. Szikszai Ottilia filmje a XXI. században. A teljes adást megnézheti az RTL Moston.

Fehér György rendező kíváncsi, de zárkózott művész volt. Az ő történetét ismerhetik meg hétfő este a XXI. században!

A színház színpada szinte sértetlenül úszta meg a nézőteret letaroló bombatalálatot. Közben a deszkák alatt a zsidó törvény miatt bujkálni kényszerülő művészek rejtőztek. Előfordult, hogy a színpadon a párttitkár hol inkvizítort játszott, hol a zsinórpadláson vallatta a kommunista-ellenességgel vádolt igazgatót. De volt olyan időszak is, hogy a színpadon fegyveres katonák álltak őrt, annak a színésznek pedig, aki túl hitelesen játszotta az ellenséget, mennie kellett. És ahol annyi legenda fordult meg az elmúlt 125 évben, amennyi el se férne egyszerre a Vígszínház sokat látott színpadán. Kerekes Borbála filmje a XXI. században.

A színház színpada szinte sértetlenül úszta meg a nézőteret letaroló bombatalálatot. Közben a deszkák alatt a zsidótörvény miatt bujkálni kényszerülő művészek rejtőztek. Előfordult, hogy a színpadon a párttitkár hol inkvizítort játszott, hol a zsinórpadláson vallatta a kommunista-ellenességgel vádolt igazgatót. De volt olyan időszak is, hogy a színpadon fegyveres katonák álltak őrt, annak a színésznek pedig, aki túl hitelesen játszotta az ellenséget, mennie kellett. És ahol annyi legenda fordult meg az elmúlt 125 évben, amennyi el se férne egyszerre a Vígszínház sokat látott színpadán. Kerekes Borbála filmje a XXI. században. A teljes adást megnézheted az RTL Most-on.

Majd 50 éve Párizs mellett lezuhant egy Malév gép. A franciák nagy mennyiségű heroint találtak a roncsok között. Az amerikai szenátus a hetvenes évek végén aggódott a „magyar drog-export veszélye” miatt. Kábítószer-gyártás és csempészet a drogmentes Magyar Népköztársaságban. Ide kattintva megnézheti a teljes adást az RTL Moston!

Majd 50 éve Párizs mellett lezuhant egy Malév gép. A franciák nagy mennyiségű heroint találtak a roncsok között. Az amerikai szenátus a hetvenes évek végén aggódott a „magyar drog-export veszélye” miatt. Kábítószer-gyártás és csempészet a drogmentes Magyar Népköztársaságban.

Az autógyártásnak több fontos szereplője is magyar származású. Közülük az, akinek autója a "legmagasabbra" jutott, Pavlics Ferenc. Az Amerikában élő mérnök autójából összesen hármat gyártottak, ma már egyiket sem használják. Évtizedek óta egy helyben állnak, a Holdon. Pavlics Ferenc ugyanis azt a holdjárót tervezte, amit utána használtak is az űrhajósok. A különleges autóról személyesen adott exkluzív interjút Szebeni Tamásnak. A NASA lenyűgöző felvételei a különleges autóról a XXI. században.

Az autógyártásnak több fontos szereplője is magyar származású. Közülük az, akinek autója a "legmagasabbra" jutott, Pavlics Ferenc. Az Amerikában élő mérnök autójából összesen hármat gyártottak, ma már egyiket sem használják. Évtizedek óta egy helyben állnak. A Holdon. Pavlics Ferenc ugyanis azt a holdjárót tervezte, amit utána használtak is az űrhajósok. A különleges autóról személyesen adott exkluzív interjút Szebeni Tamásnak. A NASA lenyűgöző felvételei a különleges autóról a XXI. században.

Magyarországon ma már több nagy márka is gyárt autót és magyar mérnökök az utóbbi 100 évben világszerte bizonyították tehetségüket. Elég Galamb Józsefre, vagy Finta Lászlóra gondolni. A négykerekű járművek közül – szó szerint – kiemelkedik három. Olyan magasságokba, melyeket más autók talán sosem érnek el. A holdautókról van szó, amelyeket szintén egy magyar mérnök, Pavlics Ferenc tervezett. Az Amerikában élő mérnök exkluzív interjút adott a XXI századnak.

Az újságíró legfontosabb feladata az információk ellenőrzése. A nyilvánosság elé csak akkor lehet kiállni egy-egy hírrel, ha az hiteles forrásból származik, vagy ha maga az állítás ellenőrizhető. Vannak olyan esetek viszont, amikor nem lehet tisztázni, hogy egy-egy értekezleten vagy magánbeszélgetésben mi hangzott el, mert a résztvevők már nem élnek. Az emlékek viszont filmszalagon fennmaradtak, a két pártfőtitkár közül az egyik halála előtt életút interjút adott. Grósz Károly olyan dolgokról is beszélt, amelyekről addig nem. Ezért készítettük el most ezt a filmet. Még akkor is, ha egy-egy állítás közlése az újságírói elvekkel ütközik.

Szamizdatról, ellenzéki politikusokról, titkos megfigyelésekről és a nyolcvanas évek végén egyre gyakoribb tüntetésekről többször is szó volt már műsorunk 20 éve alatt. A másik oldalról, a kritizált, bírált és szavakban megtámadott félről kevesebb. Ennek oka részben az elzárkózás, részben az idő, hogy a nyolcvanas évek pártelitjéből már csak nagyon kevesen vannak életben. Viszont vannak levéltárak és archívumok, amelyekből már sok érdekességet mutattunk be. Mai adásunkban egy 25 éve készült interjút dolgozunk fel Magyarország utolsó pártfőtitkárával, Grósz Károllyal. Higgyék el, a XXI. században, Borsody István filmjében lesz egy-két meglepetés!

Továbbra is sokan róják le kegyeletüket a pénteken elhunyt Törőcsik Mari előtt a Nemzeti Színháznál. A színésznő portréjánál kedvenc virágjával, sárga rózsával emlékeznek rá tisztelői. Az emlékhelyhez délelőtt Áder János, köztársasági elnök is ellátogatott feleségével. Virágot helyezett el korábban Bodrogi Gyula és Vidnyánszky Attila is. A Nemzet Színésze 86. évében hunyt el. Késő este a XXI. század című műsorunk különkiadással jelentkezik, Törőcsik Mari pályáját bemutató filmmel.

XXI. század különkiadás: Rajongtak érte a férfiak, és ő rajongott az életért. Rajongott a színházért, aminek pusztulnia kellett. És egy ország rajongott érte évtizedeken keresztül. Törőcsik Marira emlékezünk.

A Bizottság koncertjein rosszul szólt a zene, nem volt érthető a szöveg. De nem is ez volt a lényeg, hanem a szabadság. Egy Bizottság, amely nem a hatalmat szolgálta.

A nyolcvanas évek elején Magyarországra is beszivárgott a new wave. Az A.E. Bizottság tagjai amatőr képzőművészek voltak, akik többségében semmilyen zenei előképzettséggel nem rendelkeztek. A koncertjeiken rossz volt a hangosítás, egy szót sem lehetett érteni, mégis zsúfolásig megtelt a nézőtér, hiszen nem a zene volt a lényeg, hanem a szabadság érzése, amit a zenekar provokatív, szürreális szövegei, és a fura disszonáns dallamai teremtettek. Azért választották a Bizottság nevet, mert akkoriban ez a szó szerepelt a legtöbbször a hírekben. Az A.E. vagyis Albert Einstein monogramja felsőbb utasításra került a nevük elé, nehogy úgy tűnjön, gúnyt űznek a legfelsőbb hatalomból, az MSZMP Központi Bizottságából. Szikszai Ottilia filmje a XXI. században.

Michelangelo azzal bizonyította mesteri tudását, hogy fiatalon olyan szobrot készített, amelyről azt hitték, az antikvitásból származik. Gorka Géza keramikus olyan vázát készített az 1930-as években, amelyet XVII. századinak véltek. Hogyan szólt be a magyar mester Picassónak, aki csak pingált a tálakra, de nem tudta, mi az a máz? Lázs Sándor filmje a XXI. században.

Michelangelo azzal azzal bizonyította mesteri tudását, hogy fiatalon olyan szobrot készített, amelyről azt hitték, az antikvitásból származik. Gorka Géza keramikus olyan vázát készített az 1930-as években, amelyet XVII. századinak véltek. Hogyan szólt be a magyar mester Picassónak, aki csak pingált a tálakra, de nem tudta, mi az a máz? Lázs Sándor filmje a XXI. században.

Azt mondják, egy nő két dologért bármire képes. Az egyik, hogy legyen, a másik, hogy ne legyen gyereke. A gyermek az anyaság és a vele járó örömök és nehézségek forrása. A családban. És a nemzeti gyarapodás, valamint prosperitás eszköze. A politikában. Mi mindenre volt képes a múlt században az állam, hogy központilag szabályozza a gyermekek születésének számát? Az abortusznak milyen titkos, tiltott, elfogadott, megalázó és sokszor veszélyes lehetőségei voltak gyakorlatban azért, hogy a nők a kezükben tudják tartani a saját életük és testük feletti irányítást? Kiderül Kerekes Borbála filmjéből, a XXI. században.

Magyarországon a 20. század második felében minden második nő átesett rajta a statisztikák szerint. Kádár engedélyezte, mégis állami kontroll alatt tartotta. Az abortusz tabuja a XXI. században.

Az első állandó dunai átkelő Buda és Pest között már több mint 170 éves és legendák sora kötődik hozzá. Tudták, hogy az oroszlánokat először rosszul helyezték el? A Lánchidat a németek semmisítették meg Budapest ostroma idején, de a szovjetek is erre készültek, pontos tervük volt erre, ezt bizonyítják a legújabb kutatások. Megmutatjuk azt az angliai hidat, amely a Lánchíd testvére, ugyanaz a tervezőjük és a hasonlóság még mindig szembetűnő. A Lánchíd története a teljes felújítás kezdetén Rábai Balázs filmjében, a XXI. században.

Az első állandó dunai átkelő Buda és Pest között már több mint 170 éves és legendák sora kötődik hozzá. Tudták, hogy az oroszlánokat először rosszul helyezték el? A Lánchidat a németek semmisítették meg Budapest ostroma idején, de a szovjetek is erre készültek, pontos tervük volt erre, ezt bizonyítják a legújabb kutatások. Megmutatjuk azt az angliai hidat, amely a Lánchíd testvére, ugyanaz a tervezőjük és a hasonlóság még mindig szembetűnő. A Lánchíd története a teljes felújítás kezdetén Rábai Balázs filmjében, a XXI. században.

Rábai Balázs kimozdult a Híradó stúdiójából és egy izgalmasnak ígérkező filmet készített a XXI. század című műsor számára, mégpedig a Lánchídról, amit ma este láthatnak a nézők.

New York-i, bécsi, párizsi múzeumok őrzik munkáit, többen ismerik külföldön, mint Magyarországon. Tamás Klára erdélyi származású grafikus, plakáttervező és kárpitművész, aki 22 év Bukarest majd 22 év New York után hét éve költözött Budapestre. Nemrég gyűjteménye jelentős darabjait adományozta két magyar múzeumnak, hogy itt is jelen lehessen. De vajon hogyan sikerült érvényesülnie az erdélyi magyar lánynak a Ceaușescu-érában, Bukarestben? És hogyan boldogult New Yorkban? Erről mesél Wagner Bea filmjében, a XXI. században.

New York-i, bécsi, párizsi múzeumok őrzik munkáit, többen ismerik külföldön, mint Magyarországon. Tamás Klára erdélyi származású grafikus, plakáttervező és kárpitművész, aki 22 év Bukarest majd 22 év New York után hét éve költözött Budapestre. Nemrég gyűjteménye jelentős darabjait adományozta két magyar múzeumnak, hogy itt is jelen lehessen. De vajon hogyan sikerült érvényesülnie az erdélyi magyar lánynak a Ceaușescu-érában, Bukarestben? És hogyan boldogult New Yorkban? Erről mesél Wagner Bea filmjében, a XXI. században.

Rákosiék nem szerették a pszichológiát. Burzsoá áltudománynak nevezték és nemcsak, hogy nem kértek belőle, de szinte teljesen fel is számolták a lélektant. Szerencsére voltak elhivatott tudósok és merész diákok, így a pszichológia tudománya túlélte az ötvenes éveket. Sőt a Kádár-rendszerben kivirágzott. Olyanok is élvezték az illatát, akikre nem is gondolnának.

Nem írhatott bárki újságot és nem jelenhetett meg bármilyen újság. Kontroll alatt volt a hírközlés, így nem juthatott el minden információ a lakossághoz. Ezen elvek mentén működött a sajtó a Horthy-korszakban, az ellenőrzést a Sajtókamara végezte, amit 1938-ban azért hoztak létre, hogy megválogathassák az újságírókat. Szabály volt például, hogy egy szerkesztőségben legfeljebb az újságírók hat százaléka lehetett zsidó származású. Baj volt abból, ha valaki a kormányt vagy az államfőt bíráló cikket írt. Ha valaki vitatkozott, külföldi véleményeket idézett, könnyen hazaárulóvá válhatott. Lázs Sándor és Borsody István filmje a XXI. században.

Nem lehetett akármiről írni és nem írhatott akárki. Hűségesnek kellett lenni. Aki nem így tett az hazaárulónak számított. Az újságírók a kiskapukat keresték. Szerkesztőségek túlélési technikái és sajtókamara a Horthy-korszakban. Lázs Sándor és Borsody István filmje a XXI. században.

Háborús bűnösök, deportáltak, kulákok, papok, politikusok - legyen szó bármelyikükről, segített elítélni őket. Még ha tudta, nem is szabalyos jogilag, amit tesz. De mit kezdhetett egy idealista jogász az Andrássy 60-ban? Az ÁVH egyik főtisztjéről, Péter Gábor helyetteséről szól Veress Krisztina filmje.

Háborús bűnösök, deportáltak, kulákok, papok, politikusok - legyen szó bármelyikükről, segített elítélni őket. Még ha tudta, nem is szabalyos jogilag, amit tesz. De mit kezdhetett egy idealista jogász az Andrássy 60-ban? Az ÁVH egyik főtisztjéről, Péter Gábor helyetteséről Veress Krisztina filmje - a XXI. században.

Tehetséges volt, szerették, amit írt, de felnőtt versei nem jelentek meg, csak a gyerekeknek írhatott. Egy művész, akinek fontosabb volt az egyenes gerinc, mint a siker.