Ismeritek Bors nénit? Fent lakik ő a padláson, van szobája harminchárom… Akik ismerik a fenti sorokat, azok először gyerekként, aztán szülőként ismételgették könyvből, vagy színházi előadáson. A Bors néni és a többi gyerekverse olyan népszerűséget hozott Nemes Nagy Ágnesnek, amire ő se számított. Kicsit bánta is, hiszen skatulyába került. Felnőtteknek szóló, szerelmes, tépelődő, szorongó verseire kevésbé voltak kíváncsiak, de sose késő bepótolni. Nemes Nagy Ágnes, ahogy csak kevesen ismerik - Borsody István filmje - a XXI. században.

A XXI. század február 15-én Nemes Nagy Ágnesről mutat be egy filmet, amiben a barátok és tisztelők mellett megszólal maga a művésznő is a Petőfi Irodalmi Múzeum által biztosított archív felvételekről. Azért, hogy fokozzuk a megismerés élményét, 4 verset is hallhatnak majd adásban, azokat előadja Mezei Léda és Józan László.

A XXI. század február 15-én Nemes Nagy Ágnesről mutat be egy filmet, amiben a barátok és tisztelők mellett megszólal maga a művésznő is a Petőfi Irodalmi Múzeum által biztosított archív felvételekről. Azért, hogy fokozzuk a megismerés élményét, 4 verset is hallhatnak majd adásban, azokat előadja Mezei Léda és Józan László.

Hamisítvány ez a kép, provokáció a Szovjetunió ellen! - harsogta nemrégiben az aranyfogsorú kirgiz vezető, amikor megmutattuk neki Rákosi Mátyás, a magyar kommunisták egykori vezetőjének fényképét. Rákosit a kép a kirgíziai Tokmakban ábrázolja, amint két vödörben viszi a vizet a lakásba. Az egykori első titkár szerinte nem élhetett még száműzetésében sem ilyen körülmények között. Hogyan élt valójában Rákosi itthon, és hogyan a bukás után a Szovjetunióban?

Tavaly tavasszal a fajszi Duna patron Magyarország legsúlyosabb hajószerencstlensége után nyomoztunk. 1951-ben második világháborús aknára futott a Dömös gőzhajó és felrobbant. Egy újságíró feladata az információk megismerése és közvetítése. 70 év távlalátból ez rendkívül nehéz feladat, azokat csak másodkézből ismerheti meg az ember. A tragédiáról készült első filmünk bemutatójának másnapján azonban level érkezett szerksztőségünkbe. Arról értesített minket egy nézőnk, hogy az akkor 16 éves édesanyja ott volt a hajón és kész nyilatkozni.

Nagyon gyakran előfordul a XXI. század életében, hogy egy-egy adás után levelek, üzenetek érkezek a bemutatott filmünkkel kapcsolatban. Majd egy éve, miután láthatták a Dömös hajó tragédiájáról készült riportunkat, szintén így történt. Csakhogy nem véleményt, vagy építő kritikát kaptunk, hanem arról értesített minket egy néző, hogy édesanyja ott volt 1951. június 22-én a hajón, amikor az felrobbant és kész nyilatkozni. Az akkor 16 éves túlélő interjút adott a XXI. századnak, így újabb megrázó részletek derültek ki Magyarország történetének legsúlyosabb, de a Rákosi-rendszerben eltussolt hajószerencsétlenségéről. Ződi Péter filmje a XXI. században.

Miért tussolták el Magyarország legsúlyosabb hajóbalesetét. Hogyan élte meg a túlélő, hogy ÁVH-s tisztek keresték fel és megfenyegették, senkinek se beszéljen a történtekről. A Dömös gőzhajó felrobbanásával foglalkozik a XXI. század mai adása.

Falusi művészet Budapest belvárosából. Évtizedeken át rajongtak a Kovács Margit kerámiákért Magyarországon, pedig a többség nem sokat tudott az alkotóról. A XXI. század adása ezen változtat hétfőn este. Kerestük a siker titkát, kutattuk, kik voltak Kovács Margit mesterei és támogatói, és arra a kérdésre is próbáltunk választ találni, hogy miért pont Szentendrén nyílt múzeuma még életében a művésznőnek. Kerekes Borbála filmje a XXI. században.

Falusi művészet Budapest belvárosából. Évtizedeken át rajongtak a Kovács Margit kerámiákért Magyarországon, pedig a többség nem sokat tudott az alkotóról. A XXI. század adása ezen változtat hétfőn este. Kerestük a siker titkát, kutattuk, kik voltak Kovács Margit mesterei és támogatói, és arra a kérdésre is próbáltunk választ találni, hogy miért pont Szentendrén nyílt múzeuma még életében a művésznőnek. Kerekes Borbála filmje a XXI. században.

A Regent-ház Budapest egyik legszebb épülete volt, de 1945-ben felrobbant. A halálos áldozatok számát 200 és 300 közé teszik. Érdekesség, hogy az egyik áldozat testét a mai napig nem temették el. Mumifikálódott, és a Semmelweis Egyetemen őrzik.

Éppen ezen a napon, január 22-én történt Budapest ostromának egyik legsúlyosabb tragédiája. Egyetlen robbanás többszáz embert ölt meg egy budai bérház pincéjében és lakásaiban. A Regent-ház erős falairól és pincéjéről sok legenda keringett a környéken. Sokan azt hitték, ott nagyobb biztonságban vannak és jobbak az esélyeik a túlélésre. A XXI. század munkatársai dolgozták fel a ház majd 100 éves történetét, ebből mutatunk most egy izgalmas fejezetet.

Budapesten több ezer olyan épület áll, amely végig élte a XX. századot. Lehet, hogy közben újra építették. Lehet, hogy semmi nem változott rajta, de több a háború alatt teljesen megsemmisült. A benne élőkkel együtt. A Regent-ház ilyen. Budapest egyik legszebb épülete volt, de 1945-ben felrobbant. A halálos áldozatok számát 200 és 300 közé teszik. Érdekesség, hogy az egyik áldozat testét a mai napig nem temették el. Mumifikálódott, és a Semmelweis Egyetemen őrzik. Borsody István filmje a XXI. században.

Jordán Tamás mérnökemberként polgári életet képzelt el, nem akart színész lenni. Amatőrként játszott az Egyetemi Színpadon. Feleségével feszültséget okozott a helyzet, magyarázni kényszerült, miért játszik. Egy elkeseredett pillanatban azt mondta neki, hogy ő lesz az ország legjobb versmondója. És ha valaki személyesen, vagy képernyőn látja József Attilát szavalni, igazat is adhat neki. Érzések, cikázó gondolatok, amit nem elég egyszer látni. Lázs Sándor filmje Jordán Tamásról. A második részt ide kattintva nézheti meg.

Jordán Tamás mérnökemberként polgári életet képzelt el, nem akart színész lenni. Amatőrként játszott az Egyetemi Színpadon. Feleségével feszültséget okozott a helyzet, magyarázni kényszerült, miért játszik. Egy elkeseredett pillanatban azt mondta neki, hogy ő lesz az ország legjobb versmondója. És ha valaki személyesen, vagy képernyőn látja József Attilát szavalni, igazat is adhat neki. Érzések, cikázó gondolatok, amit nem elég egyszer látni. Lázs Sándor filmje Jordán Tamásról. Az első részt ide kattintva nézheti meg.

Senki sem értette, mit mond, de színész akart lenni. Az iskolában mást mondtak, mint amit otthon hallott. Miként határozza meg a gyermekkor a felnőtét. Egy színész élete, ahogy Jordán Tamás elbeszéli, a XXI. században, ahol a legendák velünk élnek.

Nem kímél se költőfeleséget, se parasztlányt. Nem ismer könyörületet. Beszélni tilos róla. Lehet háborús fegyver, a hadviselés része, bosszú és a férfiasság félreértett fokmérője is. De mi történik a lányokkal a fronton? Mi történt az asszonyokkal, amikor bevonult a Vörös Hadsereg? Háború és tömeges erőszak, avagy elhallgatás és legnagyobb tabu - Veress Krisztina filmje a XXI. században.

Nem kímél se költőfeleséget, se parasztlányt. Nem ismer könyörületet. Beszélni tilos róla. Lehet háborús fegyver, a hadviselés része, bosszú és a férfiasság félreértett fokmérője is. De mi történik a lányokkal a fronton? Mi történt az asszonyokkal, amikor bevonult a Vörös Hadsereg? Háború és tömeges erőszak, avagy elhallgatás és legnagyobb tabu - Veress Krisztina filmje a XXI. században.

Milyen ember lehetett Juhász Jácint? Egyenes választ senki nem tudott adni a kérdésünkre. Azt mesélték huncut volt és mégis komoly. Játkos és precíz. Miközben egy ország rajongott érte és ünnepelte, ő felszállt a villamosra és bárkivel elbeszélgetett. A színpadon Jácint, a magánéletben Jaci. Mindenkivel közvetlen volt, mégsem voltak igazán barátai. A legnagyobb színészek egyike volt, mégsem vált igaz főhőssé. Szubjektív vallomások jönnek most egy túl hamar félbeszakadt életről.

Voltak, akiket zavart szomorú tekintette, mások sosem felejtették, amikor belenézett a szemükbe. Hangja, mozdulatai, az egész személyisége teljesen egyedi volt. Juhász Jácintot az egész ország ismerte, de magánéletéről alig lehetett valamit tudni. Legjobb filmjeiről, leghíresebb színpadi szerepeiről és a róla szóló legendás történetekről meséltek kollégái és barátai Szondi Vandának, a XXI. században.

Lakodalom van a mi utcánkban! A XXI. század stábja kiszabadult a városból és megnézte milyen egy igazi falusi lagzi, és azon hogyan szórakoztatja a vőfély a násznépet. Kollégáink a lánykikéréstől a menyasszonytáncig végig kísérték Hunyadvári Józsefet, aki ezer lakodalom után is lelkesen végezte hivatását. Wagner Bea filmje a XXI. században.

Lakodalom van a mi utcánkban! A XXI. század stábja kiszabadult a városból és megnézte, milyen egy igazi falusi lagzi, és azon hogyan szórakoztatja a vőfély a násznépet. Kollégáink a lánykikéréstől a menyasszonytáncig végig kísérték Hunyadvári Józsefet, aki ezer lakodalom után is lelkesen végezte hivatását. Wagner Bea filmje a XXI. században.

Derzsi János a legnagyobb magyar filmekben játszott, a szakma legkiválóbb rendezőivel dolgozott, alakításait pedig itthon és külföldön is elismerték. Az intézményi rendszerrel viszont nincs túl jó viszonyban, már az óvodából eltanácsolták, a középiskolából is kirúgták és a színművészeti főiskolán is akadtak gondjai.

Ha valaki Tarr Béla egyik kedvenc színésze, az rangot jelent. Főszerep a Sátántangó, a Werckmeister harmóniák vagy a Torinói ló című filmekben. Viszont Derzsi Jánost nem érdeklik a rangok. A barátok sokkal inkább. Méghozzá 50 éves barátságok, amelyek kiállták az élet minden próbáját. A különleges színészről készült portréban a főszereplőn kívül Cserhalmi György, Gáspár Sándor és Tarr Béla adtak interjút Szikszai Ottiliának. - Derzsi János a XXI. században.

Mi köze Magyarországnak egy afro-amerikai polgárjogi harcoshoz a hidegháború idején? És mi a kapcsolat az Illés zenekar és Angela Davis között? George Floyd 2020 májusában történt halála felszínre hozta az Egyesült Államok egyik legnagyobb problémáját, amit évtizedek óta próbálnak megoldani. Kerekes Borbála filmje arra keresi a választ, hogyan kezdődött a fekete lakosság harca az egyenlő jogokért és ebben az akkor kommunista Magyarország milyen szerepet vállalt?

Mi köze Magyarországnak egy afro-amerikai polgárjogi harcoshoz a hidegháború idején? És mi a kapcsolat az Illés zenekar és Angela Davis között? George Floyd 2020 májusában történt halála felszínre hozta az Egyesült Államok egyik legnagyobb problémáját, amit évtizedek óta próbálnak megoldani. Kerekes Borbála filmje arra keresi a választ, hogyan kezdődött a fekete lakosság harca az egyenlő jogokért és ebben az akkor kommunista Magyarország milyen szerepet vállalt? ,,Szabadságot Angela Davisnek!" - a XXI. században.

Szobrok jönnek és mennek! Pedig ők maguk egyhelyben, mozdulatlanul állnak. Sorsukról azok döntenek, akik mozgatják, elbontják, ledöntik, vagy emlékparba szállítják őket. Mert mindegyik szimbolizál valamit, és ha egy rendszer változik, a szobroknak is változniuk kell. Szobordöntések és szoboravatások - Lázs Sándor filmje a XXI. században.

Szobrok jönnek és mennek! Pedig ők maguk egyhelyben, mozdulatlanul állnak. Sorsukról azok döntenek, akik mozgatják, elbontják, ledöntik, vagy emlékparba szállítják őket. Mert mindegyik szimbolizál valamit, és ha egy rendszer változik, a szobroknak is változniuk kell. Szobordöntések és szoboravatások - Lázs Sándor filmje a XXI században.

A riportfilm készítője, Wagner Bea 3 éve hord újra karórát, az elmúlt bő két évtizedben a telefonjára nézett, ha tudni akarta, mennyi az idő. Aztán rájött, hogy sokkal praktikusabb, ha a karján van, nem kell keresgélni a mobilt. Persze ezt az okosórák is tudják, de van még egy dolog, ami miatt nála a hagyományos karóra a nyerő: egyszerűen szép. Hogy milyen gyönyörű szerkezetek voltak és vannak a mai napig, Önöknek is szívesen megmutatjuk, feltéve, hogy van pár percük.

Milliós hobbi, ékszer, vagy csak használati tárgy? Valószínűleg mindhárom egyszerre, és még lehet sorolni számtalan jelzőt az órákra, aminek mára hatalmas kultusza és rajongótábora van. Adásunkban a magyar óragyártás múltjáról és jelenéről láthatnak érdekes felvételeket és beszélgetéseket. Wagner Bea filmje a XXI. században.

Ez a riport kalandos körülmények között született, ahogy elkezdtük forgatni, lezárták a határokat. Aztán amikor újrakezdtük, megint. Ez pedig igen érzékenyen érintette filmünk szereplőit – azt mondták, ez rosszabb, mint a háború. Azt is hozzátették, hogy ilyen rossz helyzetbe még nem kerültek az újkori történelem során. Nem beszéltek a levegőbe – mind tapasztalt, évtizedek óta a szállodaiparban dolgozó szakemberek, akik látták a vasfüggöny mögött terjeszkedő hotelláncokat, mulatozó elvtársakat, sztárokat és szépleányokat. És hajlandóak is voltak beszélni róluk. Persze csak a szállodásoknak kötelező diszkrécióval.

Eleinte úgy döntöttek, a hanyatló nyugatról ne érkezzenek vendégek. Majd úgy döntöttek, a nyugat mégsem hanyatlik, jöjjenek csak vendégek. Szállodák a vasfüggöny mögött a XXI. században.

Moskovics Judit örült, amikor 100. születésnapja előtt felhívta Bálint Györgyöt, és ő igent mondott. Így ismerte meg Gyurkát, a jómódú gazdag zsidó földbirtokos kisfiát a 20-as évek vidéki Magyarországán. A Braun fiút, akit munkaszolgálatra vittek, és elvesztette az egész családját. Györgyöt, akitől elvették a családi földet, kuláknak bélyegezve. Az apát, a férjet, a főagronómust, a főszerkesztőt, az írót, a tanárt. Ismerjék meg Önök is egy kicsit másképp, mint eddig.

Valakinek Bálint gazda, másoknak Gyuri bácsi, mi szeretnének bemutatni Bálint Györgyöt. Aki azt hiszi, már mindent tud róla, téved. Az élete tele volt kellemes és kellemetlen meglepetesekkel, utóbbiakról keveset beszélt. Moskovics Judit készített filmet a 100 évesen is aktív kertészmérnökkel, akinek mindig volt egy jó tanácsa, ha növények kerültek szóba.

A mozifilmek előtt vetített filmhíradó szórakoztató volt és informatív. Hozzátartozott a moziélményhez a pereccel és a zseblámpával világító jegyszedőnénikkel együtt.  Elmúlásában még sincs semmi különös, hiszen hetente csak egyszer jelentkezett új hírekkel. Frissességében egyszerűen lemaradt a tévé, a rádió és az újságok mögött. Hiába változott a stílusa, a filmhíradó 30 évvel ezelőtt végleg eltűnt a médiapiacról.

Egykor milliók tájékozódtak belőle, 30 éve viszont vége lett, nem vetítették tovább. Pedig a Filmhíradó olyat mutatott, amit a tévé nem: színes híreket, tudósításokat távoli országokból és elemző háttéranyagokat. Alkotók, műhelytitkok - és a mozifilmek előtt vetített filmhíradó utolsó 10 éve. Borsody István filmje a XXI. században.

22 riport a 100. évfordulón. Az RTL Híradóban vasárnaponként jelentkezett Trianon100 sorozatunk  - Veress Krisztinától és Borsody Istvántól - amely az elözményeket, a 100 évvel ezelőtt aláirt békediktátum részleteit, valamint a rövid - és hosszútávú következményeket taglalta.     

Szerettük volna kicsit másképp bemutatni az Országházat, az épületet, amit  naponta látunk, de igazából csak azt tudjuk, hogy mi történik az ülésteremben. Pedig legendák sora fűződik a tisztelt házhoz, ahol nemrég 70 éve eltűntetett épületrészek kerültek elő.

Az Országházat bár mindenki ismeri, de keveseknek van lehetősége arra, hogy bejusson az épület kulisszái mögé. Az Országház ugyanis számos titkot rejt. Az RTL híradós műsorvezetője, Rábai Balázs utánajárt ezeknek a titkoknak, ezeket pedig ma este a XXI. században láthatjuk!

Hangos viták, életünket befolyásoló törvények és ünnepélyes protokoll. A Magyar Köztársaság Parlamentjét többségünk az előbbi felsorolás miatt ismeri. Pedig mint minden háznak, a ,,Tisztelt Háznak” is megvan a maga története. Rábai Balázs, az RTL Híradó műsorvezetője az Országgyűlés épületének szimbólumairól, ismeretlen epizódjairól és szürke hétköznapjairól készített filmet a XXI. századnak, amiből kiderül többek között az is, hogy a politikusokon kívül kik dolgoznak és milyen munkát végeznek a Parlamentben, meddig voltak lakások az épületben, és azokban meddig lehetett tyúkot tartani?

Barabás Éva – a Fókusz műsorvezetője - megmutatta, Bonyhádon született. Nála jobb kalauzunk nem lehetett a város történetének megismerésében. Bonyhádon ugyanis minden megtörtént kicsiben, ami Magyarországon nagyban megtörtént a XX. században. Megmutatta a megbélyegzés, a szenvedés helyeit, bemutatott olyan bonyhádiakat, akik még emlékeznek a régi időkre. Zsidók, székelyek, és svábok - Lázs Sándor filmje a XXI században.

Barabás Éva – a Fókusz műsorvezetője - megmutatta, Bonyhádon született. Nála jobb kalauzunk nem lehetett a város történetének megismerésében. Bonyhádon ugyanis minden megtörtént kicsiben, ami Magyarországon nagyban megtörtént a XX. században. Megmutatta a megbélyegzés, a szenvedés helyeit, bemutatott olyan bonyhádiakat, akik még emlékeznek a régi időkre. Zsidók, székelyek, és svábok - Lázs Sándor filmje a XXI században.

A 60-as években sokan bizakodtak, hogy változik a politika és fellendül a gazdaság, valami új világ jön el. Aztán a 70-es években megállt az idő. A Kádár-rendszer berekesztette a nyugati nyitást, megállította a reformokat, az értelmiség számára újra fojtogató légkört teremtett. Ebben az időszakban született meg az egyik legizgalmasabb független színházi csoport, a Stúdió K.  Amikor előadták Woyzeck-et, a „szegény színház” eszközeit használva, akkor a darab döbbenetes erővel és formában beszélt a kisember és a hatalom viszonyáról.

Minden budapesti próbateremből elküldték őket, ezért építettek maguknak egy házat Pilisborosjenőn. Itt élt és dolgozott a társulat egy kommunában. A Stúdió K-ban a színházat érintő kérdéseket mindig nyílt vita előzte meg, vállalva az ezzel járó konfliktusokat, és esetleges kudarcokat. Az előadásaik újszerűek, nyugtalanítók voltak, kerülték a megszokott nagyszínházi kereteket, ezért a műkedvelő közönségen kívül, az állambiztonság emberei is sűrűn látogatták a bemutatókat. A Stúdió K-ban az 50 éves fennállása óta négy generáció váltotta egymást, de az alapelvek nem változtak: közös munka, a vélemények ütköztetése, mert a munkafolyamat ugyanolyan fontossággal bír, mint maga az elkészült mű. Szikszai Ottilia filmje a XXI. század mai adásában.

Diktatúrákkal szembeni állásfoglalás megszokott eszköze a kivonulás. Amikor egy-egy gondolkodó vagy művész úgy dönt, ismerjék inkább szűk körben, de nem hajandó feladni szellemi függetlenségét. A hetvenes években egy színészekből álló csoport, a Stúdió K döntött úgy, maguk építenek Pilisborosjenőn egy házat, ahol próbálni és játszani tudnak, de nem adják fel szabadságukat. Róluk szól a ma esti XXI. század.

Forgatásunk során olaj- és gázkutakról beszélgettünk, melyek megváltoztatták ezrek életét. Itt Magyarországon is. Két falu olajosaival beszélgettünk. Felrobbanó házakról. Berobbanó kutakról. A parasztfiúk életét megváltoztató munkáról. Abszurd filmeket idéző koncepciós perekről. No és arról, vajon miért nem lett azokból az olajos falvakból egyikből sem Dallas… legalább egy kicsit.

Perzsák, amerikaiak, németek kutatták. Szovjetek akarták, majd a magyarok fürdőztek a nyomán. Megtartásáért pusztult el Budapest, miatta ítéltek halálra mérnököt és kerültek parasztfiúk tűzvonalba. A magyar olaj, Veress Krisztina filmje a XXI. században.