Kedvenc színésznője volt Hitlernek és Sztálinnak, hollywoodi produkciókban is megfordult, itthon manapság mégis kevesen ismerik a nevét. Pedig Gaál Franciska kalandos élete a mai napig érdekes lehet. Például azért, mert élve befalaztatta magát egy kastélyban azért, hogy túlélje a vészkorszakot. Azért, mert bár óriási sztár volt, szegényen és magányosan halt meg. Lázs Sándor filmje a XXI. században.

Kedvenc színésznője volt Hitlernek és Sztálinnak, hollywoodi produkciókban is megfordult, itthon manapság mégis kevesen ismerik a nevét. Pedig Gaál Franciska kalandos élete a mai napig érdekes lehet. Például azért, mert élve befalaztatta magát egy kastélyban azért, hogy túlélje a vészkorszakot. Azért, mert bár óriási sztár volt, szegényen és magányosan halt meg. Lázs Sándor filmje a XXI. században.

Ennek a filmnek a készítése több mint fél éve kezdődött. Még a járvány előtt. Zenéről, moziról, színészekről, demokráciáról és diktatúráról vettünk fel egy több órás interjút Szabó Istvánnal egy hangos kávéházban. Az apropó új filmje, a Zárójelentés volt. Aztán jött a vírus. A filmvetítéseket felfüggesztették, a mozik bezártak, műsorunk is leállt. Amikor a kényszerszünet után újra elővettük az anyagot, úgy tűnt, mintha semmi nem változott volna az utóbbi hónapokban. Ott folytattuk, ahol abbahagytuk, mert olyan dolgokról volt szó, amelyek – történjen bármi – maradandóak.

Nem sokkal a koronavírus magyarországi megjelenése előtt - amikor még nyitva voltak a mozik -, bemutatták Szabó István új filmjét, a Zárójelentést. Nem sokkal azelőtt, hogy a járvány miatt bezártak az éttermek, kocsmák, interjút adott az Oscar-díjas rendező egy kávéházban. Egy hosszú és izgalmas interjút filmjeiről, a tanításról és a kompromisszumokról. Csak a rendező és filmjei kommentár nélkül - Lázs Sándor és Borsody István filmjében, a XXI. században.

Az elmúlt hónapokban jobban odafigyeltünk az idősekre, hiszen a koronavírus elsősorban rájuk veszélyes. Őket kellett óvnunk, és nekik kellett még jobban beszűkíteniük az életüket. Örkény István Macskajátéka is róluk szól: azokról az emberekről, akikkel egyre kevesebbet foglalkozunk. Pedig ugyanúgy éreznek szerelmet, féltékenységet vagy sértettséget, ahogy a 18 évesek.

A maci, ami azért született, mert írójának csak kutyája volt. A meseíró, aki a felnőttek problémáit gyerekkönyvekben írta meg. A művész, aki tele van tervekkel. A kockásfülű nyúl, Kippkopp és Boribon titokzatos megálmodója, Marék Veronika a XXI. században.

Újra indul a XXI. század. A koronavírus miatt tartott kényszerszünet után mától új adásokkal jelentkeznek. Az első rész a Boribon, KippKopp és a kockásfülü nyúl meseírójáról, Marék Veronikáról szól majd. Telefonon kapcsoltuk az írónőt, aki azt is elárulta nekünk, neki gyerekkorában melyik volt a kedvenc meséje.

Több mint 10 évvel ezelőtt az RTL Klub Hírigazgatósága az 1989-es rendszerváltás politikai főszereplőiről készített egy sorozatot. Kósáné Kovács Magda akkor hosszú interjút adott életétről és rendszerváltásban betöltött szerepéről.  

A Nemzeti Filmarchívum munkatársai megtaláltak a filmből olyan kivágott részeket, melyeket ha visszahelyezünk, egy másik filmet kapunk. Melyeket, ha megnézünk, akkor ízelítőt kapunk a cenzúra és öncenzúra működéséről.

Mióta félünk kimenni a temetőbe? Mióta tabu a halálról beszélni? Nem az élet és halál értelméről beszélgettünk a forgatás során – a világirodalom összes könyve sem talált rájuk megnyugtató receptet. Inkább arról beszélgettünk, hogyan változott itthon a halál kultúrája. Meglepő, de sokat nevettünk közben. És megnyugtató szavakat is bőven hallottunk.

Régen természetes volt, ma tabu. Régen a gyermekek is tudtak róla, ma elhallgatjuk előlük. Milliókat költünk, ha bekövetkezik, csak épp nem beszélünk róla. De mit tudhatnak a nénik, akik kiválasztják a kedvenc helyüket és jókat pletykálnak ott, ahová sokan csak évente egyszer merészkednek. A búcsú, elengedés és tagadás, avagy a halál kultúrája a XXI. században, Veress Krisztina filmjében.

Vallási esemény volt, vagy politikai? Hogyan lavíroztak a püspökök és a jövendő pápák az 1938-ban, Budapesten rendezett Eucharisztikus világkongresszuson?

Bodrogi Gyula tehetségét hamar felfedezték, de a főiskolán sorra kapta a fegyelmiket. A diploma után az 56-osokkal játszott egy színpadon. Mire használta fegyverét a forradalom idején és hogyan lett Törőcsik Mari férjéből mindenki Gyuszi bácsija?

Egy magyar reform, amit elgáncsolt az irigység és a kedvezőtlen nemzetközi helyzet. Hiába jó az irány, a ’68-as reformot megpecsételte prágai tavasz.  Fából vaskarika, vagy korszakos, de peches reformkísérlet volt az új gazdasági mechanizmus?

Az amerikaiakat meglepte. A németeknek megérte. De mit szóltak hozzá a britek? Nagyhatalmak sakkjátszmája a nyolcvanas évek végén. Kinek mi volt az érdeke? És fontos, volt-e a demokratikus átalakulás? Rendszerváltás nyugati szemmel a XXI. században.

Osztálytársak voltak, zenészek lettek. 1982-ben fehérre maszkírozva jelentek meg a Táncdalfesztiválon: Bábu vagy - énekelték. Mindenki arra gondolt, hogy róla van szó, ő is egy bábu a rendszer sakkjátszmájában, pedig ez egy szerelemes dal volt. A KFT együttes Lázs Sándor filmjében, a XXI. században.

Besenyő Pista bácsi és Tompika karakterét megformáló művész gyerekkoráról láthatnak képeket. A Budapesten született költő, zeneszerző, színész, énekes a XXI. században mesélt családjáról.

Gyerekkorától rajzolt, a szülei nem tiltakoztak. Pilinszky János neki ajánlotta a magyar költészet egyik legszebb versét. Össze is házasodtak, de aztán egy másik férfi mellett találta meg a boldogságot, miután a forradalom után elhagyták az országot. Franciaországban ismerik és veszik a képeit, itthon keveset tudnak róla. Márkus Anna festőművész kalandos élete a XXI. században.

Ma már játszák Brazíliában, Svájcban és Ausztráliában is – a magyarok az egész világon terjesztették a gombok pöckölgetését. Hogyan alakult ki az első, magyarok által feltalált sport, és hogyan hódította meg a focit vallásként tisztelő Brazíliát? Kiderül a riportból.

Egy angol üzletember, Bernie Ecclestone álma egy kicsi országban elkezdte átalakítani a szocialista államrendet. Az első vörös Forma-1-ről Szondi Vanda filmjében maguk a főszereplők mesélnek a Hungaroring hihetetlen történetéről!

Sting 1988-ban az emberi jogok élharcosaként más világsztárokkal együtt jött Magyarországra. Budapest volt ugyanis a „Human Rights, Now!”, vagyis „Emberi jogokat, most!” elnevezésű hat hetes koncertsorozat egyik állomása. Akkor, amikor az emberi jogok betartása még egyáltalán nem volt fontos itthon és amikor mindent a Magyar Szocialista Munkáspárt irányított, amely furcsa mód lelkesen támogatta a  rendezvényt.

Radnóti Anna készített interjút az énekessel, aki 1988-ban járt először Magyarországon, a Human Rights koncerten lépett fel. Ez a rendezvényt az emberi jogokért szervezték, ami abban az időben még nem volt központi téma Magyarországon. Sting is jól emlékszik a koncertre, de főleg az elszigeteltségre, hogy „őket”, mint nyugatiakat nem engedték ide, míg a magyarokat nem engedték Nyugatra.

30 évvel ezelőtt még Magyarországról is ki tudtak volna lőni atomrakétákat nyugati országok felé. Olyan scud rakétákat, amelyek 10 perccel később jóval nagyobb pusztítást végeztek volna, mint a második világháború végén Japánban. 30 éve, ezekben a napokban szembesült ezzel a ténnyel Magyarország miniszterelnöke is, aki emiatt akkor a lemondását fontolgatta.

A svéd követség diplomatája mindenütt ott volt. Az Auschwitzba tartó vagonokból rángatta ki az embereket. Raoul Wallenbergre ma hősként tekintünk. Mi igaz a történetekből, és mi az, ami inkább csak legenda?

Wallenberg élete és halála is tele van titkokkal és rejtélyekkel, mért pont a házat, amiben lakott ne övezné megannyi titok és kérdés? Ezeknek egy részére ma este a XXI. században választ kapunk!

Az Oscar-díjas Vivien Leigh, Az elfújta a szél főszereplője mondta azt egyszer: a szép emberekre más szabályok vonatkoznak. Megkérdeztük, mit szól ehhez riportunk főszereplője. Legyintett: Ez nem igaz. Pataki Ági volt Magyarország első topmodellje, akiből filmsztár is lehetett volna, de inkább producer lett. Szóval ő volt A szép nő nekünk. Persze még mindig az. Azt mondta: ő inkább átlagos volt. És komolyan mondta. Olyan komolyan, ahogy mindenhez hozzáfogott az életben.

Az első topmodell volt Pataki Ági, aki már óriásplakáton is szerepelt. Később a filmgyártás felé fordult, az ország elsőszámú topmodelljéből elismert, Balázs Béla-díjas producer és sikeres üzletasszony lett.

Povl Bang-Jensenről utcát neveztek el Budapesten, mégis keveset tudunk róla. Egy dán diplomata, aki 60 éve, rejtélyes körülmények közt elhunyt. Feltehetően a magyar 56-osok védelmében áldozta fel az életét. Máig sem tudjuk, ki ölte meg. Az viszont biztos, hogy a végsőkig kiállt a forradalmárok és az elvei mellett.

Hogyan lehet manapság népdalt gyűjteni, és ha lehet, akkor kell-e? Horthy, Hitler, Rákosi a közösségteremtés eszközét látták a népi kultúrában. Kodály a nép felemelését. Népdalgyűjtés a XXI. században.

Filmünk főszereplője 11 évesen átélte Budapest ostromát, nem sokkal később egy kisfilmben bejárta a lerombolt Budai Várat. Arról is mesélt, hogy felnőttként építész lett és lakótelepeket épített. Ezekben a lakásokban még ma is 2 millióan élnek. Lehet szeretni vagy utálni, de a panel még sokáig életünk része lesz. 

1945-ben filmre vették, ahogy a 11 éves kisfiút bejárta az elpusztított Budai Várat, 74 évvel később a XXI. század visszavitte a helyszínekre a ma már nyugdíjas építészt. 

Karinthy Frigyes humorban nem ismert tréfát.  A sok anekdota mögött azonban küszködő művészt találunk. és ez igaz az egész Karinthy családra. Gáborra, Ferencre, Mártonra, akiket nem lehet megérteni egymás nélkül. A művészfamília sorsa összeforrt a XX. század összes tragédiájával. A sorsfordító pillanatok pedig depressziót, görcsöket, betegségeket és veszekedéseket, valamint viharos szerelmeket hoztak. A történet szálait nem volt könnyű kibogozni, ám akadt egy segítőnk. Marci, a legkisebb Karinthy.

Tudják mi a közös Rákosi Mátyásban, Likó Marcellban és Ryan Goslingban? A válasz: a November 7. hőerőmű. Ez talán sokaknak így semmit nem mond. De ha meglátják a három hűtőtornyot, máris beugrik a nyolcas út melletti ipari óriás. Ezért is készült annak idején: hogy széles e hazában hirdesse a szocialista ipar nagyságát. Csakhogy ma már se ipar, se nagyság... Megnéztük, milyen volt és milyen lehet az élet a hűtőtornyok árnyékában.

Egy orosz luxusautó, kábítószerek és furcsa alakok egy földalatti városban. Egy szerep, amit egész életére hatással volt Eperjes Károlynak. 1989-ben egy addig teljesen idegen stílusú filmet forgattak Magyarországon, még csak hasonló sem született azóta. A látványa, a figurái egészen apokaliptikusok, de a szöveg és a mondanivaló nagyon is valóságos lett. Hogy csak egy mondatot idézzünk a 30 éves filmből: foglalkozol bevándorlókkal?

Németh Miklós Magyarország egyik legnépszerűbb politikusa volt a rendszerváltás idején, és évtizedekkel később is sokan ösztönözték, térjen vissza, legyen újra miniszterelnök. De ő visszavonult. És nemcsak a közélettől, a nyilvánosságtól is. Viszont 30 évvel a köztársaság kikiáltása után az RTL Klubbal kivételt tett, és igent mondott a felkérésünkre. Az 545 nap – A rendszerváltás miniszterelnöke című dokumentumfilmben az ő szemszögéből mutatjuk meg, hogyan vált Magyarország népköztársaságból köztársasággá.

Festményeket, ékszereket, órákat a tehetős, nemesi családok évszázadok óta gyűjtik. De csak kevés família gyűjteménye maradt fenn sértetlenül, vagy csaknem sértetlenül. Az Esterházy család 300 éve fogott bele komolyan az értékek felhalmozásába. Mesés kincstárat gyűjtöttek össze. Hogy aztán a legértékesebb daraboktól seperc alatt megfosszák őket a kommunisták...

Az Esterházy család csinált egy kiállítást arról, hogy milyen tárgyakat loptak el tőlük. Régen a főnemesek összegyűjtöttek különböző értékes tárgyakat, hogy baj esetén legyen mit eladni. Ez alól az Esterházy család sem volt kivétel: a 17. században kezdték el, majd kikötötték, hogy az utódoknak is folytatni kell ezt a hagyományt és nem adhatnak el semmit.

Szerepeltek rajta topmodellek. Rajzoltak rá ronda betűket. A jó a rossz és a csúf. Hordtuk éjjel-nappal, iskolába és munkahelyre is. De mitől volt menő a reklámszatyor? És miért uralta a centrumos táska a hetvenes éveket? Retro a javából. A plasztik hódítása a XXI. században!

Vitéz László. Misi mókus, Mazsola és Tádé. A gyerekek sosem bírták szó nélkül az előadásokat, amiken a felnőttek is jól szórakoznak. Ezeknek a rezzenéstelen arcú figuráknak 70 éve önálló színházuk van, de történetük sokkal régebbre nyúlik vissza.

500. adásával jelentkezik ma este a XXI. század, az RTL Klub saját gyártású történelmi magazin műsora. 2002 novemberében, majd 17 éve tűnt fel először a képernyőn a dokumentumfilm-sorozat, amely 20. századi témákat dolgoz fel hétről-hétre.

A történelem nem unalmas, legfeljebb rosszul írják, vallja a XXI. Század csapata. A műsort még 2002-ben Kotroczó Róbert az RTL Magyarország hírigazgatója találta ki. Maga a műsor formája dokumentumfilm sorozat, amiben híres emberek fontos események, különleges dolgok történetét mesélik el.

A liberális eszme nem tűri a kényszert a parlamentben és nem tűri a kontroll nélküli hatalmat sem. De hol veszett el a liberális eszme? És ki az autoriter, ki a liberális?

1989-ben megnyíltak a határok, és kitágult a világ. Egyre több lett az utcán a nyugati autó, a boltokban a banán. A piacokon pedig a hamis kazetta tele külföldi zenével. Míg a Kádár rendszerben a szocialista kultúrpolitika szigorúan szabályozott minden rendezvényt, 30 éve  bárki bárhol felléphetett. Ez volt a hőskor: a körülmények kezdetlegesek voltak, de ha valakinek volt elég tehetsége és lelkesedése, az sztárrá válhatott szponzorok, kiadók és reklámok nélkül is.

A rendszerváltás a könnyűzenében is elhozta a szólásszabadságot. Hirtelen mindenki arról énekelhetett, amiről csak akart. Az állam már nem, a kiadó még nem szólt bele. Az így keletkezett légüres térben maga a közönség választotta ki kedvenceit. Erről az időszakról szól a ma esti XXI. Század.

Kit érdekelt a filmeseken kívül a romák sorsa a Kádár-rendszerben? Cséplő Gyuri annak a dokumentum-játékfilmnek a főszereplője, melyet a 2001-ben elhunyt Schiffer Pál rendezett. A film az előítéletekkel és szegénységgel foglalkozik, amiről ma sem tudunk eleget beszélni.

Írástudatlanság és középkori körülmények között álmodhatott-e parkettás házról egy kíváncsi, okos fiú a cigánytelepen? Cséplő Gyuri annak a dokumentum-játékfilmnek a főszereplője, melyet a 2001-ben elhunyt Schiffer Pál rendezett. A film pedig az előítéletekkel és szegénységgel foglalkozik, amiről ma sem tudunk eleget beszélni.

Felégetik a parkettát, disznót tartanak a kádban, nem szeretnek dolgozni. - Előítéletek a szocializmusban, amikor felszámolták a telepeket és új házakhoz juttatták a romákat. De vajon le lehetett-e rombolni a beidegződéseket és álmodhatott-e más életről egy cigány gyerek akkor, amikor hivatalosan nem is létezett szegénység? Egy zseniális dokumentum-játékfilm nyomában, avagy Cséplő Gyuri története. Veress Krisztina filmje a XXI. században.