1989-ben megnyíltak a határok, és kitágult a világ. Egyre több lett az utcán a nyugati autó, a boltokban a banán. A piacokon pedig a hamis kazetta tele külföldi zenével. Míg a Kádár rendszerben a szocialista kultúrpolitika szigorúan szabályozott minden rendezvényt, 30 éve  bárki bárhol felléphetett. Ez volt a hőskor: a körülmények kezdetlegesek voltak, de ha valakinek volt elég tehetsége és lelkesedése, az sztárrá válhatott szponzorok, kiadók és reklámok nélkül is.

A rendszerváltás a könnyűzenében is elhozta a szólásszabadságot. Hirtelen mindenki arról énekelhetett, amiről csak akart. Az állam már nem, a kiadó még nem szólt bele. Az így keletkezett légüres térben maga a közönség választotta ki kedvenceit. Erről az időszakról szól a ma esti XXI. Század.

Kit érdekelt a filmeseken kívül a romák sorsa a Kádár-rendszerben? Cséplő Gyuri annak a dokumentum-játékfilmnek a főszereplője, melyet a 2001-ben elhunyt Schiffer Pál rendezett. A film az előítéletekkel és szegénységgel foglalkozik, amiről ma sem tudunk eleget beszélni.

Írástudatlanság és középkori körülmények között álmodhatott-e parkettás házról egy kíváncsi, okos fiú a cigánytelepen? Cséplő Gyuri annak a dokumentum-játékfilmnek a főszereplője, melyet a 2001-ben elhunyt Schiffer Pál rendezett. A film pedig az előítéletekkel és szegénységgel foglalkozik, amiről ma sem tudunk eleget beszélni.

Felégetik a parkettát, disznót tartanak a kádban, nem szeretnek dolgozni. - Előítéletek a szocializmusban, amikor felszámolták a telepeket és új házakhoz juttatták a romákat. De vajon le lehetett-e rombolni a beidegződéseket és álmodhatott-e más életről egy cigány gyerek akkor, amikor hivatalosan nem is létezett szegénység? Egy zseniális dokumentum-játékfilm nyomában, avagy Cséplő Gyuri története. Veress Krisztina filmje a XXI. században.

1989-ben a magyar kormány úgy döntött, megnyitja a határt a kelet-német menekültek előtt. De mi volt ennek a következménye? A 30 éve történt döntés hátteréről és saját szerepéről az akkor miniszterelnök, Németh Miklós is megszólalt.

A rajzos történeteket szerette a politika. A grafikusok kezét a párt vezette. Mit és miért nem lehetett rajzolni a szocializmusban? Miért félt a párt a rajzoktól? A képregény és a politika viharos viszonya a 21. században.

Az első képregények Amerikából indultak, ahol a nyelvet nem beszélő, munkát kereső, vagy menekültként érkezett európaiakat célozták meg a minimális szöveggel operáló történetekkel. A 20-as években kezdődött Magyarországon a képregény-hullám. Szondi Vanda, a XXI. Század riportere mesélt a témáról a Reggeliben.

Meghalt Ungvári Tamás, Széchenyi- és József Attila-díjas író, műfordító, irodalomtörténész. 89 éves volt. Ungvári Tamásnak ötvennél több önálló könyve jelent meg, több tucat színdarab és regény fordítása kapcsolódik nevéhez. Közéleti tevékenységét Radnóti Miklós antirasszista díjjal is elismerték. Életéről 2009-ben a XXI. század című műsorunkban mesélt, most ebből láthat egy hosszabb részletet.

Gurult a golyó, repültek a bábuk, a szocializmus egyik legnépszerűbb játéka volt. Játszották sporttelepeken és vidéki kocsmákban is. A teke mindig igazi népi sport volt. A rendszerváltással a tekét aztán kiszorította a bowling. Bábuk harca, a XXI. században.

Ősrégi leletek árulkodnak arról, hogy a teke sokáig összekapcsolódott a kocsmázással és az italozással, olyan volt ez régen, mint ma a bowling. A nők figyelmét is ezzel akarták felhívni a férfiak.

A lap bár egy szovjet-magyar botránynak is köszönheti az indulását, már megjelenésekor is a sikeres nyugati gazdasági hetilapok, például az Economist hangulatát idézte. Bár sokáig az állampárt felügyelete alatt működött, a rendszerváltás hajnalán több meghatározó ellenzéki politikus fénymásolt a szerkesztőségben.

Első filmszerepe beugrás volt, később már rá írták a főszerepeket. Játszott Oscar-jelölt és Oscar-díjas filmben is, pedig alig jutott be a Színművészetire. Elhalmozták szerepekkel és díjakkal, évekig alig készült nélküle magyar film. Andorai Péter kanyargós pályája.

A 80-as évek elején mindenki tudni vélte, hogy a két vége nem ért össze a Nyugati téri felüljárónak. A XXI. század utánajárt a legendának.

A patkányokkal szemben kialakult félelem és undor nem új keletű, irtásuk a nagyvárosok kialakulása óta mindig is napirenden volt. Néhány éve a XXI. század is foglalkozott a témával, ezt a filmet most újra megnézhetik.

Menyhárt Jenő 60. születésnapján kétezer ember előtt játszott zenekarával. Együtt hördült fel elegáns cégvezető és bölcsésznek maradt értelmiségi, amikor megszólalt a Romolj meg vagy a Mocskos idők. Ezen az estén visszatértek közös múltjukhoz, amiből kitörölhetetlenek Menyhárt Jenő dalai. Portré a magyar underground egyik utolsó frontemberéről sok zenével.

Egy volt rendőrnyomozó kezdte el írni a Hód könyveket, ami a magyar kémelhárítás álomvilágát mutatta be a Kádár rendszerben. De mi volt a valóság? És ki volt Hód, a magyar James Bond és miért érdemes újraolvasni ma is a történeteit?  

Évtizedek óta ismerjük őket. Évtizedek óta felismerjük őket. Évtizedek óta látjuk őket gyermekként, felnőttként, rendezőként, énekesként, színészként, közönségkedvencként és irigyek céltáblájaként – a Szinetárék, a XXI. században.  

Veress Krisztina riporter nagy feladatot vállalt, mert valójában úgy érezte, hogy a család minden egyes tagjáról lehetne egy külön műsort forgatni, sőt Miklósról kettőt is. Négyen szólalnak meg, Szinetár Miklós, Kossuth-díjas rendező, a felesége, Hámori Ildikó, Kossuth-díjas színűvész, a lányuk, Szinetár Dóra, valamint Dóra férje, Makranczi Zalán színművész.

Hogy miért és kinek az ötlete alapján, valamint mikor és hol kezdték el bontani a vasfüggönyt, a határőrség volt vezetői és Németh Miklós, a rendszerváltás miniszterelnöke mondta el. Exkluzív interjúk és sosem látott felvételek a XXI. században.

Különleges adással készül a ma esti XXI század: a vasfüggöny lebontásának igaz történetét dolgozta fel a műsor, aminek interjút adott a visszavonultan élő Németh Miklós volt miniszterelnök is. A hivatalos nevén elektromos jelzőrendszer lebontásáról kevesen tudtak a kormányfőn és a Határőrség vezérkarán kívül, még az akkori külügyminiszter, Horn Gyula sem volt tisztában azzal, hogy átjárható a határ.  

Kútvölgyi Erzsébet Kádár Jánosnét játssza. Mi történt Kossuth-díjas színésznővel, családjával akkor, amikor Kádárné azt sem tudta, melyik börtönben lehet a férje? Hogyan öltözött a fiatal művész abban az időben, amikor Kádárné Rotschild Klára divatszalonjában üldögélt a modelleket nézve?

George Busht nem a kommunista jelen, hanem a demokratikus jövő érdekelte, tükröt tartott a karót nyelt magyar politikának. Egy humoros, laza, mindenre nyitott amerikai elnök magyarországi látogatása és sosem látott felvételek a XXI. Században.

George Bush volt az első amerikai elnök, aki 30 évvel ezelőtt Magyarországra látogatott. Akkor még kommunisták irányították az országot és több tízezer szovjet katona állomásozott a laktanyákban. De az Egyesül Államoknak akkor fontos volt Magyarország. Már a látogatás híre is nagy port kavart, hiszen George Bush volt az évtizedeken át bírált és támadott kapitalista Nyugat első számú vezetője. George Bush 30 évvel ezelőtti látogatásának sosem látott felvételeit este láthatják a XXI Században.

A koncert, az már a végállomás. Amikor a rajongók a lehető legjobb minőséget kapják, nekik muzsikálnak. De egy próba, az még a zenészekről szól. Az összecsiszolódásról, amikor még az egész úton van, alakul. A zenekarok többsége ezért sem szereti, ha próbán forgatunk. Túlságosan intim. Az Európa Kiadó kivételt tett a XXI. század stábjával, részt vehettünk a próbájukon, ahol felcsendült egy régi dal: Romolj meg! A XXI. század Menyhárt Jenőről készít portrét.

Politikus, ellenzéki, szamizdat költő volt – mondják róla pályatársai. Petri György néha tudatosan trágár módon írta meg, mitől rossz a rendszer a XXI. században.

Leselejtezett szovjet alkatrészekből alkottak csodát a magyar mérnökök. A Big Windet egyből a mélyvízbe dobták: a Kuvaitban lángoló olajkutakat kellett eloltania. Olyan hatékonyan működött, hogy hamarosan az egész világ a magyarokról beszélt. A Big Wind-sztori, a XXI. században.

Koromfekete volt az ég Kuvait felett, amikor 30 éve a visszavonuló iraki hadsereg felrobbantotta a törpeállam olajkútjait. Hónapokig tartott az oltás, amerikai és kanadai különleges tűzoltó egységek dolgoztak az arab országban, ahová egy kis magyar csapat is érkezett. Gépük volt a világ leghatékonyabb tűzoltókészüléke, a BIG Wind – magyarul Nagy szél. Ennek történtét dolgozza fel ma este a XXI. Század. 

Az Öböl-háború után annyi olaj égett el Kuvaitban, hogy 100 évbe telik, mire kiürül majd a levegőből. Két hónapig nem találták a megoldást az amerikaiak, Magyarországról érkezett egy gép, ami végül eloltotta a tüzeket. A ma esti XXI. Században látható majd a történet.

Lakatos Ernő ott volt az állampárt születésénél, segítette felcseperedni, aztán azzal szembesült, hogy a szocializmust építő országban az emberek mást akarnak, mint amit ő elképzelt. Ő viszont haláláig kitartott jónak gondolt elvei mellett. Egy hithű, ellentmondásos élet következik: Lakatos Ernő, a sajtóirányító.

Két évvel ezelőtt néhány kincset érő amatőr felvételt kaptunk a hetvenes-nyolcvanas évek nagyközségi életéről. Vegyesboltostul, disznóólastól, gyárastól. És belefeledkeztünk. Majd megdöbbentünk: olyan kísérlet folyt ezeken a településeken, melynek mára nyoma sem maradt. Csak évtizedek óta tartó agónia. Az ÁFÉSZ-boltok, falusi sportpályák és brigád-színjátszókörök világáról kaptunk sosem látott felvételeket.

1979-ben létszámhiány miatt döntött úgy a Budapesti Közlekedési Vállalat, hogy nemcsak férfiak, nők is beülhetnek a vezetőfülkébe és szállíthatják az utasokat. Egyikük sok év után, a XXI. század kamerája előtt ült újra kormány mögé, méghozzá egy felújított 260-as Ikarusba. Hogy mit szóltak a férfiak az első buszvezető nőkhöz, kiderül a XXI. században.

Legendás filmeket készített, pedig nem is akart kamera mögé állni. Egy operatőr, aki festő, szobrász, költő és színész is lehetne, de mivel elégedne meg Andor Tamás?

A II. világháború után még klasszikus többpártrendszer volt Magyarországon. 1949-re azonban a kommunisták elérték, hogy rajtuk kívül senki se szólhasson bele az ország irányításába. Milyen technikákat alkalmaztak, és mit eredményezett a parlamenti viták hiánya.

"A bélyeg nevel, oktat, szórakoztat." - szólt az archív híradóban. A legtöbben azt gondolták, a bélyeg remek befektetés, hiszen ezt sulykolták a reklámok. A ’90-es években azonban rájöttek az emberek, hogy gondosan rendezgetett gyűjteményeik nem sokat érnek.

A XXI. Században ezúttal a bélyeggyűjtés rejtelmeivel foglalkoznak. Utánajártak, milyen darabok voltak igazán értékesek és miért terelte a kormány az embereket afelé, hogy gyűjtsék őket.

Morgó, Tudor, Szundi, Szende, Vidor, Hapci, Kuka, vagy inkább Hétfő, Kedd, Szerda, Csütörtök, Péntek, Szombat és Vasárnap. Hófehérke helyett pedig elég annyi: Hófehér. Az egész estés animációs filmek egyik legjobb, de kevésbé ismert darabjával foglalkozik a XXI. Század. A Hófehér kicsit savanyúbb, mint Walt Disney filmje, de a miénk. Nem kritizálta a politikai rendszert, de a forgatókönyvben volt egy jelenet, amit végül nem lehetett megrajzolni.

Messze volt a főváros, de az igények nem különböztek. Se a pártvezetésé, se a fiataloké. A kultúrházakban megfért együtt a barkácsszakkör és a heavy metal is!

A ma esti XXI. század a vidéki kultúrházakról, azon belül pedig zenekarok, művészek kitörési lehetőségeiről szól majd. Szó lesz a vidéki garázszenekarok helyzetéről is.

Divattalan korszaknak nevezték az ötvenes éveket. Az ideológia egy időre szürkévé tette az utcákat. A nyugati, felszabadult tarkaság aztán a zenekarok öltözködésével szivárgott be Magyarországra, ahol még a politikusok sem voltak jól öltözöttek.

Hogyan szivárgott be a divat Magyarországra a 20. században? Hogyan befolyásolta a divatot az első világháború? Erről mesélt a XXI. Század szerkesztője, Lázs Sándor.

Magyarország egyik legismertebb filmrendezőjéről, Fábri Zoltánról szól a XXI. század adása. Egy régóta őrzött interjú és sosem látott próbafelvételek Borsody István filmjében.

Különleges adással készül a XXI század január 15-én. Fábri Zoltán filmrendezővel foglakozik műsorunk, tényleg segítünk benézni a kulisszák mögé. Engedélyt kaptunk ahhoz, hogy bemutassunk részleteket a filmrendezővel készült utolsó interjúból, valamint a Nemzeti Filmarchívum rendelkezésünkre bocsátotta a legismertebb filmjei próbafelvételeit is. Ebben a videóban a Hannibál tanár úr egyik jelentét próbálták el a kamera előtt. Amit láthatnak, az a későbbi főszereplő Szabó Ernő játéka, illetve Rajz János jelenete, ami azért is különleges, mert inkább vígjátékokból és a családi filmekből ismeri a közönség.

Bujtor Istvánt az ország Sándor Mátyásként, Bud Spencer magyar hangjaként és a keményöklű Ötvös Csöpiként ismerte meg. Ő volt a rettenthetetlen zsaru szocialista megfelelője, akinek ladás üldözéseit, és kemény pofonjait szájtátva néztük a moziban. De ki volt ő valójában?

Ma este a XXI. Században mutatjuk be Bujtor István életét. A riporter, Dörmer Csaba elárulta, Bujtor hol és mikor jelent meg a nyilvánosság előtt először, és milyen névvel.

Ha az egyénnek nincsenek jogai, akkor a többség is megsínyli. A demokrácia nem egyenlő a többség jogaival és akaratával - hiszen akkor mi lesz a kisebbségekkel? A többség akarja, ezzel a jelszóval hurcoltak el aszociális embereket koncentrációs táborba. Eltüntették az utcáról a hajléktalanokat. A szocializmusban az új rend nevében zártak be embereket…