1989-ben a magyar kormány úgy döntött, megnyitja a határt a kelet-német menekültek előtt. De mi volt ennek a következménye? A 30 éve történt döntés hátteréről és saját szerepéről az akkor miniszterelnök, Németh Miklós is megszólalt.

A rajzos történeteket szerette a politika. A grafikusok kezét a párt vezette. Mit és miért nem lehetett rajzolni a szocializmusban? Miért félt a párt a rajzoktól? A képregény és a politika viharos viszonya a 21. században.

Az első képregények Amerikából indultak, ahol a nyelvet nem beszélő, munkát kereső, vagy menekültként érkezett európaiakat célozták meg a minimális szöveggel operáló történetekkel. A 20-as években kezdődött Magyarországon a képregény-hullám. Szondi Vanda, a XXI. Század riportere mesélt a témáról a Reggeliben.

Gurult a golyó, repültek a bábuk, a szocializmus egyik legnépszerűbb játéka volt. Játszották sporttelepeken és vidéki kocsmákban is. A teke mindig igazi népi sport volt. A rendszerváltással a tekét aztán kiszorította a bowling. Bábuk harca, a XXI. században.

Ősrégi leletek árulkodnak arról, hogy a teke sokáig összekapcsolódott a kocsmázással és az italozással, olyan volt ez régen, mint ma a bowling. A nők figyelmét is ezzel akarták felhívni a férfiak.

A lap bár egy szovjet-magyar botránynak is köszönheti az indulását, már megjelenésekor is a sikeres nyugati gazdasági hetilapok, például az Economist hangulatát idézte. Bár sokáig az állampárt felügyelete alatt működött, a rendszerváltás hajnalán több meghatározó ellenzéki politikus fénymásolt a szerkesztőségben.

Első filmszerepe beugrás volt, később már rá írták a főszerepeket. Játszott Oscar-jelölt és Oscar-díjas filmben is, pedig alig jutott be a Színművészetire. Elhalmozták szerepekkel és díjakkal, évekig alig készült nélküle magyar film. Andorai Péter kanyargós pályája.

A 80-as évek elején mindenki tudni vélte, hogy a két vége nem ért össze a Nyugati téri felüljárónak. A XXI. század utánajárt a legendának.

A patkányokkal szemben kialakult félelem és undor nem új keletű, irtásuk a nagyvárosok kialakulása óta mindig is napirenden volt. Néhány éve a XXI. század is foglalkozott a témával, ezt a filmet most újra megnézhetik.

Menyhárt Jenő 60. születésnapján kétezer ember előtt játszott zenekarával. Együtt hördült fel elegáns cégvezető és bölcsésznek maradt értelmiségi, amikor megszólalt a Romolj meg vagy a Mocskos idők. Ezen az estén visszatértek közös múltjukhoz, amiből kitörölhetetlenek Menyhárt Jenő dalai. Portré a magyar underground egyik utolsó frontemberéről sok zenével.

Egy volt rendőrnyomozó kezdte el írni a Hód könyveket, ami a magyar kémelhárítás álomvilágát mutatta be a Kádár rendszerben. De mi volt a valóság? És ki volt Hód, a magyar James Bond és miért érdemes újraolvasni ma is a történeteit?  

Évtizedek óta ismerjük őket. Évtizedek óta felismerjük őket. Évtizedek óta látjuk őket gyermekként, felnőttként, rendezőként, énekesként, színészként, közönségkedvencként és irigyek céltáblájaként – a Szinetárék, a XXI. században.  

Veress Krisztina riporter nagy feladatot vállalt, mert valójában úgy érezte, hogy a család minden egyes tagjáról lehetne egy külön műsort forgatni, sőt Miklósról kettőt is. Négyen szólalnak meg, Szinetár Miklós, Kossuth-díjas rendező, a felesége, Hámori Ildikó, Kossuth-díjas színűvész, a lányuk, Szinetár Dóra, valamint Dóra férje, Makranczi Zalán színművész.

Hogy miért és kinek az ötlete alapján, valamint mikor és hol kezdték el bontani a vasfüggönyt, a határőrség volt vezetői és Németh Miklós, a rendszerváltás miniszterelnöke mondta el. Exkluzív interjúk és sosem látott felvételek a XXI. században.

Kútvölgyi Erzsébet Kádár Jánosnét játssza. Mi történt Kossuth-díjas színésznővel, családjával akkor, amikor Kádárné azt sem tudta, melyik börtönben lehet a férje? Hogyan öltözött a fiatal művész abban az időben, amikor Kádárné Rotschild Klára divatszalonjában üldögélt a modelleket nézve?

George Busht nem a kommunista jelen, hanem a demokratikus jövő érdekelte, tükröt tartott a karót nyelt magyar politikának. Egy humoros, laza, mindenre nyitott amerikai elnök magyarországi látogatása és sosem látott felvételek a XXI. Században.

George Bush volt az első amerikai elnök, aki 30 évvel ezelőtt Magyarországra látogatott. Akkor még kommunisták irányították az országot és több tízezer szovjet katona állomásozott a laktanyákban. De az Egyesül Államoknak akkor fontos volt Magyarország. Már a látogatás híre is nagy port kavart, hiszen George Bush volt az évtizedeken át bírált és támadott kapitalista Nyugat első számú vezetője. George Bush 30 évvel ezelőtti látogatásának sosem látott felvételeit este láthatják a XXI Században.

A koncert, az már a végállomás. Amikor a rajongók a lehető legjobb minőséget kapják, nekik muzsikálnak. De egy próba, az még a zenészekről szól. Az összecsiszolódásról, amikor még az egész úton van, alakul. A zenekarok többsége ezért sem szereti, ha próbán forgatunk. Túlságosan intim. Az Európa Kiadó kivételt tett a XXI. század stábjával, részt vehettünk a próbájukon, ahol felcsendült egy régi dal: Romolj meg! A XXI. század Menyhárt Jenőről készít portrét.

Politikus, ellenzéki, szamizdat költő volt – mondják róla pályatársai. Petri György néha tudatosan trágár módon írta meg, mitől rossz a rendszer a XXI. században.

Leselejtezett szovjet alkatrészekből alkottak csodát a magyar mérnökök. A Big Windet egyből a mélyvízbe dobták: a Kuvaitban lángoló olajkutakat kellett eloltania. Olyan hatékonyan működött, hogy hamarosan az egész világ a magyarokról beszélt. A Big Wind-sztori, a XXI. században.

Koromfekete volt az ég Kuvait felett, amikor 30 éve a visszavonuló iraki hadsereg felrobbantotta a törpeállam olajkútjait. Hónapokig tartott az oltás, amerikai és kanadai különleges tűzoltó egységek dolgoztak az arab országban, ahová egy kis magyar csapat is érkezett. Gépük volt a világ leghatékonyabb tűzoltókészüléke, a BIG Wind – magyarul Nagy szél. Ennek történtét dolgozza fel ma este a XXI. Század. 

Az Öböl-háború után annyi olaj égett el Kuvaitban, hogy 100 évbe telik, mire kiürül majd a levegőből. Két hónapig nem találták a megoldást az amerikaiak, Magyarországról érkezett egy gép, ami végül eloltotta a tüzeket. A ma esti XXI. Században látható majd a történet.

Lakatos Ernő ott volt az állampárt születésénél, segítette felcseperedni, aztán azzal szembesült, hogy a szocializmust építő országban az emberek mást akarnak, mint amit ő elképzelt. Ő viszont haláláig kitartott jónak gondolt elvei mellett. Egy hithű, ellentmondásos élet következik: Lakatos Ernő, a sajtóirányító.

Két évvel ezelőtt néhány kincset érő amatőr felvételt kaptunk a hetvenes-nyolcvanas évek nagyközségi életéről. Vegyesboltostul, disznóólastól, gyárastól. És belefeledkeztünk. Majd megdöbbentünk: olyan kísérlet folyt ezeken a településeken, melynek mára nyoma sem maradt. Csak évtizedek óta tartó agónia. Az ÁFÉSZ-boltok, falusi sportpályák és brigád-színjátszókörök világáról kaptunk sosem látott felvételeket.

1979-ben létszámhiány miatt döntött úgy a Budapesti Közlekedési Vállalat, hogy nemcsak férfiak, nők is beülhetnek a vezetőfülkébe és szállíthatják az utasokat. Egyikük sok év után, a XXI. század kamerája előtt ült újra kormány mögé, méghozzá egy felújított 260-as Ikarusba. Hogy mit szóltak a férfiak az első buszvezető nőkhöz, kiderül a XXI. században.

Legendás filmeket készített, pedig nem is akart kamera mögé állni. Egy operatőr, aki festő, szobrász, költő és színész is lehetne, de mivel elégedne meg Andor Tamás?

A II. világháború után még klasszikus többpártrendszer volt Magyarországon. 1949-re azonban a kommunisták elérték, hogy rajtuk kívül senki se szólhasson bele az ország irányításába. Milyen technikákat alkalmaztak, és mit eredményezett a parlamenti viták hiánya.

"A bélyeg nevel, oktat, szórakoztat." - szólt az archív híradóban. A legtöbben azt gondolták, a bélyeg remek befektetés, hiszen ezt sulykolták a reklámok. A ’90-es években azonban rájöttek az emberek, hogy gondosan rendezgetett gyűjteményeik nem sokat érnek.

A XXI. Században ezúttal a bélyeggyűjtés rejtelmeivel foglalkoznak. Utánajártak, milyen darabok voltak igazán értékesek és miért terelte a kormány az embereket afelé, hogy gyűjtsék őket.

Morgó, Tudor, Szundi, Szende, Vidor, Hapci, Kuka, vagy inkább Hétfő, Kedd, Szerda, Csütörtök, Péntek, Szombat és Vasárnap. Hófehérke helyett pedig elég annyi: Hófehér. Az egész estés animációs filmek egyik legjobb, de kevésbé ismert darabjával foglalkozik a XXI. Század. A Hófehér kicsit savanyúbb, mint Walt Disney filmje, de a miénk. Nem kritizálta a politikai rendszert, de a forgatókönyvben volt egy jelenet, amit végül nem lehetett megrajzolni.

Messze volt a főváros, de az igények nem különböztek. Se a pártvezetésé, se a fiataloké. A kultúrházakban megfért együtt a barkácsszakkör és a heavy metal is!

A ma esti XXI. század a vidéki kultúrházakról, azon belül pedig zenekarok, művészek kitörési lehetőségeiről szól majd. Szó lesz a vidéki garázszenekarok helyzetéről is.

Divattalan korszaknak nevezték az ötvenes éveket. Az ideológia egy időre szürkévé tette az utcákat. A nyugati, felszabadult tarkaság aztán a zenekarok öltözködésével szivárgott be Magyarországra, ahol még a politikusok sem voltak jól öltözöttek.

Hogyan szivárgott be a divat Magyarországra a 20. században? Hogyan befolyásolta a divatot az első világháború? Erről mesélt a XXI. Század szerkesztője, Lázs Sándor.

Magyarország egyik legismertebb filmrendezőjéről, Fábri Zoltánról szól a XXI. század adása. Egy régóta őrzött interjú és sosem látott próbafelvételek Borsody István filmjében.

Különleges adással készül a XXI század január 15-én. Fábri Zoltán filmrendezővel foglakozik műsorunk, tényleg segítünk benézni a kulisszák mögé. Engedélyt kaptunk ahhoz, hogy bemutassunk részleteket a filmrendezővel készült utolsó interjúból, valamint a Nemzeti Filmarchívum rendelkezésünkre bocsátotta a legismertebb filmjei próbafelvételeit is. Ebben a videóban a Hannibál tanár úr egyik jelentét próbálták el a kamera előtt. Amit láthatnak, az a későbbi főszereplő Szabó Ernő játéka, illetve Rajz János jelenete, ami azért is különleges, mert inkább vígjátékokból és a családi filmekből ismeri a közönség.

Bujtor Istvánt az ország Sándor Mátyásként, Bud Spencer magyar hangjaként és a keményöklű Ötvös Csöpiként ismerte meg. Ő volt a rettenthetetlen zsaru szocialista megfelelője, akinek ladás üldözéseit, és kemény pofonjait szájtátva néztük a moziban. De ki volt ő valójában?

Ma este a XXI. Században mutatjuk be Bujtor István életét. A riporter, Dörmer Csaba elárulta, Bujtor hol és mikor jelent meg a nyilvánosság előtt először, és milyen névvel.

Ha az egyénnek nincsenek jogai, akkor a többség is megsínyli. A demokrácia nem egyenlő a többség jogaival és akaratával - hiszen akkor mi lesz a kisebbségekkel? A többség akarja, ezzel a jelszóval hurcoltak el aszociális embereket koncentrációs táborba. Eltüntették az utcáról a hajléktalanokat. A szocializmusban az új rend nevében zártak be embereket…

Makovecz Imre lázadt a szocializmus merev rendszere, a panelek és kockaházak ellen - templomaival és művelődési házaival a népi motívumokat akarta visszahozni. Hogy örök ellenállóként hogyan fonódott össze neve mégis a politikával, az kiderül Szabó Ádám filmjéből!

Szabó Ádám, szerkesztő-riporter mesélt a Reggeliben arról, mi látható ma este 23 óra 25 perckor a XXI. század legújabb adásában az RTL Klubon.

Aki a nyolcvanas években nőtt fel, pontosan tudja, hogyan nézett ki egy átlagos otthon a szocializmusban. Lakkozott szekrénysor bárszekrénnyel, műbőr kanapé, padlószőnyeg és pvc. Design bútorokat hiába keresünk a családi képeken. Pedig a Kádár-rendszerben ugyanolyan remek székeket, asztalokat vagy szekrényeket terveztek magyar iparművészek, mint mondjuk olasz vagy skandináv kollégáik, ezeknek azonban csak a töredéke jutott el az otthonokba. Vajon miért?

A brit légierő gépével landolt ’92-ben Diana hercegnő Taszáron, ahonnan terepjáróval vitték a nagyatádi menekülttáborba – a kátyús somogyi utakon – így tudták garantálni a brit trónörökös feleségének épségét. Diana fittyet hányt az előírásokra: a 45 percre tervezett látogatás másfél órásra nyúlt. Amikor a délszláv háború öldökléséből kimenekített gyerekekkel találkozott, előbújt belőle az óvónő. A hercegnői vizit Póth Attila filmjében, a XXI. században.

Szabadságvágy és foltos farmerek az út szélén. Se a hivatali packázás, se a rendőri zaklatás nem állította meg őket – utazás a vasfüggöny mögött, azaz az autóstop legendája a XXI. században.

A Reggeli vendége volt Veress Kriszta, riporter és Márta István zeneszerző, akik elmesélték saját történeteiket a stoppolásról, ami abban a korban gyakori volt, mikor még nem lehetett sehova utazni.

 Gyilkosoknak és nőknek nem volt szavazati joguk a 19. század közepén. A magyar feministák több mint egy évszázadon át küzdöttek azért, hogy úgy tanulhassanak, dolgozhassanak és szavazhassanak mint a férfiak.

A Reggeli vendége volt Losonczi Gergely szerkesztő-riporter és Nyári Krisztián, író. A feminista mozgalomról készített riportműsor kedd este 22 óra 45 perckor lesz az RTL Klubon!

Jókai Mór regényeiből rendezett filmeket, több millió nézőt vitt be a mozikba. A Vígszínház is mindig tele volt, a közönséget szolgálta. Egy kommunista, aki polgári színházat csinált és romantikus regényekből készített filmeket, Várkonyi Zoltán a XXI. században.