Gyilkosoknak és nőknek nem volt szavazati joguk a 19. század közepén. A magyar feministák több mint egy évszázadon át küzdöttek azért, hogy úgy tanulhassanak, dolgozhassanak és szavazhassanak mint a férfiak.

A Reggeli vendége volt Losonczi Gergely szerkesztő-riporter és Nyári Krisztián, író. A feminista mozgalomról készített riportműsor kedd este 22 óra 45 perckor lesz az RTL Klubon!

Jókai Mór regényeiből rendezett filmeket, több millió nézőt vitt be a mozikba. A Vígszínház is mindig tele volt, a közönséget szolgálta. Egy kommunista, aki polgári színházat csinált és romantikus regényekből készített filmeket, Várkonyi Zoltán a XXI. században.

A szakszervezet nemcsak a bérért harcolt, a termelés minőségére is figyelt. Keressük a választ, a többi között arra is, hogy hogyan tette tönkre a szovjet minta a szakszervezeteket…

Most, hogy a 32 éve készült rajzfilm digitálisan felújított változata ismét teltházzal ment a mozikban, kiderült, a mai gyerekek ugyanolyan jól szórakoznak rajta, mint annak idején a szüleik. Vagyis kimondhatjuk, a Macskafogó igazi kultuszfilm lett.

Az egyik leghíresebb magyar animációs film idén ünnepli bemutatásának 32. évfordulóját - ennek örömére felújított változatban ismét látható a mozikban, sőt kiállítás is nyílt!

32 év után ismét mozikba került egyik legkultikusabb rajzfilmünk, a Macskafogó. Bár digitálisan fel kellett újítani, de népszerűségéből mit sem veszített. Hogy annak idején hogyan fogadta a kultúrpolitika, erről beszélgettünk Wagner Beával, a XXI. század riporterével és Forgács Simonnal, a macskafogo.hu alapítójával!

Frankó Endre a második világháborús - Puma - vadászrepülő-osztály utolsó tagja, a csapatból már csak ő az egyetlen, aki több mint hetven éve átélt légi harcokat. Hősként beszéltek róla, aztán ’45 után szinte azonnal horthystának, meg fasisztának bélyegezte a kommunista rendszer. Többé nem volt rá szükség.

A XXI. Század riportere, Bányai Viktor együtt utazott egy kisrepülőn Frankó Endrével, a legendás második világháborús Puma vadászrepülő-osztály még élő utolsó tagjával.

Képzeljenek el egy miniszterelnököt, aki hisz a magyarok kivételességében. Hisz abban, hogy van sajátos és egységes magyar gondolkodásmód. Hisz Magyarország feltámadásában. Hiszi azt, hogy ennek érdekében lavírozhat kelet és nyugat között. Büntetlenül.

Kapoly az egykori első titkár miatt volt híres, a falu, ahol most ennek semmi nyomát nem látni. Elmúlt, az enyészeté lett mindaz, amit korábban legendák öveztek…

Levelet nem küldhettek, csomagot nem kaphattak az 56-os forradalom miniszterelnökével Snagovba elrabolt és száműzött családok. Az kormány tagjait kivégzésekkel és börtönbüntetéssel sújtották. Az anyák és a gyerekek Romániában maradtak – az ő útjukat jártuk végig a XXI. században.

Vissza Snagovba. Hatvan évvel fogsága után visszautazott abba a romániai városba Vásárhelyi Mária, ahol fogolyként majdnem két évet töltött el, amiért apja – Vásárhelyi Miklós - sajtófőnöke volt a Nagy Imre kormánynak. A forradalom leverése után a kormányfőhöz közel álló és később perbe fogott politikusokat családjaikkal együtt száműzték. Vásárhelyi Mária útjáról a XXI század készített filmet.

Iron Maiden, Metallica és a legfélelmetesebb keményfiúk özönlötték el Magyarországot a nyolcvanas években – a metál tündöklése a XXI. században.

A világ legsikeresebb énekesnője tegnap töltötte be a 60. életévét. Hogy méltón megünnepeljük a popdívát, összegyűjtöttünk néhány érdekességet a karrierjéről, a magánéletéről és a féltett titkairól.

Egy festőnek fenegyereknek kell lennie, hogy felfigyeljenek rá. Czóbelről azt mondják, hogy úgy festett, mintha szerelmeskedett volna. Ráfröccsentette a képre a festéket, mintha testnedvek lettek volna. De, hogyan szólt bele a politika az életébe, amelyben csak a gyönyört hajszolta.

Tudós volt, de nem kerülhette el a politikát. Kémkedett a németek ellen, de harcolt a szovjet önkény miatt is – mindig hazájáért küzdött – az ötvenes években Amerikába emigrált. Egy magyar életút a XXI. században.

15 éven át nem készíthetett filmet, mert beperelte a filmgyárat. De a nézők nem felejtették el. A fantasztikus életpálya bemutatása mellett azért volt fontos, hogy foglalkozzunk vele, mert nemcsak  a múltról nosztalgiáztunk, hanem a jelenről is beszélgettünk.

Egy eltűnt mozgalom nyomába eredtünk. Brigádok és a hozzá fűződő sok-sok emlék, amit megörökítettek a naplók. Koncertlátogatások és nemzeti ünnepek, ahogy akkoriban látták. Nagyító alatt több kilónyi emlék – ami sokaknak valamiért szomorú, de miért?

1945-ben külföldi civilek, azaz nem állami szervezetek adományai érkeztek. A kommunisták azt gondolták, a segély maga a propaganda. Koholt vádak alapján zártak börtönbe embereket és gyilkolták meg őket. Rákosiék civilszervezeteket üldöztek el Magyarországról.

Galla Miklós a Holló Színházzal az angol abszurd humort ismertette meg a magyar közönséggel. A L’art pour L’art-ral pedig a modern magyar abszurd humort teremtette meg. 59 évesen is mindene a játék. Galla Miklós a XXI. században.

45 évvel ezelőtt nem mutogatták senkinek az aszódi javítóintézetet: hiába készült kiváló fotósorozat a benti életről, pincébe zárták a kiállítást. De ez még akkor volt, amikor minden szép és jó volt, legalábbis hivatalosan. Egy elhallgatásra épült kor elhallgatott története következik. Egy félelmetes hírű helyről.

Geszti Péter egy jelenség. Van közönsége. Annak ellenére, hogy több mint 40 éve jelen van – először kisebb, majd kizárólag főszerepekben – nem kopott el. Mindig kitalál valami újat, vállalva a kockázatot és a következményeket.

Borsody István, a műsor felelős szerkesztője árulta el, milyen érdekességeket tudott meg Geszti Péterről a forgatások alatt, aki már 10 éves kora óta benne van médiában. Ő volt például Mézga Aladár, valamint a gyerek Ludas Matyi magyar hangja. De mit lehet még róla tudni? Geszti Péter is beavatta a Reggeli nézőit és műsorvezetőit a kulisszatitkokba.

Máig sok a kérdés. És máig sokaknak fáj az, hogy nem kaptak választ, mi történt a II. magyar hadsereg eltűntjeivel.

Történet arról, hogyan végez vélt ellenségével a zsarnoki rendszer, hogy még ideig-óráig hatalmon maradhasson. Hogyan gerjeszt bennünk félelmet az előítélet?

A mongolok máig testvérként tekintenek a magyarokra. Bár a két nép vérrokonságát nem tudták bizonyítani, azért sok elmélet született. A különleges kapcsolat tovább erősödött a két nép között a múlt század 50-es, szocialista éveiben. Magyarok és a sztyeppék népe a XXI. században!

A magyarok őstörténete még nem teljesen tisztázott. Számos elmélet látott napvilágot, mindegyiknek vannak támogatói és ellenzői. A magyarság ősei a legelterjedtebb nézet szerint részben Ázsiából származó, időszakos legelőváltó, állattenyésztő törzsek voltak. A XXI. század riportere, Hujder Zoltán Mongóliában járt, most pedig élménybeszámolót tartott a Reggeliben.

Van, aki elismert énekesként, más a német filmek sztárjaként vágott neki Amerikának. Az első magyar Oscar-díjas színész is kint csinálta meg a szerencséjét. Hajmássy Ilona a musicalek sztárja volt a 40-es 50-es években. Egész karrierjét tudatosan megtervezte.

Ha valaki azt mondja filmek és Hollywood, a legtöbb embernek a híres amerikai sztárok jutnak eszükbe, pedig magyarok is vannak Hollywoodban. Sőt, még a hírességek sétányán is sok magyar név fellelhető. De minden kiderül a ma esti XXI. században. A témával kapcsolatban Szabó Ádámmal, a műsor egyik riporterével beszélgetett Tibi és Miki.

Amíg forgattunk – harckocsin, doni emléktúrán, hegyekben és irattárban - láttuk, milyen sokaknak szívügye mindaz, ami 75 éve történt. Tapasztaltuk, hogy mennyi tévhit él még mindig, ha a Don-kanyart emlegetik. És míg forgattunk, azzal is szembesültünk, milyen rosszul tanították ezt nekünk annak idején. Már ha tanították. Mert sokáig beszélni sem lehetett a tragédiáról.

A 2. Magyar Hadsereg kétszázezer magyar katonája közül nagyon kevesen térhettek haza, és közülük is alig élnek már, akik szemtanúi, megélői voltak a Don-kanyari történelemnek. Az ott vívott harcok a magyar hadtörténelem legszomorúbb fejezetei közé tartoznak: a megfelelő fegyverzet és felszerelés nélkül kiküldött, lehetetlen feladattal megbízott honvédek ezrei szenvedtek és vesztek oda a -40 fokos orosz télben. Ma este a XXI. századból néhány tévhit és rengeteg érdekesség fog kiderülni. A Reggeliben pedig Veress Krisztinával, a Híradó és a XXI. század riporterével, valamint Kovács Viktor hagyományőrző őrmesterrel beszélgettünk.

Szabó Magda bármilyen műfajban be tudta mutatni, hogy élte meg az átlagember a XX. század magyar sorsfordulóit. Egy kivételes író kivételes életműve a XXI. században.

A Pen America műfordítói díját 2018-ban Len Rix nyerte el, mégpedig Szabó Magda: Katalin utca című regényének a fordításával. Kedd este a XXI. század is Szabó Magdával foglalkozik, ahogy reggel mi is!

2000. október 5-én a Milosevics rezsim szimbolikus központját tüntetők foglalták el, elűzték az elnököt, akinek hatalma mindaddig kikezdhetetlennek tűnt. Hogy ez megtörténhetett, abban Magyarországnak, a magyar kormánynak óriási szerepe volt. Az elnök bukásában kulcsszerepet játszó, alulról szerveződő civil kezdeményezés, az Otpor, magyarul Ellenállás nálunk gyűjtött muníciót a diktátor ellen.

Összeesküvés, rejtélyes halál, csúfos bukás, bűn minden mennyiségben. És egy különleges interjú a Budapest Noir szerzőjével, Kondor Vilmossal a XXI. században.

Vajon mi az oka annak, hogy az emberek rajonganak a bűntények műfajáért? És mi is az az újságírói ethosz? Minden kiderül ma este a XXI. században. A témával kapcsolatban Lázs Sándor, a műsor szerkesztője és Hegedűs D. Géza, színész volt Anna és Miki vendége a Reggeliben.

Minek a rengeteg sín és felső vezeték Budapestszerte, ha a villamosok helyett leginkább füstölgő buszok követik egymást? Budapest jó 50 éve egész másképp festett! Kék helyett sárga volt a domináns szín az utakon.   

Tudják, honnan ered a „villamosok” elnevezése? És azt gondolták volna, hogy Európa hozzánk járt villamost nézni és vezetni? Ma este mindent megtudhatnak a budapesti villamos közlekedés kialakulásáról a XXI. században. Egy kis ízelítőt azonban most is kaptunk a Reggeliben: Borsody István és Hornyék Istvánné Marika meséltek a témáról.

A modern természetfilmben nincs megrendezett jelenet. A természet szeszélyén múlik, hogy mi lesz a végeredmény.De akkor hogyan készülnek olyan felvételek, amitől eláll a lélegzetünk?

10 éves korában állt először kamera elé, 17 évesen megrendezte első filmjét, a legjobb barátja segítette benne. Kern András karrierje elején több volt a drámai szerep, de aztán jöttek a vicces karakterek és 15-20 éve már szinte nem kérnek tőle mást, csak nevettetetést. Pedig a Kossuth-díjas színész nem szereti a skatulyát. Erről és kevésbé ismert szerepeiről is beszélt a 21. században!

100 éve nincs számukra lehetetlen – nincs erős film pár száz háttérben dolgozó „erős” ember nélkül. Most velük ünnepeljük a magyar filmet – a XXI. században!

Ha kedd, akkor XXI. század az RTL Klubon. Veress Krisztina, a műsor riportere volt Anna és Miki vendége, aki elárulta, mit láthatnak majd a csatorna nézői a mai adásban. A filmipar olyan volt, mint a katonaság? Erre is fény derült a beszélgetést alatt...

A szocializmus évei alatt 200 ezer embert szervezett be az állambiztonság, 1,5 millió embert figyeltek meg. Egy korábbi tartótiszt is vall majd a módszerekről: verésről, a spiclikomplexus feloldásáról, a társadalom ellenállásáról. 6-os kartonok, B és M dossziék, K lakások - megmutatjuk, hogyan működött a hálózat a mindennapokban.

A rendszerváltás előtti állambiztonság izgalmas titkait dolgozza fel a műsor ma esti epizódja. Rengeteg, 200 ezer embert szerveztek be akkoriban besúgónak. Erről a témáról beszélgetett Rami és Tibi a XXI. század riporterével, Losonczi Gergellyel.

Horthy István Sharif, az unoka, aki muzulmán lett és Angliában él, őszintén beszélt nagyapjáról fasizmusról, az iszlámról és a múlttal való szembenézésről a XXI. században.

Rökk Marika hihetetlen gázsiért állt kamera elé, de félthette a hitleri Németország diktatúrájában az egzisztenciáját, alkalmazkodni kényszerült. Pályája a fasizmus bukása után megbicsaklott, de talpra állt.

Ha itt a kedd, akkor jön a XXI. század. A ma esti adásban Rökk Marika életébe kapunk bepillantást, aki Németországban hatalmas díva volt, azonban kémkedéssel is megvádolták. Lázs Sándor, a XXI. század riportere adott egy kis ízelítőt a ma esti adásból.

Csányi Vilmos élete nemcsak a kutyásoknak lehet érdekes, hanem azoknak is, akik szeretik a vicces és okos embereket. Az olyanokat, akik kíváncsiak arra, hogyan lehet másképp gondolkodni. Világhírűvé válni, de közben itthon maradni. Emberek és kutyák között.