100 éve nincs számukra lehetetlen – nincs erős film pár száz háttérben dolgozó „erős” ember nélkül. Most velük ünnepeljük a magyar filmet – a XXI. században!

Ha kedd, akkor XXI. század az RTL Klubon. Veress Krisztina, a műsor riportere volt Anna és Miki vendége, aki elárulta, mit láthatnak majd a csatorna nézői a mai adásban. A filmipar olyan volt, mint a katonaság? Erre is fény derült a beszélgetést alatt...

A szocializmus évei alatt 200 ezer embert szervezett be az állambiztonság, 1,5 millió embert figyeltek meg. Egy korábbi tartótiszt is vall majd a módszerekről: verésről, a spiclikomplexus feloldásáról, a társadalom ellenállásáról. 6-os kartonok, B és M dossziék, K lakások - megmutatjuk, hogyan működött a hálózat a mindennapokban.

A rendszerváltás előtti állambiztonság izgalmas titkait dolgozza fel a műsor ma esti epizódja. Rengeteg, 200 ezer embert szerveztek be akkoriban besúgónak. Erről a témáról beszélgetett Rami és Tibi a XXI. század riporterével, Losonczi Gergellyel.

Horthy István Sharif, az unoka, aki muzulmán lett és Angliában él, őszintén beszélt nagyapjáról fasizmusról, az iszlámról és a múlttal való szembenézésről a XXI. században.

Rökk Marika hihetetlen gázsiért állt kamera elé, de félthette a hitleri Németország diktatúrájában az egzisztenciáját, alkalmazkodni kényszerült. Pályája a fasizmus bukása után megbicsaklott, de talpra állt.

Ha itt a kedd, akkor jön a XXI. század. A ma esti adásban Rökk Marika életébe kapunk bepillantást, aki Németországban hatalmas díva volt, azonban kémkedéssel is megvádolták. Lázs Sándor, a XXI. század riportere adott egy kis ízelítőt a ma esti adásból.

Csányi Vilmos élete nemcsak a kutyásoknak lehet érdekes, hanem azoknak is, akik szeretik a vicces és okos embereket. Az olyanokat, akik kíváncsiak arra, hogyan lehet másképp gondolkodni. Világhírűvé válni, de közben itthon maradni. Emberek és kutyák között.

Lukács György világhírű marxista filozófus. Neve a demokratikus szocializmus eszméjével forrt össze. Itthon ezzel szemben inkább a kommunista diktatúrákban elkövetett vélt és valós bűnei miatt kerül szóba időről időre. Érdemel-e szobrot? Lehet-e róla utcát elnevezni, avagy egy letűnt korszak figurájaként teljesen ki kell törölni a közemlékezetből?

Ma szabadabban magyarázzák a történelem eseményeit, mindenki másként. Van, aki a véletleneket emeli ki, és azt mondja, a nagy októberi forradalom elhalt volna, ha egy csomó apró esemény nem esik egybe. És akkor másképpen alakul a világ utolsó száz éve.

Ha hétfő, akkor adásszünet, ha kedd, akkor sorozatok. Ez volt a menetrend a nyolcvanas években, amikor még csak egy, majd másfél csatornát nézhettünk a tévében. Kedden azt vártuk, hogy csehszlovákot adjanak. Mert az kedves volt, és emberi. Ahogy Hrabal könyvei és Menzel filmjei is. Minderről megkérdeztük magát, a rendezőt, Jiri Menzelt is, aki nem teljesen így emlékszik…

Mi történik, ha egy irodalomtörténész készít filmet a Pa-Dö-Dőről? Több dologra is fény derül! Lázs Sándor filmje a XXI. században.

12 párt közül lehetett választani 1990-ben. Lufik, kitűzők és plakátok, amelyeket meg is lehetett vásárolni. Persze nem mindenkinek. Miért pont a narancs, hova szálltak a szabad madarak, és ki nevezte először kamikaze pártnak az MDF-et.

Plakáttépkedés már az első szabad választási kampány idején is volt, a ma esti XXI. század éppen ezt a témát dolgozta fel. Persze 1990-ben még nem óriásplakátokat rongáltak meg ismeretlenek, hanem villanyoszlopokra és buszmegállókra ragasztott fecniket.  

Mi tartotta őket egyben ennyi éven át? Legutóbb a nyáron, „Még mindig élünk” címmel adott koncertet a szokatlan formáció - egy női duó - amely már 30 éve van együtt. És bár külön-külön is fellépnek, a páros táncot nem adták fel, mert a nevük ezt jelenti.

A Padödö zenekar történetéről forgatott filmet Lázs Sándor. Falusi Mariann és Lang Györgyi különös duettje a 21. században - kedden!

Magyarországon mindig számít, ki melyik párthoz tartozik, aszerint osztották azt, ami egyébként is járna. Aki hivatalt kap, az úrnak gondolja magát, kicsit többnek, mint a többiek, és beilleszkedik az uram-bátyám-világba. Csak a legnagyobbak maradnak kívül a körön: Bartók Béla ilyen volt.

Október 28-án koncertezik Falusi Mariann és Presser Gábor, rá három napra pedig egy hosszú riportot láthatnak majd a nézők a XXI. században. Ma este viszont Bartók Béla életének és munkásságának részleteire derül fény a műsorban. A témákkal kapcsolatban Falusi Mariann és Lázs Sándor, a XXI. század szerkesztő riportere volt Rami és Tibi vendége.

Mikrochipeket gyártottak serényen a Mikroelektronikai Vállalat budapesti üzemében, nagyjából 30 évvel ezelőtt. 1986-ban azonban - egy májusi reggelen - minden porrá lett: leégett a csarnok. A hatalmas lángok az összes alkatrészt elpusztították. A legtöbb szemtanú, vagy munkás még most sem akart beszélni az akkor történtekről. Máig rejtély, mi okozta a tüzet.

Bányai Viktor, a XXI. század riportere vendégeskedett Ramiéknál, aki az évszázad tüzéről készített riportfilmről mesélt a nézőknek. Vajon mi okozhatta a tüzet? A ma éjjeli adásban kiderül!  

Brunovszky Katalin egy vendéglős família tagja. Ma is néhány méterre lakik attól az épülettől, ahol egykor a nagyapja megalapította az éttermet, amit aztán róla neveztek el. A Brunovszky nagyvendéglőben megfordult minden rendű és rangú ember, aki csak a XX. században Újpesten étterembe járt. Ez idő alatt változott a törzsközönség, változtak a megszólítások és az egyenruhák, és persze az étlap és ital kínálat. De cigányzene és a kerthelyiség zaja csak ritkán halkult el a nyolcvan év alatt.

Szenteltvíztartóból ivó gyermekek, cigánytáborban elrejtett gépek, tetűirtóval felszerelt filmesek: 70 éve kalandosan készült a Valahol Európában. A film és filmesek története a XXI. században.

A leghíresebb magyar filmrendező mondta róla, hogy Békés Itala mutatta meg neki, hogy 90 évesen is bele lehet kezdeni új kalandokba. Enyedi Ildikó beszélt így a legidősebb magyar színművészről: Békés Itala túlélte a második világháborút, a Rákosi- és a Kádár-rendszert – mindvégig színpadon. Gyakran egyedül vitt el egy egész estét, kísérletezett, újított, hogy eltakarítsa a hazugságot, mindent, ami elleplezi a valóságot.

Horváth Charlie több mint 50 éve színpadon van, nem is akármilyen dalokkal. Ő az egyik olyan magyar zenész, aki képes volt időről-időre valami mást csinálni, mint ami akkor épp megszokott volt. Vendéglátózott nyugaton. Visszahívták, mert amit adott, az tetszett a közönségnek. Nem azért, mert jól feküdt valamelyik elvtársnál a lemezgyárban vagy a minisztériumban, hanem mert művészt láttak benne. Charlie kiszabadult a tűrt-támogatott-tiltott kategóriák közül, és saját utat választott.

Boncza Berta, a bakfis kora sztárköltőjét, Adyt is elszédítette. „Roppant ellenszenves és roppant vonzó” – mondták róla kortársai, és Léda is rögtön meglátta benne a vetélytársat. Csinszka, a magyar irodalom legnagyobb hatású múzsája lett.

A Reggeli vendége volt Pásztor Gábor, a XXI. század riportere, aki Csinszkáról mesélt a műsorban. Az Ady szerelméről készült teljes riportot kedd este, 23.45-kor láthatják!

Két felejthetetlen nap története a XX. század egyik nagy mesélőjével. Mindenről beszélt, amiért érdemes élni. A végéről nem. Az utolsó nagy interjú Makk Károllyal, a XXI. században, ahol a legendák velünk élnek.

Dargay Attila nem csak a gyerekeket tudta megnevetetni. Üzent a felnőtteknek, kigúnyolta a közhelyeket, amelyeknek mindannyian bedőlünk - és ez az üzenet a mai napig érvényes. Az pedig, hogy filmjei hogyan állják a versenyt a XXI. században, az napokon belül kiderül: mintegy 40 év után újra műsorra tűzik a mozik a Vukot, a felújított Vukot.

Dargay neve biztosan sok embernek ismerős, hiszen ő rendezte a Lúdas Matyi, a Vuk, a Szaffi és az Erdő kapitánya című rajzfilmeket. Filmjeit több millióan látták itthon és külföldön, és jövő hét csütörtöktől újra műsorra tűzik a Vukot. A XXI. század riportere, Borsody István elárulta, mi volt Dargay titka, és azt is, hogy melyik rajzfilm az ő személyes kedvence.

Csárdáskirálynő, Marica grófnő – az egész világ rajongott Kálmán Imre zenéjéért. A zeneszerző, akinek az élete is igazi operett lehetett volna – ha nem szól közbe két világháború, a kivándorlás. Azt mondják róla, olyan tehetséges volt a zenében, mint Bartók Béla, akivel együtt jártak a Zeneakadémiára. Sikeres volt, de ezt mind elmosta a magánélet és a történelem.

A XX. századi Magyarországon a mérnökök számtalan jármű tervével álltak elő. Prototípusokat készítettek, amelyekkel gyorsabban, kényelmesebben, biztonságosabban utazhattunk volna. De – és ez is közös bennük  –, egyikből sem lett sorozatgyártás. Pedig néhány darabtól biztosan szebb lett volna a világ.

Szenvedtek éhségtől, hangos rendezőktől, örültek együtt akaratos művészekkel és megőrizték a sztárok titkait is. Most viszont megosztottak velünk párat – a magyar filmesek és fotósaik, a  XXI. században. Betekinthetnek egy olyan világba, ahol Szabó Istvánt csak Pistának hívják, Makk Károlyt meg Karcsinak, ahol Psota Irén megemeli a hangját a füst miatt...

Sok dolog ma már valóság abból, ami korábban csak a filmek és a fantázia műve volt. Ma már az intelligens robot és a valósághű művégtag sem a fantázia terméke. A lézerkardra viszont még várnunk kell. Ahogy arra is, hogy eldőljön a jó és a rossz küzdelme. Már csak az a kérdés: mi, az emberiség melyik oldalon állunk?

Megújult az RTL Klub Hírigazgatósághoz tartozó műsorok online és mobil arculata. A www.rtl.hu/info oldalon a felhasználók egy helyen találják meg a hír jellegű műsorok riportjait és kulisszatitkait is.

Mindig más-más indokra hivatkozva kobozták el és osztották szét a magánvagyont a XX. században. Márai Sándor leírta, hogy bárki sorra kerülhetett, akit az állam ellenségnek nevez. Akik pedig megkapták az elkobzott házakat, ragaszkodtak hozzá. A földet kiosztották, majd elvették. Azok, akik mindig tudták, hogy hova álljanak. A XX. század a nagy pálfordulások és vagyonelkobzások évszázada volt. Nincs tanulság, csak az, hogy a történelem mindig ismétli önmagát.

Szívesen vesszük, ha írnak nekünk XX. századi történeteket, ha módunkban van, földolgozzuk őket.

Minden elnyomó rezsimben létezik a hivatalos és merev kultúrán túli második nyilvánosság, ahol valódi dolgok történnek. Huligánok, fegyelmezetlen fiatalok - mondták azokra, akik résztvevői voltak ezeknek az eseményeknek. A rendőrség figyelte, de nem bántotta őket. Viszont sokáig nem is kaptak lehetőséget, a legtehetségesebbek kiharcolták a sikert. Ma már ők számítanak kultúránk nagyjainak.

Bud Spencer és Terence Hill a hetvenes évek elején – ekkor már az olasz neorealizmus leszálló ágban volt – megalkották a vértelen akcióvígjáték műfaját, amelyhez tökéletes zenét írt a komédiák állandó szerzőpárosa, Guido és Maurizio De Angelis. Hogy mennyit adtak hozzá a filmekhez? Kipróbáltuk.

A Szabad Európa Rádióról a többségnek az 56-os forradalom idején közölt tudósítások jutnak eszébe, és a vád, hogy emigráns magyarok arra bíztatták a hallgatókat: tartsanak ki, mert jönnek az amerikaiak. De az amerikaiak nem jöttek, legalábbis katonák nem. Helyettük jöttek zenészek, hozták a slágereiket, és a szórakoztatóipar valószínűleg nagyobb csapást mért a szocializmusra, mint bármilyen fegyverkezés.  

Egy hely, ahová csak kevesen léphetnek be, ahol fel sem fogható, mit csinálnak éjjel-nappal, és persze, ahol legendák születnek. Forgatásunk során napokat töltöttünk el a Színművészeti Egyetemen. Hogy lássuk, hogy születnek az álmok. És valóra válhatnak-e?

Károlyi Mihály gróf olyan ember volt, aki ellenezte a háborút, de önként jelentkezett a frontra. Nem akart forradalmat, mégis a népköztársaság vezetője lett. Az ország megmentőjeként került hatalomra, hogy aztán ő legyen a bűnbak Trianonért. Károlyi Mihály, a „vörös gróf”, az ellentmondások embere következik.