Egy vidéki lány karrierje, akinek a legfőbb vágya, hogy megfeleljen édesanyja elvárásainak. Pécsi Ildikó a 60-as évek szexszimbóluma a XXI. században.

1986-ban, három évvel a rendszerváltás előtt, a Veszprém megyei Gyulafirátóton az ott állomásozó szovjet csapatok és a helyiek között fajult verekedésig egy vita, ami tragikus véget ért. Egy 36 éves kőműves nem élte túl a konfliktust, Radics József lett az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet hadsereg utolsó magyar áldozata.

A 150 évvel ezelőtti városok utcáin se üdítős flakonnal sétáló turisták, se eldobott pizzás dobozok nem voltak, ló viszont annál több. És ahol ló van, ott bőven akad lócitrom is. De tisztaság volt, még ha nem is volt könnyű dolguk az utcaseprőknek.

Zala Márknak színészként csak 15 év jutott – ezalatt megjárta a mennyet és poklot is. Arcáról egy egész filmet forgattak, a lányok pedig megőrültek érte.

Aki utálta a műelemzéseket az irodalomórákon, az tartson most velünk. Nem fogunk költői képeket keresgélni és még azt sem, mire gondolhatott a szerző. Csak arról fogunk beszélni: mitől olyan menők ezek a Pál utcai fiúk. És Molnár Ferenc. Vigyázat! Sikertörténet következik!

Vajon mi lett volna, ha Bárdy Margit nem megy ki Németországba, ha nem lesz kint befutott színházi díszlettervező, vagy nem alkotja meg az Orion űrhajó legénységének jelmezeit. Hanem itthon marad és itt próbál boldogulni. Valószínűleg a tűrt és a tiltott kategória határán billegett volna, talán részt vett volna ellenzéki találkozókon. Mi ez a hülyeség elvtársnő? Kérdezték volna tőle, amikor megtervezi egy balettelőadás jelmezeit. De Bárdy Margit elment Németországba. Így életművét Magyarországon kevesen ismerik, viszont szerencsére szabadon alkothatott.

Ha Önök tudják, mi a kapcsolat a ceruza és a kazetta között, akkor éltek már abban a korban, amiről szó lesz a XXI. Században. Ha pedig nem tudják, akkor már csak ezért is nézzék végig filmünket, mert eláruljuk a titkot. És kiderül az is, hogy a ceruzás-kazettás kombinációk idejében miért kellett annyit várni bármire, amiért rajongtunk: zenére, filmre, vagy csak egy ócska poszterre is. Hogy, kiért és miért jutottunk olyan nehezen a vágy titokzatos tárgyaihoz?  Jöjjenek a ’80-as évek sztárjai,  és azok, akik alig engedtek a sztárok közelébe.

1945-ben nemcsak a háborúnak, hanem vele együtt az egyesületi életnek is vége lett. Az új rend a fasisztának mondott szervezeteket 1945-ben azonnal betiltotta. Az egyház vezette egyesületek még maradtak, de a belpolitikai színpadon a helyüket kereső kommunisták le akartak számolni velük, mondván, hogy a civil egyesületek a demokratikus rendet támadják állandó kritikáikkal. És hát nehéz is volt ellenőrizni őket.

Egy egész ország gondolta szilveszterenként, hogy ez az ember a tűzzel játszik. Hogyan lett Hofi Gézából egyszemélyes színház, a nemzet megmondóembere? A magyar politikai kabaré legnagyobb alakjának története a XXI. században.  

Az összefogás, az együttgondolkodás Magyarországon nem olyan erős, mint más demokráciákban. Sokan próbálják inkább egyedül, okosban megoldani, mint másokkal közösen, esetleg némi lemondással. Mégis voltak pillanatok a XX. században Magyarországon, amikor összejött az összefogás, tanítják is az iskolákban, néhány esetről viszont megfeledkezünk. Tavaly, az 56-os emlékév alkalmával sem lehetett hallani a nők menetéről vagy a néma tüntetésről. 1956 decemberében asszonyok néma gyászmenete vonult végig Budapest és aztán több vidéki város utcáin. Budapest másik – talán legnagyobb – tiltakozása egy néma tüntetés volt. Röplapokon szervezték be a fővárosiakat, hogy egy órára szellemvárossá változzon Budapest.

Fiatalemberek munkájukat, családjukat és szerelmüket hagyták otthon a katonaság miatt. Nem volt háború, még a fegyverüket sem kellett elsütniük, mégis sokan haltak meg. A herendi katonavonat balesete, és ami mögötte van, a XXI. században.

Bűnös, buta, tehetséges, szorgalmas, lusta vagy éppen szabadságszerető nép vagy nemzet, megfoghatatlan közhely mind, de most is sokszor hajtogatják őket. Ha van nemzet, amelyről aztán semmi rosszat nem mondanak itthon, az a lengyel. Se most, se hetven éve, a varsói felkelés idején, pedig akkor a két jó barátnak háborúzni kellett egymással.

Az első magyar utasszállító flottából csupán egy legendás LI 2-es repül, felújították. A magyar légitársaságot a második világháború után Maszovletnek nevezték, és a szovjetek csak megbízható pilótákat engedtek fölvenni. A gépeken viszont nem csak utasokat szállítottak, de ha a szükség úgy kívánta, disznókat is fuvaroztak Londonból a Hortobágyra…

El Kazovszkij festőművész és alternatív színházi rendező egész művészetét egy be nem teljesült szerelemnek rendelte alá. Gyűjtötte maga köré a szép embereket, akik ókori isteneket testesítettek meg. Mégsem adatott meg neki, hogy megtalálja a boldogságot. A belső elhárítás minden lépését figyelte El Kazovszkijnak, pedig nem érdekelte a politika. Művészete a be nem teljesült szerelemtől és vágyairól szólt, a XXI. században.

Az egyik leghírhedtebb magyar sorozatgyilkos, a martfűi rém nyomába eredve kiderült: ha a politika beleszól a szakértők munkájába, abból sosem sül ki semmi jó. Ha a rendőrségébe szól bele, abból pedig tragédia lesz. Ez esetben tragédiák sora...

Az RTL Klub több kategóriában is bezsebelte a Kamera Korrektúra díjakat, amelyet idén ötödször rendeztek meg. Itt azokat a produkciókat díjazzák, amelyek a leginkább hozzájárulnak a műsorkészítés fejlődéséhez. Száz pályázat érkezett, összesen huszonkét médiumtól.

A celebség, vagyis, hogy valaki arról híres, hogy híres,  az magyar találmány: a most elhunyt, Gábor Zsazsa nevéhez fűződik. A gyönyörű és eszes lány a második világháború idején menekült testvére után Amerikába. Amikor elterjedt a tévé, akkor megjelenéseivel lenyűgözte az országot: mindenki rá volt kíváncsi, a sziporkáira.

Közhely, hogy nehéz egy nagy művész gyerekeként fölnőni. A legtöbben nem akarnak utódok lenni. Nádasdy Ádám a kiváló műfordító, neves professzor, emberjogi harcos, aki más utat választott mint édesapja az opera- és filmrendező Nádasdy Kálmán. Egy család és ami mögöttük van.

A titokzatos három nap 1956-ban, amikor a forradalmat támogató Kádár János, a kommunista párt vezetője eltűnt Budapestről. A szovjet fővárosból egy megtört ember tért vissza, aki meggyőződésből vagy félelemből végrehajtotta elvtársai akaratát. A három moszkvai nap története a XXI. században.

Janka nénire ma senki ne számítson. Hiába az a legismertebb szerepe, túl egyszerű volna a Szomszédok gyűlölt karakterére építeni egy portét. Mert Pásztor Erzsi sokkal több ennél. Margit vagy Orbánné a legismertebb főszerepei, de neki általában a negyedik-ötödik sor jutott a szereposztásban. Azok viszont mind erős karakterek és ezért emlékezetes alakítások. Pásztor Erzsi nem titkolta korát, őszintén beszélt kudarcairól és minden kérdésünkre válaszolt. Még azokra is, amelyek más színésznőknél kiverték volna a biztosítékot.  

Kincset érő amatőr felvételek a hetvenes-nyolcvanas évek nagyközségi életéről. Sosem látott film az ÁFÉSZ-boltok, falusi sportpályák és brigád-színjátszókörök világáról, épülő utcákról, a közelben dübörgő gyárakról. Biztonságot és jólétet hozott a vidék iparosítása - hogy aztán egy pillanat alatt omoljon össze a kiszámítható élet a rendszerváltáskor. De ki, és miért hagyta, hogy így legyen?

Bud Spencer és Terence Hill a hetvenes évek elején – ekkor már az olasz neorealizmus leszálló ágban volt – megalkották a vértelen akcióvígjáték műfaját, amelyhez tökéletes zenét írt a komédiák állandó szerzőpárosa, Guido és Maurizio De Angelis. Hogy mennyit adtak hozzá a filmekhez? Kipróbáltuk.

A szocializmusban nem nézték jó szemmel, ha felügyelet nélkül bandáztak a gyerekek. Ha csak úgy összejöttek, hogy jól érezzék magunkat. Vannak korok, amikor nem szeretik a civil dolgokat. A Pál utcai fiúk története így különös olvasmány volt, talán önöknek is az: gyerekcsapat harca egy grundért.

Azt mondták rá, hogy az apja miatt ilyen bátor. Kiváló riporter, aki próbálkozott a televízióval is. Szilágyi János nemcsak kiváló, hanem szókimondó riporter volt, aki szinte bármit megengedett magának.

Bob Schulz neve Magyarországon szinte csak filmes körökben ismert, de külföldön, különösen Kanadában és Amerikában jóformán fogalom. 1956-ban menekült Torontóba, fiatalemberként ott kezdett reklámokat készíteni, s vált belőle az idők során elismert filmes szakember. A XXI. Századnak életéről, élményeiről mesélt.

Családi ebédek fulladásig, tukmálás végkimerülésig – de hogy lehet vendégség állandó kínálgatás nélkül? No és miért nem esznek annyit azok, akik úri házban nőttek fel?

Az eltiport forradalom emlékei: utcák, ahol járunk, hősök, akik nagyapáink lehetnének. Egy felkelő és egy a felkelés idején dolgozó orvos. Egyikük tényleg harcolt, a másik pedig tényleg azokon segített, akik harcoltak és megsebesültek az ’56-os csatákban. Mindketten átélték azt, ami ma érettségi tétel.

Jövőt idéző látványvilágra vált a Híradó, a Fókusz, a Házon kívül, a XXI. század, a Magyarul Balóval, a Portré és az Időjárás stúdiója. A ledfalaknak és a valóságot kiterjesztő virtuális grafikának köszönhetően a jövőben életre kelnek a hírek.

Gyerekmesét írt, társadalomkritika volt. Nem akart megfelelni a politikai propagandának. Kilenc politikai rendszert élt túl, erkölcsi szilárdságát egyik sem tudta megtörni. Tersánszky Józsi Jenő, a Misi mókus és Kakuk Marci atyja, a XXI. században.

Egy vadászgép jelent meg 1991. október 21-én este kilenc órakor a Magyar Köztársaság déli határán. Hirtelen süllyedni kezdett, majd eltűnt a lokátorok képernyőjéről. A barcsiak nem gyanakodtak semmire, megszokták a harci gépek zaját. De ez a gép nemcsak elrepült a város fölött...

Ezúttal nem egy történelemformáló politikus, vagy szép emlékű művész, esetleg egy legendás politikai esemény lesz a téma, hanem egy tér. Budapest egyik csendes találkozóhelye, amelynek helye lenne a történelmi atlaszokban. Bár a nyáron a futballáz miatt felállított kivetítő elvonta a figyelmet, ajánljuk, menjenek vissza és fedezzék föl maguknak a budapesti Szabadság teret. Itt van hozzá a bedekker.

Közellenség - szinte váratlanul fordul a társadalom egyes etnikai és vallási csoportok ellen. Néha a kormányok, a hatalom indít gyűlöletkampányt egy-egy közösség ellen. Máskor egy-egy embert, nem ritkán művészt szemelnek ki, és tesznek meg a közösség ellenségének, ebben a filmben egy szobrászt. Miért és hogyan történik mindez?

Tudják, mi a közös Moszkvában, Jakartában, a skóciai Aberdeenben, a kaliforniai Santa Monicában, Londonban, és Budán a Németvölgyi út 99-ben? Ezeken a helyeken mind állítottak fel szobrot Kisfaludi Strobl Zsigmondtól. A sort percekig lehetne folytatni. Rajta kívül sokan vannak még, akiknek alkotásait kiállították külföldön, becsülik őket, világhírűek, itthon mégis ismeretlenek. Köztük Kisfaludit, akit - ha másról nem - az 1947-ben elkészített felszabadulási emlékműje miatt kellene. És persze a hozzá fűzódő legendák miatt...

A legendás nőalak pálmalevéllel a kezében, a Gellért-hegyről, 235 méter magasból szemléli a várost. A Szabadság-szobrot Kisfaludi Strobl Zsigmond álmodta meg. A szobrász a XX. század egyik legtehetségesebb és legtermékenyebb magyar művésze volt. A XXI. század kedd esti adásában kiderül, hogy Horthy Miklós miért tett látogatást Kisfaludinál, és ez milyen pletykákat indított el.  

Medencében, vagy tornateremben kezdték a napjukat, gyerekkoruk nagy részét edzéseken élték meg. Ők az élsportolók. A mérhetetlen kitartásért cserébe viszont van diadal, dobogó, érmek, ismertség, és a tudat, hogy valami olyat tudnak, amit kevesen a világon. És van nyomás, és használat. Nincs olyan politikai rendszer, amelyik ne akarná felhasználni élsportolóit saját céljaira. Hogy cserébe milyen kiváltságok jártak, erről szól ez a film.

Ha Bánk bán, akkor Hazám, hazám. Ha Hazám, hazám, akkor Simándy József. Szívküldiben, kívánságkosárban, iskolai énekórán és videómegosztón is. Szentségtörés, ha csak el meri énekelni más is az áriát. Rocksztárnak kijáró rajongás, kultusz az övé - és még a feleségére is rászólt egy újságíró, ha azt merte mondani egykori férjére, hogy.. Na de ezt nem áruljuk el előre. Családtagokkal idéztük fel, milyen volt az autószerelőből lett énekes. És kollegáival, az új énekes-generáció tagjaival beszéltünk arról, vajon milyen érzés utána énekelni Bánk bánt úgy, hogy tudják, sokaknak nemcsak a Hazám, hazám, de Simándy is a mindenük.

Mindig a célegyenesben buktak el – ezt mondta Presser Gábor az LGT-ről, amikor Nyugat-európai sikereikről kérdeztük. Furcsa ez, hiszen a legnagyobb fesztiválokon léphettek fel, többszázezer ember előtt, angol nyelvű lemezük is megjelent, de a nagy áttörés elmaradt. A támogatás, a pénz hiányzott hozzá, amit egy magyar zenekar akkoriban legfeljebb az államtól kaphatott volna. Az LGT sem kapott, pedig Magyarországon egy-egy albumuk többszázezer példányban jelent meg, és az állami hanglemezkiadó sokat keresett rajtuk. Annak viszont nem örültek volna, ha egy zenekar, amely nem simulékony, nyugaton sztárrá válik. Arról, hogy mekkora sikerük volt kint, csak rövid tudósításokban számoltak be. Amerikában készült filmfelvételeket pedig egyáltalán nem láthatott a közönség.

Kalasnyikovot szállított Magyarország a függetlenségre törekvő Horvát Tagköztársaságnak a központi jugoszláv kormány megkerülésével 1990-ben. Mivel magyarázták a magyarok a tiltott fegyverkereskedelmet? Hova került a 36 ezer géppisztoly? Milyen előnyt várt az Antall-kormány az üzlettől?

Nem volt népszavazás, lakossági főrum vagy közvélemény-kutatás. Csak eldöntötték. Azt, hogy Pakson atomerőmű épül, amiről a paksiak a sajtóból szereztek tudomást. Egy diktatúrában – mindig így dőlnek el a nagy kérdések. Hiszen az átlagember úgyse érti, nem látja az összefüggéseket, arra pedig semmi szükség, hogy kérdéseket tegyen fel, ne adj isten vitatkozzon.

Egyetlen zenekar sem változtatott a világon annyit, mint a Beatles. Na, legyünk pontosak - ők voltak az elsők, akiket világszerte követtek és utánoztak. Hatottak a divatra, a hajviseletre, a gondolkodásra. Hogy a szocialista Magyarországra, pontosabban annak fiatalságára is hatottak? A Beatles a világban és Magyarországon.

Gyógybalzsamok, kenőcsök, befőttes üvegből burjánzó kristályok és a szomszédasszony jótanácsai – a csodavárás és a növekvő házipatikák története.

Lengyel kalózok antennákkal zavarták a pártpropagandát. Jelvényük egy elektromos ellenállás volt, a fegyverük pedig rádióadó. Varsóban az ellenállók blokkolták az állami televízió frekvenciáját, az ő műsorukat sugározták a helyén. Azt kérték: aki hallja az igazságot, kapcsolgassa a villanyt. Egész városrészek villogtak, így jelezték, hallják és egyetértenek.

Fűzték. Ha kellett ragasztották - aztán estéken át vetítették a csodát. És a szerelmesek kedvéért csöngettek a film vége előtt. Nyomtalanul eltűnt régi mozik és egy szakma, amely lassan szintén eltűnik. Varázslók, akik kis falvakba viszik el Hollywoodot, megszállottak, akik ünnepet csinálnak a filmnek. Mozik és mozigépészek a XXI. században.

Amikor terror volt Budapesten. 1998 nehéz éve volt a rendőrségnek. Az akkor mindennapos leszámolások mellett már politikusok ellen is követtek el merényleteket. Ezek emberéletet ugyan nem követeltek, de riadalmat keltettek. A bűnösök nem kerültek elő, a kérdések pedig még mindig a levegőben vannak.

Az ismert rádiós és tévés a 70-es, 80-as években olyan  népszerű műsorokat vezetett mint a Táskarádió vagy a Halló, itt vagyok. A 90-es években a televízióban ment nagy sikerrel több műsora. Szilágyi Jánosnál ma forgatott a 21. század stábja. A riporter arról beszélt, nem érzi magát 80 évesnek.    

A gyilkosság máig felderítetlen. Rejtélyes úton csempészték ki a Balaton mellől a kincset az országból. A kincsvadászok meg keseregnek, hogy nem vették észre. A Seuso-kincsek ma Nagy-Britanniában vannak, és lehet, hogy az araboké lesznek.

Én nem akarok mindenáron férjhez menni – így szólt a hatvanas évek slágere. Annak idején, ha valaki mégis esküvőt szeretett volna, és az Istennek se találta a párját, akár már házassági hirdetést is feladhatott. Mások által csinosnak mondott, önhibáján kívül elvált, kalandorok kíméljenek - ilyen szövegekkel kerestek párt a nők, míg a férfiak inkább a jó kiállásukkal meg a biztos egzisztenciájukkal kérkedtek. Ma meg, elég felmenni az internetre. De vajon tényleg elég?

Ausztriában ténykedő magyar kémek. A magyar titkos ügynökök is ott voltak Ausztriában - hol a szovjeteknek, hol a franciáknak kémkedtek, segítették vagy épp pénzért árulták el Magyarországot. Elrabolták, szőnyegbe csavarva hozták Budapestre – kémek élete a XXI. századan.

Évekre kivonták a gazdaságból a pályakezdő fiatalokat. Utat építettek, árvíz ellen védekeztek a katonák, de harcolni nem tudtak volna. Sokan trükköztek, hogy ne vigyék el őket katonának.

Egy asszony elmondja, hogy miért haragudott anyjára, apjára, akiknek a fényképét csak most, húsz éve tette ki a falra. A kereszténynek nevelt nő nagypolgári családja és a történelem: Fahidi Éva portréja.