Horváth Ádám a magyar televíziózás egyik legjelentősebb alakja. Hatvan éve tévézik, már akkor is a tévében dolgozott, amikor kivégezték Nagy Imrét, és vezető rendezőként ő mutatta be a kivégzett miniszter újratemetését. A Kádár rendszer alatt pedig elindította az egyik legnézettebb sorozatot, a Szomszédokat. Kapott érte hideget-meleget, de a biztos, hogy az egész ország nézte.

Most van némi választási lehetőség, nem úgy, ahogy annak idején a nagyszüleinknek, szüleinknek volt. Helyettük ugyanis 1948-ban az államosítással a rendszer döntött, ahogy a diktatúrákban szokás. Rákosi idejében, hogy ne legyen kettős nevelés, még a napközi is kötelező volt. A gyerekek reggeltől estig iskolában voltak. Ahol a jövő nemzedékét formálták, a saját hasonlatosságukra.

Több díjat is nyert az RTL a Kamera Korrektúra Fesztiválon. A hírműsorok közül a Fókusz exkluzív Tóásó interjúja nyert. Díjazták a XXI. Századot, a Válótársakat és a Gyertek át szombat este című műsort is. A szervezők most negyedszerre ítélték oda a Kamera Korrektúra díjakat, azért, hogy példaként állítsák a legjobbakat. A díjakra csaknem százan neveztek.

A mester több, mint 500 filmzenét írt. Nem fásulhatott bele – minden alkalommal meg kellett újulnia. Sokszor megénekelte az amerikai álmot, ő maga mégis iparos maradt, a ballonkabátos, szemüveges zeneszerző.

Harminc évvel ezelőtt egy fatüzelésű kályha vagy kandalló Budapesten ritkaságszáma ment. Mindenki gázzal fűtött, ez volt a legolcsóbb. Pedig voltak néhányan, akik sokat adtak volna a nyolcvanas években azért, hogy jegyzeteiket, kézirataikat a lángok közé dobhassák. Ha esetleg rendőrök jelentek meg a ház körül, szamizdat után kutatva.

Mindent tudott az állatokról és a természetről – mégis csalódások érték a simabőrűek között. Egy ünnepelt író élete különös házassággal, magánnyal, és mellőzöttséggel. Egy élet, mely nem hasonlított Matula bácsiéhoz, és melybe még az Államvédelmi Hatóság is beleszólt - Fekete István szárnyalása, bukása, majd újabb diadalútja.

Magyarország egyik legnagyobb sikeréről – és sajnos az egyik legnagyobb bukásáról készítettünk filmet. Utánajártunk az Ikarus busz teljes történetének. Következik a gázturbinás szuperluxus, a faros, a kétszázas, és Anna babája!

A Rangos, mert hát mindenki így hívta, az egyik Ász volt a Magyar Rádióban, akitől jó volt tanulni, akivel jó volt beszélgetni, és hallgatni, amikor kérdezett. Mindig megtudta, amit akart, egyszerre volt kemény és kedves, becserkészte, elaltatta, majd lecsapott interjúalanyára. Most mi kérdeztük.

A Jégbüfé a ritka csemegék lelőhelye volt, csodás tejszínhabos pohárkrémek élhetnek emlékeinkben, ami máshol nem igen fordult elő. Ahogy az is csak itt volt elképzelhető, hogy télen-nyáron lehessen fagyit kapni, ráadásul nem csak csokit és vaníliát, hanem még vagy hatfélét, ami sokáig még Budapesten is példátlan luxusnak számított. A pestieknek a krémeseken meg a presszókávén túl fontos találkahely is volt a Felszabadulás, később a Ferenciek terén álló Jégbüfé.  Amikor augusztus végén bezárt, sokan fanyalogtak, hogy nem is volt olyan jó a sütemény, meg hogy nem lehetett leülni. Mégis, a 63 évet megélt Jégbüfé valamiért legenda volt.

Imádtuk a Kockás Magazint, mert a nyolcvanas években ott láthattuk a legtöbb képregényt együtt. Akkor még csak Rahan, Taraó és Pif lehetett kedvenc, no és a regényekből készült folytatásos képregények - igazi szuperhősökről, akik ilyen cicanadrágba és bőrszerkóba öltöznek, szó sem volt. Mert ők csak a rendszerváltás körül özönlöttek be és lepték el világunkat. Álmunkban sem gondoltuk volna, hogy a kétezres években majd ők uralják a mozit. A hősök, akik amellett, hogy szuperek, kétségkívül komoly lelki bajokkal küzdenek.

Nem csak a forradalmárok menekültek el 1956 novemberében Magyarországról. Hogyan jutottak át a határon? Miért lázongtak az élelem és a gyógyszerek ellen a magyarok Ausztriában? Miért vettek ujjlenyomatot tőlük a menekülttáborban? Válaszok a XXI. században.

Básti Lajosról köztudott, hogy sokat veszekedett a kollégáival, amiért nem figyeltek eléggé munkájukra. Amiért nem tettek meg mindent, ami elvárható volt. Básti Lajos nem szerette a nyegleséget, mindig tökéletes produkcióra törekedett. Fegyelmezett volt és kemény. És hogy miért? Adorjáni Bálint színművész segít a megértésben.

Több menekülthullám volt Magyarországon. Beszélhetnénk a trianoni döntés elől menekülők vagonlakásairól, a Tanácsköztársaság bukása miatt menekülőkről is, vagy, hogy kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk, ám a ki- és bevándorlási hullámok közül most azokra emlékezünk, melyek csak pár nemzedéknyi ideje történtek. Melyekre még emlékeznek szemtanúk, áldozatok, vagy épp az ő gyermekeik. Így is bőven válogathatunk…

Leszerelésük után kémkedéssel vádolták őket, engedély kellett a tartásukhoz. Szárnyas katonák és madáratléták a XXI. században.

A múlt század vége, amikor a pillanat is sokkal tovább tartott. Klösz György egy szekérről, óriási kamerával készítette ráérős képeket. Kalapos hölgy és vidéki kastély, ősvillamos és Millenáris – a századforduló Budapestje.

A magyar párt és állami vezetőkkel a rendszerváltozás előtt elképzelhetetlen volt csak úgy egyeztetés nélkül interjút készíteni. Göncz Árpád mosolyogva és ráérősen válaszolt, hiába topogtak idegesen testőrei. Ismeretlenül is tegezett, nem tudott magázódni. Papp Gábor Zsigmond két órás filmjének rövidített változatát Szondi Vandával közösen állítottuk össze.

Riportunk főszereplője a kutyák miatt lett világhírű. Ma épp ezért sok kutyát láthatnak még. De a következő riportot nem csak kutyabarátoknak ajánljuk. Hanem azoknak, akik szeretik a vicces embereket. Az okosakat. Akik kíváncsiak arra, hogyan lehet másként gondolkodni. Akik büszkék arra, hogy van egy valóban világhírű tudósunk, aki itthon dolgozik. Csányi Vilmos következik és az élet, a világmindenség, meg minden.

Kutyabolond etológus, raprajongó és a nők bálványa. Világhírű tudós, akinek a hírnévnél fontosabb az élet. Csányi Vilmos lesz az RTL Klub XXI. században című műsorában kedden késő este.

Azt mondják, egy fotó akkor jó, ha az ember, miközben nézi, nem kezd el azon gondolkodni, hogy mi maradhatott le róla, hogy mi történhetett a kereten kívül. Chochol Károly képei beszédesek. Az 56-os forradalom borzalmairól éppúgy sokat mondanak, mint a Kádár-rendszer békés hétköznapjairól. Egy letűnt korszak szubjektív története következik, fekete-fehérben.

Senki sem szeretett az iskolai menzán enni, mert hiába volt olcsó, legtöbbször szétfőtt, íztelen, zsíros ételeket raktak elénk. Nem csoda, hogy mérgezdének nevezték, mint az összes önkiszolgálót. Ezért később, amikor már lehetett, inkább költöttük a pénzünket másféle ebédre. Mondjuk, csalamádés hamburgerre, vagy csirkefalatokra, az első magyar gyorsétteremben. Ezek sem számítottak a gasztronómia csúcsának, de legalább azt az illúziót nyújtották, hogy megkóstolhatjuk Amerikát.

Katonatiszt volt az apja, nem kapott munkát. Olyan rendszer volt, ahol mindenkinek ügyeskednie kellett. Három film, egy élet. Egy filmrendező, András Ferenc arcképe a XXI. században.  

Miért vált állandó főszereplőből állandó mellékszereplővé a Nemzet Színésze, Szacsvay László? Sok kicsi sokra megy, avagy a legnagyobb magyar karakterszínész fordulatos pályája a XXI. században.

Emberevők és kanapébajnokok. Nemzeti kincsek és kiirtandó dúvadak. Ismeretlenek és világsztárok. Vadakat terelő juhászok, juhászokért rajongó vadak. Elmebajnokok és farkasokkal küzdők. A XXI. században!

Még mindig érzelmeket kavar fel valószínűleg azért, mert következmények nélkül maradt.

Az 1956-os forradalom után még öt évvel is végeztek ki felkelőket, több száz embert akasztottak fel, 22 ezret bebörtönöztek. Mit mond a történtekről az elítélt és mit az akkori belügyminiszter, Biszku Béla?

A Magyar Királyság fővárosa volt egy ideig a középkorban. Egy falu, amelyet sínek vágtak ketté. Igaz, a vonat nem jár. Húsz évet vártak, hogy felépüljön a tornaterem. Segesd, ahol már nem kell sárban járni, ahol van internet, ahol 100 ház eladó, csak a fiatalság hiányzik.

A Magyar Királyság fővárosa volt egy ideig a középkorban. Egy falu, amelyet sínek vágtak ketté. Igaz, a vonat nem jár. Húsz évet vártak, hogy felépüljön a tornaterem. Segesd, ahol már nem kell sárban járni, ahol van internet, ahol 100 ház eladó, csak a fiatalság hiányzik.

Kimondták azt, ami tiltva volt. Jó szándékú civilek és rögeszméihez ragaszkodó hatalom. Egy civil szervezet története ügynökökkel, megfigyelésekkel és rendőri zaklatással.

A civilek nem nézték, ki miért lett szegény. Az állampárt titkolta, hogy vannak bérrabszolgák. Hátrányos helyzetűnek mondták a szegényeket, és még kimondani sem volt szabad azt, amit mindenki látott. Egy civil szervezet harca a hivatalosságokkal a XX. századból.

Bujtort Ötvös Csöpiként ismerte meg az ország, de ki volt ő valójában? Sándor Mátyásként Európa minden nője imádta. Egy színész, aki kilépett Latinovits Zoltán árnyékából.

Komoly szakmájuk volt, de mindhárom testvér a színpadot választotta. Bujtort Ötvös Csöpiként ismerte meg az ország, de ki volt ő valójában? Sándor Mátyásként Európa minden nője imádta. Egy színész, aki kilépett Latinovits Zoltán árnyékából.  

Kamera előtt a nevelőtiszt, aki a kivégzés előtti utolsó órákat felügyelte. Egy bíró, aki visszafordíthatatlan döntést hozott, és az orvos, aki a bitófán vizsgálta a halálraítéltet. Amikor korszakok és rendszerek váltották egymást, de a halálbüntetés természetes maradt.

Kamera előtt a nevelőtiszt, aki a kivégzés előtti utolsó órákat felügyelte. Egy bíró, aki visszafordíthatatlan döntést hozott, és az orvos, aki a bitófán vizsgálta a halálraítéltet. Amikor korszakok és rendszerek váltották egymást, de a halálbüntetés természetes maradt. A véres XX. század mérlege a XXI. században.

Sokszor úgy érezték, szabadságra mentek. Keményen dolgoztak, de jól kerestek. Műanyag pohár, turmixgép és Trabant az MZ mellett, a kelet-német csoda, amelyeken magyarok is dolgoztak a XXI. században.

Fiatalok voltak, pénzt akartak keresni. Nyugatra vágytak, de csak keletre mehettek. Az egykori Kelet-Németországba tízezrek mentek dolgozni Magyarországról. Hajókat, műszaki cikkeket, de talán még a híres levehető ajtajú turmixgépet is magyarok szerelték. Róluk szól a XXI. század.

Egy kis önirónia, egy adag kalandvágy, egy csipetnyi szerencse. És hogy mi kell még a világsikerhez? A Harmadik típusú találkozások, A szarvasvadász, Az eastwicki boszorkányok operatőrétől, Zsigmond Vilmostól megtudhatják!

Kincset érő dokumentumokkal menekült. Majdnem meghalt Robert de Niro sikeréért. Földönkívülieken, zavaros vizeken és nagyon nehéz embereken küzdötte át magát Hollywood csúcsára. De vajon megérte-e, és tényleg haragszik rá Spielberg?

A már Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert Isztambulba utazott, hogy segítsen a magyar kormánynak, de kémek közé keveredett és lebukott. A kétkulacsos politika Telekit öngyilkosságba kergette, Kállay miniszterelnököt koncentrációs táborba hurcolták, elvesztek a visszaszerzett területek, a szovjetek megszállták az országot.  

Két fenevad szorongatta Magyarországot. Meggyilkolták a kétkulacsos politikust. Nem tudták eldönteni, melyik szövetség értékrendjét fogadják el. Miképpen bűnhődött Magyarország a hintapolitika miatt?  

A Koncz-Kovács-Zalatnay hármasból a legmagasabbra akart törni, de üzleti vállalkozásai a mélybe taszították.  

A gimnazistalány, aki sorra nyerte a fesztiválokat. Divatot teremtett és szexszimbólummá vált. A szocialista blokk Janis Joplinja, vagyis Zalatnay Sarolta hollywoodi filmekbe illő útja a XXI. században.

70-es 80-as években ezrével érkeztek a Magyarországra a latin- amerikaiak vendégmunkásnak és tanulni. A magyarok pedig szívesen fogadták őket, és segítettek nekik akkor is, amikor a 80-as évek végén hazavezényelték őket, néhányan pedig itt maradtak, és bujkálniuk kellett.

Az első budapesti taxik szürkék voltak, a dudát és irányjelzőt kézzel működtették. Még az autómosó is magyar találmány volt. A tulaj imádta a bérkocsikat. Hidvégi: a rendszámát is a családtagjairól nevezte el A második világháború után államosították a vállalatot, a rendszerváltáskor mezítlábas taxik lepték el az utakat.

Az első budapesti taxik szürkék voltak, a dudát és irányjelzőt kézzel működtették. Még az autómosó is magyar találmány volt. A tulaj imádta a bérkocsikat.

Kaposváron szinte mindenkinek volt valamilyen élménye a kubai vendégmunkásokról. De aztán, ha interjút akartunk kérni, mindenki húzódozott. Vajon a mostani idegenellenes hangulat miatt, vagy a múltban történtek miatt?

Milyen lehet, ha több generáción keresztül zsenik születnek a famíliába? Egy asztalhoz ültettük az írót, a színészt és az olimpiai bajnokot.

A Benedek családnál 3 generációban is születtek kiemelkedő tehetségek: van köztük színész, sportoló, még egy színész, no és még egy színészpalánta. És van itt is tragédia a családtörténetben.

Fiatalok voltak, kócosak és szókimondók. Még nem tudták, mi lesz belőlük. Bíztak a jövőjükben.

Voltak és vannak olyan szakkollégiumok, ahová nemcsak a jó társaság, vagy a bulik miatt volt érdemes bekerülni. Működtek szellemi műhelyek, ahol szabadon lehetett vitatkozni politikai és társadalmi problémákról. Őszintén lehetett beszélni arról is, amit átlagember szóba sem hozott. De ezek a kollégisták elütöttek az átlagtól. A következő film az archív felvételek miatt is érdekes. Egyrészt a Fekete Doboz 1988-ban forgatott snittjei, másrészt a főszereplők 2009-ben adott interjúi miatt.

Avar István a legdurvább szegénységből tört ki, és a legnagyobb sztár lett. A Kádár-rendszerben képviselő lett, sokan támadták. Mindent elmondott, mit gondolt a hatalomról, a kultúráról és a politikai kiszolgáltatottságról.