„Egytálételt fogyasztani ma hazafias kötelesség!” – 1940-ben is spórolásra buzdította a népet a háborúra készülő kormány

Csatába induló katonák, lövészárkok, pusztító nehézfegyverek – ahogy a háborút pár szóval leírni a legegyszerűbb. 

Háborús infláció, jegyrendszer, áruhiány, hazafias nevelés és hazug propaganda – ahogy a háborút a hátországban megélik. 

Huhák Heléna történész, a Történettudományi Intézet tudományos munkatársa úgy fogalmaz: „Volt cenzúra, voltak betiltott lapok. Amikor bejöttek a zsidótörvények, akkor egyértelmű volt, hogy bizonyos lapok nem jelenhettek meg, és a filmhíradókban, a sajtóban csak az a vélemény jelenhetett meg, ami éppen az uralmon lévők érdekeit képviselte. Tehát egyre inkább elfojtódtak az ellenvélemények, ami a nyilas hatalomátvétel után érte el a csúcspontját. Tehát ezt inkább folyamatként kell elképzelnünk.”

A korábban a Népjóléti Minisztérium alá tartozó állami intézmények, például a kórházak már a háborút megelőző években a Belügyminisztérium fennhatósága alá kerültek.

Mivel a Horthy-korszakban a Belügyminisztérium az egész állami közigazgatást felügyelő nagy szervezet volt, a szociális intézmények és az egészségügy is alá tartoztak. A vallás és oktatásügy azonban külön volt, mert akkor azt stratégiailag fontos területnek tartották a magyar kultúrfölény miatt is.

A Magyar Királyság 1941 végén lépett be a már két éve zajló háborúba. A propagandában a kereszténység védelmét és a kommunizmus elleni harcot szajkózták, ezzel szemben a magyar kormányzatot egyetlen cél érdekelte: az elcsatolt területek visszaszerzése. A visszacsatolás árát aztán bevasalta a szövetséges náci Németország akkor, amikor magyar katonák indultak ukrán területekre.

A teljes adást hétfő este a késő esti Híradó után lehet megnézni az RTL-en.