Hosszas előkészületek után a 35 méter magas oszlopról leemelték Gábriel főangyal szobrát a budapesti Hősök terén.

Különös, színezüst kincsre bukkantak a régészek a Tisza-tó mellett. Egy ma már csak a község nevében élő kolostor romjai között egy kupát és ostyatartó tálkát ástak ki Tomajmonostoránál. A magyar kereszténység kezdeteinek fontos ereklyéje a Nemzeti Múzeumban látható a hónap végéig. 

Már 350 milliárd forintos lehet az idei aszálykár az RTL Híradó által megkérdezett agrárközgazdász szerint. Kukoricából 2-3 millió tonnával kevesebb terem az idén a szárazság miatt, a napraforgó egy része is kiégett, de ugyanez vonatkozik a nyáron érő gyümölcsökre és zöldségekre. A szakértő szerint azonban a kiesés nem okoz majd áremelkedést az élelmiszereknél. A kormány nem árulta el, hogy mekkora károkat jelentettek a gazdák az aszály miatt. 

Vitát váltott ki a Nemzeti Hausmann Program nyilvánosságra hozott látványterve, amelyek a Citadellát és környékét mutatják be. A Szabadság-szobrot és talapzatát is felújítják, lépcsősor vezet majd az emlékműhöz. A talapzatra új feliratot és az örökösök tiltakozása ellenére egy monumentális keresztet faragnak. A felújításoknak 2026-ra kell elkészülniük.

Különleges menyasszonyi ruhát mutat be a Magyar Nemzeti Múzeum a Magyar Menyasszony kiállításához kapcsolódva. A kamaratárlaton Horthy Miklós kormányzó menyének igazgyöngyökkel kivarrt ruhájának szoknyája és rekonstruált felsőrésze látható. Az eredeti felsőrész a család száműzetése alatt veszhetett el. A kiállítás még három hétig látogatható.

Lenézett és lesajnált építkezés – a kockaházaknak szentelt kiállítást a Ludwig Múzeum. Bemutatják, miképpen éltek és élnek a Kádár-kockának nevezett épületekbe. Látogatók megtudhatják, miért átkozták a szocializmusban ezeket a házakat, és hogy mit jelentenek a magyar építészeti örökség számára. A kiállítás augusztus 20-ig tart nyitva.

Minden eddiginél nagyobb és drágább látványosságot ígérnek a szervezők augusztus 20-ra.

Egy hónapja már csak olyan műanyagpalackokat és italosbozokat lehet forgalomba hozni, amelyeket visszaváltanak. Az üzletekben az elszállításért és az újrahasznosítésért felelős cég, a MoHu automatákat, úgynevezett repontokat állított föl. A cél az, hogy három éven belül a palackok 90 százalékát visszaváltsák. Ma a vásárlók naponta két és félmillió palackot váltnak vissza, de a visszavétel nem megy mindig zökkenőmentesen.

Trabant és nagyestélyi, drága harisnya és napraforgós papucs – többek között ilyen fotók láthatóak a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ „Kelet-európai szépség” című kiállításán. Okosban megoldott, divatlapokból kiollózott szabásminták alapján készült ruhák fényképeit mutatják be a kelet-európai környezetben készült fotósorozatok. A képek október 6-ig tekinthetőek meg.

Az első magyar klímamenekültnek nevezi magát a Capa Központ Hullámtörés című fotókiállításának egyik szereplője. A magyar fotográfusok tárlata azt mutatja be, hogy hogyan élünk és hogyan élünk vissza a vízzel, a természeti adottságokkal. A képeket augusztus 25-ig lehet megtekinteni.

A klímaválság, a háború fenyegető közelsége, a gyors és kiszámíthatatlan technológiai változások ihlették a Magyar Képzőművészeti Egyetem 177 végzőseinek diplomamunkáit. A tanáraikból álló zsűri 20 alkotást választott ki, a gyakran rendhagyó munkák az egyetem Andrássy úti épületében láthatók augusztus végéig.

Egy kirúgott angoltanár a nagyvárosi dzsungelben vívja harcát a hétköznapokkal és a számítógépes zombikkal – adásunkkal egy időben mutatják be az Örkény Színház művészei a Városmajori Szabadtéri Színpadon Závada Péter és alkotótársai darabját. A szövegkönyv Cervantes Don Quijotéját vette mintául; a lovag szélmalomharcát mai szituációba helyezték.

Kicsiny, de annál jelentősebb kiállítás nyílott a Szépművészeti Múzeum Michelangelo-termében a Lipchitz. A kubista szobrász címmel. 

Szenzációs leletre bukkantak a régészek Szigetvár határában. Egy ritka, 20 millió forintot érő aranyérem került elő a földből. Egykori tulajdonosa egy török harcos lehetett, aki a Zrínyi-vár eleste után az ott alapított oszmán városkában élt.

A spanyol festőművész barátjának mondta magát a magyar származású fényképész. Ennek a kapcsolatnak köszönhetően olyan pillanatokat tudott elkapni, amelyet mások nem láthattak. A fényképeket Budapesten, a Mai Manó Házban augusztus közepéig láthatják.

Szép és gyakran meghökkentő tárgyak tárlata látható a Kiscelli Múzeumban. A design kiállítás ebben az évben jubilál, huszadik alkalommal rendezték meg. A bemutatott tárgyakat egy központi gondolat, az ökotudatosság köré rendezték. A kiállítás még két hétig, június 23-áig látható.

Tompos Kátya emlékére tartottak csendes virrasztást pénteken est a Várkert Bazár Neoreneszánsz kertjében. A megemlékezést a Juhász Anna Irodalmi Szalon és Hrutka Róbert zeneszerző szervezték egy közösségi portálon. A virrasztásra érkezők Tompos Kátyára emlékezve egy mécsest és színes virágokat vittek.

Átírják Visegrád történetét azok a márványtöredékek, amelyeket a királyi palota közelében egy ferences kolostor vermében találtak. A márványszobrokat 15. századi firenzei mester készítette. A régészek az 1527-ben kitört polgárháború nyomait is megtalálták.

Minden elnyomó rezsim, de még a demokratikus államok is jól tudják, hogy a családot összetartó szeretet olyan erős, hogy annak megbontásával, a családtagok összeomlanak. Nem véletlen, hogy ha az erőszakszervezetek el akarnak érni valakinél valamit, akkor a családjával zsarolják meg. Vagy a családtagjukból csinálnak halálos ellenséget. Például a gyerekeikből. Lázs Sándor filmjében ennek jár utána a XXI. század műsorában. 

Háború és családi viszály a székesfehérvári Vörösmarty Színház újabb darabjában, Euripidész tragédiájában. A műfaja sorsjáték, ami arra is utal, hogy a görög mitológiában az emberek élete látszólag az istenek kezében van.

Írók gyűjteményeit mutatják be a tárlaton, amit a PIM alapításának 70. évfordulója alkalmából rendeztek. 

De kié lesz a kutya? – ez a tréfásnak szánt, ám fontos kérdés a címe annak a válási komédiának, amelyet az Orlai Produkció mutatott be a Belvárosi Színházban. Egy német film sztoriját vitték színpadra. Bár műfaja szerint nevettetni akar, a darab fontos kérdéseket boncolgat – és a nézők életét is bevonja az előadásba. 

Üvegszobrok és üvegből készült kísérleti formák Budapesten a Klebelsberg Kultúrkúria kiállításán. Az üvegfúvást, ezt a kihalófélben lévő művészeti ágat az UNESCO, az Egyesült Nemzetek kulturális szervezete felvette az örökségvédelmi programjába.

Felújították a Modern idők című állandó kiállítást a Nemzeti Galériában. A budai Várban lévő tárlat az 1890 és 1930 közötti időszak kiemelkedő alkotóit és művészcsoportjait helyezi középpontba. Az eddigi képek és tárgyak közé most újabbakat helyeztek el és új magyarázatok is készültek. Újonnan restaurált képek és tárgyak, Bauhaus enteriőr és egy igazi szenzáció, Moholy-Nagy László egyik képe szerepel az új állandó kiállításon.

Már harmadszor rendezi a Hamletet Alföldi Róbert, ezúttal a Budaörsi Latinovits Színház mutatja be Shakespeare tragédiáját. A címből ezúttal kimaradnak a magánhangzók, jelezve, hogy a rendező új értelmezésben, új fordításban és dramaturgiával állította színpadra.

Fridrich Schiller Ármány és szerelem című drámáját a Vígszínház tűzte műsorára. A gyakran játszott művet ez alkalommal különleges technikával vitték színre, sok jelenet a színpad alatt játszódik, ezek bemutatását videófelvételek vetítésével oldották meg. A darabot David Doiasvili grúz rendező állította színpadra. 

A holokauszt idején elhurcolt művészek műveit mutatják be a Magyar Nemzeti Galériában. A rajzok a gettókban, a munkaszolgálat alatt, a koncentrációs táborokban készültek. A művek jelentős részét soha nem állították ki így egyben. 

Legértékesebb képeit mutatja be a Fotográfiai Múzeum új kiállítása. Láthatják például Robert Capa, André Kertész és Martin Munkácsi fotóit. A képkészítés fontos technikájára utal a tárlat címe: Mélység/élesség.

Pénteken mutatták be a Fekete hattyút a Szegedi Kortárs Balett társulatának előadásában. A darab egy pszichiátrián játszódik. A társulat a szegedi és a budapesti előadásokat követően Belgium több városában, majd Párizsban lép fel.

Lebontásra ítélt otthonok, nyomor, háború, diáktüntetések, foci – a többi közt ezekről szólnak a 42. sajtófotó kiállítás képei. 250 fotóriporter csaknem 2500 képét nézhetik meg a Robert Capa Központban június elejéig. A megnyitó díszvendége, Karikó Katalin Nobel-díjas kutatóbiológus arról beszélt a Híradónak, hogy a tudósoknak is óriási segítséget jelenthetnek a képek, ha bonyolult dolgokat kell megértetniük.

A világon először mutattak be egész estés animációs dokumentumfilmet. A Kék Pelikán a '90-es években játszódik. A bűnügyi történet eredeti szereplőivel felvett interjúkat színészek mondták el, a helyszínek utólagos rekonstruálása és eljátszása helyett megrajzolták a jeleneteket. A filmet már vetítik a mozik.

Elég! – ezzel a felkiáltással állnak ki a Radnóti Színház művészei fontos társadalmi és szociális kérdések mellett. Ezt egy fényképkiállításon mutatják be az Eötvös utcai művelődési házban, ahol rendszeres vezetést tart egy-egy színész az általa választott témában. A kiállítás április 28-ig látogatható.

40 év után újra bemutatta A trójai nők című tragédiát a debreceni Csokonai Színház. Nem a hősök, hanem a legyőzöttek vannak középpontban. A darabot nem az eredeti görög szöveg fordításában adják elő. A modern magyar nyelvezet Illyés Gyulának köszönhető. 

A nemzetközi filmszakmában ismert és jegyzett Balázs Béla-díjas rendező nem akar több – ahogy ő mondja – szívességi filmet készíteni. Filmtrilógiájának középső darabját, a Kálmán-napot, ugyanakkor mutatták be, mint a 6 milliárdos állami  támogatásból készült Petőfi-filmet.

Új projektjén már Olaszországban dolgozik.  

Ez először a járvány miatt maradt el. Ezúttal a fővárosi színházak mindegyike tartott valamilyen programot. A nézők járhattak a díszletek között, vagy nyilvános próbákon vehettek részt. Ez olyan sokakat érdekelt, hogy éjjel az esőben hosszú sorok alakultak ki.

Örkény-egypercesek helyett Manger-ötpercesek: a Magány a garzonban lakik című novelláskötetben a szerző hétköznapi történeteket mutat meg egyszerű nyelvezettel, sokszor szatirikus felhanggal és velőtrázó őszinteséggel. „Egy barátom azt mondta, elég depressziósak a novelláim” – mondta Manger Adrienn kollegánk a könyv bemutatóján, de ez csak akkor tűnhet így, ha az ember nincs hozzászokva ahhoz, hogy néha arcul csapja a valóság. A történetek nők szemszögénből mutatnak meg olyan érzelmeket, mint a magány, az elveszettség, a csalódás, de közben ott bujkál a remény – még ha csak egy titkárnő elejtett mondatában vagy egy kávéfőző beszerzésének történetében is.

Csontváry Kosztka Tivadar festménye a legnagyobb attrakció a Virág Judit Galéria Róma-Budapest című ingyenes kiállításán. A kiállítás arra vállalkozott, hogy a 19. század közepétől egészen a 20. század közepéig megmutassa azt, hogy milyen magyar festők jártak Itáliában, Rómában kik hogyan inspirálódtak. A galériában mintegy száz képet nézhetnek meg nagypéntekig. Együtt ezeket még soha nem mutatták be. Van olyan kép, amelynek biztosítása 100 millió forint.

Egy elveszettnek hitt, újra felfedezett életművet mutat be az AmiKor galéria. Percz János Munkácsi-díjas ötvös-szobrászművész a szocializmus ünnepelt iparművésze volt. A dísztárgyakból szerzett vagyona felszabadította, és vallásos témájú fémszobrokat is készített. Ezek az alkotásai halála után 15 évig érintetlenül álltak a műtermében.

Előadás, amelyet nemcsak színházban játszanak, hanem úgy rendezték meg, hogy osztálytermekben is bemutatható legyen. Így vitte színre a Nobel-díjas Kertész Imre regényét, a Sorstalanságot a Katona József Színház. A darab nem csak a holokausztról szól, hanem a gyerekek is magukra ismerhetnek a főszereplőben.

Az elmúlt 60 év egy fotós szemével. Benkő Imre Príma Primissima-díjas fotográfus munkáiból nyílt kiállítás Budapesten, a Műcsarnokban. Ezzel köszöntik a 80 éves művészt. Bejárta a világot és sorsokat mutat be, miközben észrevétlen akar maradni. 

Gyilkosság, pedofília és vérfertőzés az ókori Görögországban – Szophoklész Oidipusz című művének modernizált változatát adják elő Budapesten a Radnóti Színházban. Az átdolgozott változatban az antik tragédia mai kriminek hat.

Cziffra György zongoraművész titkosszolgálati megfigyeléséről állított össze kiállítást az Állambiztonsági Történeti Levéltár. Az 1921-ben született csodagyerek Magyarországon szinte elkallódott, disszidálási kísérlete után börtönbe került. Felesége egyiptomi táncosnő volt, vele emigrált Párizsba. A Kádár-rendszerben azért figyelték, hogy visszacsábítsák az akkor már világhírű művészt.

Budapesten jövő pénteken, március 1-jén kezdődik a biohulladékok elszállítása az Etele és Neszményi úton. Ez még csak próbaüzem lesz. A Mol hulladékgazdálkodási cége, a MOHU azt vizsgálja, hogyan élnek a családok az új lehetőségekkel, hogyan lehet az élelmiszermaradékokat hasznosítani a biogázüzemekben. Vidéken már február elsejétől beindult a háztartások biohulladékának hasznosítása.

A tudósok és a politikai hatalom felelőségéről szól a Rózsavölgyi Szalonban héten bemutatott A díj című darab. Az előadás valós történetet mond el, ami az egyik Nobel-díjjal kapcsolatos. A színdarabhoz a tudósok felelőségét hangsúlyozva két magyar Nobel-díjas, Karikó Katalin és Krausz Ferenc levelet írt a rendezőnek. 

Már csak ezen a hétvégén lehet megnézni a tavaly 101 évesen elhunyt Françoise Gilot festményeiből rendezett kiállítást Budapesten a Műcsarnokban. A művész 10 évig élt együtt a nála 40 évvel idősebb Pablo Picasso-val, aki szakításuk után sokáig próbálta megakadályozni Gilot művészeti sikerét.

A fiatalabb generációt is szeretnék elhívni a kiállításra. Vincent Van Gogh néhány alkotása mozog, de eredeti képek nincsenek. Rendhagyó tárlaton mutatják be az 1800-as évek második felében alkotó festő műveit Budapesten, a BOK-csarnokban. Ezen a kiállításon még fényképezni is lehet.

Budapest után majd Párizs következik. De most még a Kieselbach Galériában látható Vera Molnár magyar származású számítógépes művész kiállítása. Egyik grafikai sorozata tavaly 1,2 millió dollárért, átszámítva 420 millió forintért kelt el egy árverésen.

1956 óta nem történ olyasmi, mint most: magyar rendező vitte színre Antonín Dvořák Ruszalka című operáját. A művet Szikora János rendezésében szombaton mutatták be a Magyar Államai Operaházban. A jelmezeket a világhírű Zoób Kati divattervező készítette.

A II. világháború pusztítása különösen súlyosan érintette Magyarországot és Budapestet. A világégés után a nyugati segélyszervezetek nagy mennyiségű adományt küldtek az országba, hogy ezzel enyhítsék az emberek szenvedését. Itthon Nyugatról visszatért magyarok segítségével intézték a segélyek célba juttatását, a XXI. század hétfő esti adásában olyanokat láthatnak, akiket emiatt meghurcoltak és bebörtönöztek. Pusztán nyugati kapcsolataik, és az onnan érkezett segélyek miatt váltak gyanússá, akikben nem bízott az állambiztonság. Még olyanokban sem, akik egyébként kommunisták voltak.