Ismét recesszióba fordult a magyar gazdaság. Majd’ 1%-kal zsugorodott a GDP a harmadik negyedévben – a KSH friss jelentése szerint. Ezzel odalett a 10% feletti minimálbér-emelés jövőre - ezt a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének alelnöke nyilatkozta Híradónknak. A munkanélküliség is tovább nőhet az elemzők szerint. A forint kétéves mélypontjára zuhant. Fel sem merült Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter leváltása - ezt válaszolta ma a Híradó kérdésére Gulyás Gergely miniszter. 

Az elmúlt 3 évben a leggazdagabbak jövedelme majdnem kétszer olyan nagyot nőtt, mint a legszegényebbeké. Ez a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs jelentéséből derült ki. A jegybank a gazdasági növekedést is vizsgálta, eszerint idén a legjobb esetben is 2 százalék alatt marad a GDP-növekedés a kormány terveiben szereplő 4 százalék helyett. Bod Péter Ákos volt jegybankelnök szerint a magyar kormány már sokadik éve nem találja el a növekedés ütemét.

Orbán Viktor az európai versenyképesség problémájába ágyazta, miért kell „gazdaságilag semlegesnek” lennie Magyarországnak, és elmondta, mit ért ezen. Emellett arról beszélt, hogy jövőre 3-6 százalékos növekedési sávba kerülhet a magyar gazdaság, és megduplázzák a családi adókedvezményt. De el kell kerülni az adósrabszolgaságot, és szükség lenne munkáshitelre is a nem tovább tanuló fiataloknak.

Kellemetlen meglepetéssel szolgált a KSH által kedd reggel közölt GDP-adat, hiszen annak ellenére, hogy egy évvel ezelőtt mélyponton volt a magyar gazdaság, azt a teljesítményt az idei második negyedévi adat csak 1,3 százalékkal haladta meg. A vártnál és az első negyedévinél pedig még rosszabbak is lettek a számok. Németh Dávidot, a K&H vezető elemzőjét kérdeztük Magyarország gazdasági helyzetéről.

A friss GDP-adat mélyen a várakozások alatt alakult, Nagy Márton szerint „békeköltségvetésre” van szükség a gazdaság újraindításához.

GDP-arányosan csak Málta és Lengyelország költ kevesebbet a nyugdíjakra az EU-ban, mint Magyarország. 

A Pénzügyminisztérium szerint az államadósságot tovább csökkentették.

Az Eurostat friss adatai alapján már 2 százalékponttal előzi meg a román a magyar gazdaságot, amit a horvátok is utolértek.

A jegybank friss jelentése szerint versenyképességi szempontból a második legrosszabb a magyarok egészségi állapota az Unióban. Lassítja a GDP-t, hogy napi 110 ezren kényszerülnek táppénzre és kiugróan sokan halnak meg megelőzhető betegségek miatt. A Nemzeti Bank teljes versenyképességi fordulatot sürget, úgy számolnak, Magyarországon költik a 6. legkevesebbet egészségügyre a tagállamok közül.

A magyar GDP 2023-ban 0,9 százalékkal csökkent.

Az orosz adatok szerint szárnyal az orosz gazdaság, nőtt a GDP, de ezek az adatok valójában nem mutatják meg a teljes képet – mondta Takácsy Dorka Oroszország szakértő a Reggeliben. A háború óta ugyanis Oroszországban teljesen átalakult a gazdaság, a hadi kiadások pörgetik most azt, miközben az abba ömlő pénz máshonnan, így például az oktatásból és az egészségügyből hiányzik. Hogy hány szankció van jelenleg is érvényben Oroszország ellen, és melyek lehetnek számukra a legfájóbbak, az is kiderül a beszélgetésből.

A magas költségek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a kínaiak alig szeretnének már gyereket.

Ismét megtorpant a magyar gazdaság, stagnálást mért a 2023 utolsó negyedévére a KSH. Az év egészére pedig majdnem egyszázalékos visszaesést mutatnak a friss adatok, miközben a kormány másfél százalékos növekedést remélt. A nemzetgazdasági miniszter szerint a gyengélkedés átmeneti, az építőiparban viszont leépítési hullámtól tartanak. A negyedik negyedévben ugyanakkor 4,4 százalékra nőtt a munkanélküliség. 220 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, 31 ezerrel többet, mint egy évvel korábban.

Recesszióban zárta 2023-at a magyar gazdaság. 

Maximum kétezer forint lehet a nyugdíjprémium idén. Ezt a Nyugdíjguru.hu számolta ki, miután 3,6 százalékos GDP-növekedéssel kalkulál a kormány. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa szerint egyetlen vacsorára telhet a jutalomból, ha a várt ütemben bővülne a gazdaság. Pedig azt mondják, idősek százezrei tengődnek az országban.

A Költségvetési Tanács szerint idén valószínűleg lassabb lesz a GDP-növekedés, mint a kormány várja. A testület az egyensúly helyreállítását és átfogó versenyképességi reformokat sürget annak érdekében, hogy növekedjen a magyar gazdaság.

Vizsgálja a kormány, megéri-e munkaszüneti nappá nyilvánítani december 24-ét – ezt mondta Fónagy János államtitkár a Jobbik képviselőjének, aki többedjére is sikertelenül kezdeményezte, hogy ne kelljen dolgozni szenteste napján. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium a GDP-t félti, azzal érvelnek, hogy már így is tizenegy pirosbetűs ünnep van Magyarországon. Az Eurostat friss adatai szerint a magyarok dolgoznak a hatodik legtöbbet az Unióban.  

Jövőre várhatóan 69,9 százalékról 71,7 százalékra nő a GDP-arányos adósságráta.

A KSH legfrissebb adatai szerint a III. negyedévében az előző negyedévihez képest 0,9 százalékkal nőtt, a 2022. azonos időszakitól viszont 0,4 százalékkal elmaradt a GDP.

Egy új kutatás szerint a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási körülmények miatt egyes infrastruktúrával kapcsolatos befektetések értéke a század közepére akár meg is feleződhet. A globális felmelegedésnek súlyos gazdasági következményei vannak: ha a kormányok és különböző érdekcsoportok a fenntarthatóságot szem előtt tartva nem reagálnak gyorsan a már most is aggasztó helyzetre, akkor 2050-re hatalmas válság köszönthet ránk.

Románia beelőzte Magyarországot az egyik legfontosabb gazdasági mutató, az egy főre jutó GDP tekintetében (vásárlóerő-paritáson számolva). A 2022-es, felülvizsgált adatok szerint a a román gazdaság az elmúlt tíz évben 2,5-szer gyorsabban növekedett, mint a magyar.

Kellemetlen meglepetést okozott kormánykörökben a második negyedéves GDP-adat, azóta már nem az a főosztályvezető a felelős érte, mint eddig.

A Pénzügyminisztérium kedden közölte: a kormány 3,9 százalékról 5,2 százalékra módosítja az idei évi GDP-arányos hiánycélt.

Akár eshet is a magyarok fizetésének értéke idén – erről beszélt a miniszterelnök ma reggel az állami rádióban. Azt mondta, növekedést szeretne, de a kormánytagok egy része a reálbér és a gazdasági teljesítmény csökkenésével számol. Orbán Viktor szerint az infláció letöréséért és a fizetésemelésekért is küzdeni kell. A KSH legutolsó adatai alapján májusban már 9. hónapja esett az átlagbér vásárlóértéke Magyarországon.

Már egy éve csökken a GDP: a KSH legfrissebb adatai szerint a második negyedévben 2,3 százalékkal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye, ami sokkal rosszabb a vártnál. Ilyen tartós visszaesésre a kilencvenes évek óta nem volt példa. A kormány azt közölte: év végére már 1,5 százalékos lehet a növekedés. Elemzők és az ellenzék szerint ez kizárt, az is kérdés, hogy elmúlik-e idén a recesszió.

Romlás romlást követ.

A kiadások 1872 milliárd forinttal, 26,5 százalékkal nőttek, míg a bevételek csak 607 milliárddal.

Egymást követő harmadik negyedévben csökkent a magyar gazdaság, amit főleg az ipar, a beruházás és a fogyasztás húz vissza. A kormány 1,5 százalékos idei GDP-növekedési várakozása ugyan még teljesülhet, de ehhez már nagyot kellene hajráznia a gazdaságnak az év második felében.

Az Európai Bizottság egyebek mellett az árstopok kivezetését, új lakástámogatási rendszer megteremtését, valamint a munkanélküli segéllyel kapcsolatos szabályok megváltoztatását ajánlja Magyarországnak.

 A 2026-os választási évben ez sokat nyomhat a latban.

Utoljára a 2008-as gazdasági világválság után volt a mostanihoz hasonló reálbércsökkenés Magyarországon – erről beszélt az rtl.hu-nak nyilatkozó elemző. A hazai fizetések jóval kevesebbet érnek, mint egy évvel korábban: a KSH szerint a reálkeresetek 7,6 százalékkal csökkentek januárban a világszinten is rekordernek számító infláció miatt. Bár a kormánypárti politikusok az átlagkeresetek növekedésével büszkélkednek, annak jelentős emelkedése csak egy szűk, ám remekül kereső réteg fizetésének köszönhető, miközben KSH adatai alapján az emberek fele 294 500 ezer forintnál kevesebbet keres. 

Az infláció, a rezsiárak elszabadulása és az uniós pénzek befagyasztása is benne van abban, hogy zuhan a magyar gazdaság teljesítménye – ezt mondta az rtl.hu-nak nyilatkozó elemző. A KSH újabb negyedévben mért gazdasági visszaesést, vagyis a magyar gazdaság technikai recesszióba fordult. Ha viszont az egész tavalyi évet nézzük, már jobb a helyzet: 2022-ben összességében 4,6 százalékkal nőtt a GDP, ami jócskán lekörözi a németeket, és az eurózóna átlagát is meghaladja. De hogy állunk a környező országokhoz képest? És mire számíthatunk idén?

Miután negyedévről negyedévre kétszer egymás után mért visszaesést a KSH, az általunk megkérdezett elemzők szerint recesszióba fordult a magyar gazdaság. A kormány tagjai viszont a teljes éves adattal érvelnek, és kivételes növekedésről beszélnek. A GKI szerint bizonytalanok a kilátások, és emelkedő munkanélküliséggel számolnak.

A KSH 2022. negyedik negyedéves adatai szerint leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások húzták a nemzetgazdaságot, a mezőgazdaság jelentős visszaesése mellett.

Nagy a baj Kínában: 1961 óta először fordult elő, hogy az országban a halálozások száma meghaladta a születésekét, a népesség pedig a 2021-es 1,413 milliárdról 2022-re 1,412 milliárdra csökkent. Míg ma 100 dolgozóra 20 nyugdíjas jut, 2100-ra 100 munkaképes embernek 120 idős embert kell majd eltartania. Számos oka van annak, hogy fogynak a kínaiak, és következménye is lesz bőven.

Legalábbis a Költségvetési Tanács ezt véleményezi. Matolcsy nem írta alá a dokumentumot.

 A GDP alakulása egyértelműen jelzi, hogy a magyar gazdaság lassuló trendben van.

Néhány évtized alatt a szegény, aprócska agrárországból az Európai Unió egyik leggyorsabban fejlődő gazdaságát építette fel Írország. Ahogy Magyarországnak, úgy nekik sincsenek jelentős ásványkincseik, sem ütőképes hadseregük, történelmük pedig a miénkhez hasonlóan zivataros. Írország a gyakorlatban igazolta, hogy az ész többet ér, mint az erő. Most pedig úgy tartják, hogy a tehetség nagyobb vonzerő, mint az alacsony adók.

Többe kerül a sok beteg, mint a jó egészségügy, erre jutott egy friss kutatás.

Megérkeztek a friss GDP-adatok: folytatódott a magyar gazdaság lassulása.

Idén legfeljebb tízezer forint jár.

Nem magyarázták meg, hogy miért.

A Fitch azt is megjósolta, mikor lábalhatunk ki a bajból, és hogy mekkora lesz az infláció.

Az elemzők alacsonyabb GDP-növekedést vártak.

Idén az orosz hazai össztermék (GDP) 11,1 százalékkal csökken.

22 százalékos inflációval számolnak.

A lengyelek visszaelőztek minket.

A GKI Gazdaságkutató most kiadott elemzése nem sok jóval kecsegtet.

Pedig az év jól indult a magyar gazdaság számára, aztán jött a háború.

Mivel a magyar GDP növekedése 2020-ban és 2021-ben is jelentősen meghaladta a várakozásokat.