2024. január 5. 18:25
A Költségvetési Tanács szerint idén valószínűleg lassabb lesz a GDP-növekedés, mint a kormány várja. A testület az egyensúly helyreállítását és átfogó versenyképességi reformokat sürget annak érdekében, hogy növekedjen a magyar gazdaság.
Súlyos kritikákat fogalmazott meg a Költségvetési Tanács (KT) hároméves kitekintője a büdzsé állapotával kapcsolatban, írja a Portfolio. A testület szerint idén nem lesz akkora a GDP-növekedés, mint azt a kormány várja, a költségvetési hiány esetében pedig „különösen jelentős” kockázatokat emlegetnek.
A gazdasági portál szerint a KT szokatlanul kemény bírálatot fogalmaz meg, és aggodalmait fejezi ki a büdzsé állapotával kapcsolatban. A testület egyebek mellett a következő megállapításokat teszi:
- a Konvergenciaprogram által feltételezett 4 százalékos növekedés 2024-ben csak nagyon kedvező feltételek esetén lesz elérhető, reálisabb a 3 százalék körüli GDP-bővülés;
- az államadósság-szabály teljesítése 2024-től új kihívásokat jelent, ehhez jelentős reál GDP-növekedésre és/vagy a kormányzati szektor GDP-arányos hiányának számottevő csökkenésére van szükség. A kormányzati szektor hiányának csökkentéséhez az elsődleges egyenleg jelentős javulására, pozitív elsődleges egyenlegre van szükség;
- a 2024-re tervezett 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycél eléréséhez a GDP 1,2 százalékának megfelelő, a 2026-ra tervezett 1,4 százalékos hiánycél eléréséhez a GDP 2 százalékát elérő elsődleges többletre van szükség.
A Költségvetési Tanács ugyanakkor a jövő évre már optimistább prognózissal állt elő. A testület szerint a fogyasztás és a beruházások teljes helyreállása után a gazdasági növekedés ismét elérheti a koronavírust megelőző évek átlagát: 2025-ben 3,5-4,5, 2026-ban pedig 3-4 százalékos lehet. A KT szerint ez valamelyest mérsékeltebb prognózis a Konvergencia Program által feltételezett 4,3, illetve 4,5 százalékos növekedéshez képest.
Annak érdekében, hogy tartósan 4 százalék felett alakuljon a GDP bővülése, az egyensúlyok helyreállítása mellett átfogó versenyképességi reformokra is szükség van, amelyek megkönnyítik a termelékenységen alapuló intenzív gazdasági modellre való átállást
– hangsúlyozza a Költségvetési Tanács.
Hozzáteszik, a költségvetési kiadások mérséklését célzó folyamatokat bizonytalanság övezi. A centralizációs arányok tervezett csökkentésénél jelentős kockázatot látnak, mégpedig azt, hogy lehet-e három év alatt ilyen mértékben csökkenteni a kiadásokat az állami funkciók megfelelő színvonalú ellátásának veszélyeztetése nélkül.
A KT azzal zárja, hogy a kormányzati szektor tervezettnél nagyobb hiányát – néhány egyszeri kiadási tétel mellett – elsősorban a bevételek elmaradása és a kamatkiadások vártnál nagyobb emelkedése okozza.
Az adóbevételek esetében ez azt jelenti, hogy a 2024. évi adóbevételek bázisa is lecsökkent, azaz a 2023. évi elmaradás a következő évek bevételeire is mérséklőleg hathat, amely különösen jelentős kockázatot jelent a 2024. évi – és a későbbi évekre tervezett – költségvetési célok teljesülése szempontjából
– fogalmaznak.
Mint arról az rtl.hu is beszámolt, legutóbb Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő és a Citadella Származtatott Befektetési Alap portfóliókezelője jutott arra, hogy magyar gazdaság immáron negyedik éve ijesztően nagy költségvetési hiánnyal küzd, ennek pedig előbb vagy utóbb meg kell fizetni az árát. „Visszajutottunk a 2006-os szintekre – sőt inkább alá” – fogalmazott a közgazdász, aki szerint a költségvetés most legalább olyan rossz, mint a Gyurcsány-korszak mélypontján volt.
A Híradónak korábban nyilatkozó gazdasági elemző pedig azt mondta: nagy szükség lenne az uniós milliárdokra, mert a magyar költségvetés gyakorlatilag tarthatatlan enélkül:
Nyitókép: Koszticsák Szilárd / MTI