Orbán Viktor a magyar példára hivatkozva egyebek mellett arról ír, hogy versenyképessé kell tenni Európát.

A költségvetési hiány is jóval magasabb lett, mint a 3 százalékos küszöb, de a jogalkotás minőségével is gondok vannak. Azt javasolták az Európai Tanácsnak, hogy indítsanak túlzottdeficit-eljárást Magyarország ellen.

A jegybank hiányolja a versenyképességet támogató strukturális reformokat a kormány stratégiájából – egyebek mellett.

Nagyon sok a probléma az Európai Unióban a közlekedési ágazatban. Kevés akkumulátort gyártanak itt, kevés a biomassza és az elektromos autók gyártása is elmarad a várttól.

A külföldön élő magyarok hazacsábítása számos előnyt jelentene a magyar gazdaságnak, de nincs a visszatérésüket segítő programja a kormánynak.

A jegybank friss jelentése szerint versenyképességi szempontból a második legrosszabb a magyarok egészségi állapota az Unióban. Lassítja a GDP-t, hogy napi 110 ezren kényszerülnek táppénzre és kiugróan sokan halnak meg megelőzhető betegségek miatt. A Nemzeti Bank teljes versenyképességi fordulatot sürget, úgy számolnak, Magyarországon költik a 6. legkevesebbet egészségügyre a tagállamok közül.

Közzétette a Magyar Nemzeti Bank friss versenyképességi jelentését, amiből kiderült, hogy Magyarország tavaly két helyet esett vissza az uniós országok versenyképességi rangsorában.

A Költségvetési Tanács szerint idén valószínűleg lassabb lesz a GDP-növekedés, mint a kormány várja. A testület az egyensúly helyreállítását és átfogó versenyképességi reformokat sürget annak érdekében, hogy növekedjen a magyar gazdaság.

Tíz év alatt 48,5 ezerrel csökkent az egyetemisták száma. 

A célok közt szerepel, hogy csökkentsék a függőséget a külföldi ellátási láncoktól, támogassák a kritikus technológiák fejlesztését és gyártását.

Nálunk csak Spanyolország és Olaszország kapott rosszabb pontszámokat. Hat területet vizsgáltak. 

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a versenyképességünk alapja az olcsó munkaerő.

460 oldalas átfogó, széles tematikájú, sokszorosan ennyi szakirodalommal felérő kép a magyar társadalomról és gazdaságról – ez a kétévenként megjelenő Társadalmi riport 2018-as kötete. Két szerzővel beszélgetünk.

Számtengerek világában élünk a világgazdasági versenyben: hazai és nemzetközi statisztikai hivatalok és szervezetek, kutatóintézetek, bankok, intézmények zúdítják ránk a számokat naponta. Mi számít, mi kevésbé? Mire kell figyelni, mire nem annyira? Egy ország érvényesülésének alapfeltétele a versenyképesség, amelynek tekintélyes elemzője a svájci Világgazdasági Fórum. E fórum új rangsora szerint versenyképességét tekintve Magyarország 140 ország közül a 69. Gyengébb, mint a balti államok, gyengébb, mint a visegrádi négyek többi tagországa, gyengébb, mint Románia, Bulgária, Kazahsztán vagy Azerbajdzsán.

A fontos mutatók továbbra is rendben. De: versenyképességben sehol nem vagyunk, kevés a beruházás, fiatalok és értékes szakemberek hagyják el az országot, az oktatás és az egészségügy változatlanul pénzhiánytól szenved és kérdés, mi lesz a Volkswagen-botrány hatása a járműiparnak kiszolgáltatott magyar exportra.