MNB: Magyarország lecsúszott az uniós országok versenyképességi rangsorában

Az MNB közzétette a 2023-as Versenyképességi jelentését. Az MNB a jelentésben 160 objektív mutató segítségével mutatja be Magyarország versenyképességi helyzetét európai uniós összehasonlításban.

Az MNB Versenyképességi Indexe alapján

Magyarország 2023-ban a megelőző évhez képest két helyet rontva a 19. helyen végzett az Európai Unió 27 országának versenyképességi rangsorában.

A közlemény szerint hazánk relatív versenyképességi pozíciója enyhén a visegrádi országok átlaga alá romlott. Magyarország versenyképességi helyzete továbbra is gyengébb az EU átlagánál, és jelentősen elmarad a leginkább fenntartható növekedési pályával rendelkező öt északi tagállam átlagától.

Az ismertebb versenyképességi rangsorok többsége is visszaigazolja a fenti képet: a legátfogóbb versenyképességi összehasonlításban, az IMD globális rangsorában Magyarország 7 helyet veszített 2023-ban. Közben a közép-európai régióból a lengyelek ugyanennyit léptek előre, amivel visszaelőzték hazánkat.

Az MNB 2023-as Versenyképességi Indexének eredményei alapján

a 14 vizsgált versenyképességi területből 9 esetében romlott hazánk teljesítménye, köztük a 21. század olyan kulcsterületein, mint a humán tőke minősége és a digitalizáció. 

Magyarország pontszámában számottevő visszaesés történt a háztartási megtakarítások aktivizálása és a külgazdaság és gazdaságszerkezet területeken, de romlott a teljesítményünk például a zöld gazdaság és a versenyképes energiafelhasználás területein is.

Öt területen javult hazánk pontszáma, legnagyobb mértékben a kkv stratégia és a modern infrastruktúra esetében. Továbbra is jelentős az elmaradás az EU és a közvetlen régiós versenytársaink átlagához képest is a humán tőke minőségét befolyásoló egészséges társadalom és tudásalapú társadalom területek esetében, köztük a 21. század kitörési pontját jelentő digitális készségek terén.

A közlemény szerint a globális tényezők mellett hazánk versenyképességi hiányosságai jelentősen hozzájárultak az elmúlt időszak magas, a régiótól érdemben elszakadó inflációjához és a gazdasági növekedés megakadásához. A visegrádi országokkal szemben kialakult inflációs többlet közel kétharmadát az élelmiszerárak okozták, amiben számottevő szerepet játszott a magyar élelmiszeripar alacsony termelékenysége és a szektorban jelentkező túlzott profitnövekedés. Mindehhez hozzájárultak az energiafelhasználás és -gazdálkodás terén azonosított versenyképességi hiányosságok. A magyar energiafüggőség az Unió átlagát enyhén, de a régiós átlagot jelentősen meghaladja.

Annak érdekében, hogy folytatódjon az elmúlt évtized fenntartható felzárkózása és utolérjük az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjét, az egyensúlyok mielőbbi helyreállítására és teljes versenyképességi fordulatra van szükség

– fogalmazott a közlemény, ami szerint a versenyképességi fordulathoz és a tartós felzárkózáshoz „nélkülözhetetlen a magyar gazdaság átállítása a mennyiségiről a minőségi növekedési modellre”.

Az MNB átfogó strukturális reformokat javasol a meglévő erőforrások hatékonyabb kihasználása és a termelékenység dinamikusabb növelése érdekében:

Elengedhetetlen az elegendő számú, egészséges és képzett munkaerő, a vállalatok innovációs, digitalizációs és exportpiaci képességének erősítése, a finanszírozási források egyszerű és gyors hozzáférése, az állami bürokratikus terhek további csökkentése, valamint az energiahatékony és zöld gazdaság megteremtése.

Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök (jobbra) és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján a Boscolo Budapest szállodában 2018. március 6-án – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI