Magyarország pocsékul teljesített a családi vállalkozások terén

Németország az utolsó helyek egyikére csúszott vissza a vonzó üzleti helyszínek rangsorában, számolt be a Spiegel a mannheimi székhelyű ZEW gazdaságkutató intézet tanulmányáról.

A Családi vállalkozások országindexe című tanulmányban 21 iparosodott országot vizsgáltak, Németország 2020-hoz képest négy helyet zuhanva a 18. helyre került. A listát az Egyesült Államok vezeti, Kanada a második, Svédország a harmadik helyre került. 

Magyarország közvetlenül Németország mögé, a 19. helyre került, nálunk csak Spanyolország és a sereghajtó Olaszország teljesített rosszabbul.

A gazdaságkutató intézet arra jutott, hogy a túl sok bürokrácia, a magas adóterhek és a lassú innovációs hajlandóság mellett a magas energiaköltségek és a munkaerőhiány rontják Németország, mint üzleti helyszín minőségét.

Érdekesség, hogy a listán a leggyorsabban Lengyelország kapaszkodik felfelé: a tizedik helyre került, megelőzve például a 17. helyre jutó Franciaországot vagy a 13. Ausztriát is.

A Friedrich Heinemann közgazdász által vezetett tanulmány szerzői az egyes országok családi vállalkozásainak hat tényezőjét értékelték értékelik: 

• az adóterheket;
• munkaerő-költségeket és termelékenységet;
• az állami szabályozás erőfeszítéseit és költségeit;
• a vállalkozások finanszírozási feltételeit;
• az infrastruktúra és a közigazgatás minőségét;
• és az energiaellátást, illetve annak költségeit.

A 14-19. helyen álló országok pontszámai nagyon közel állnak egymáshoz. Németországban azonban nem tapasztalhatók javuló tendenciák. 

A tanulmány szerint az ukrajnai háború kitörése óta bekövetkezett energiaár-sokk több európai ország versenyképessége szempontjából is hátrányt jelent. Azonban Németország ezt nem tudja ellensúlyozni az egyéb tekintetben jelentkező előnyökkel. A kutatók szerint a 21 vizsgált helyszín viszonyában Németország még mindig csak a finanszírozás területén kínál első osztályú telephelyi feltételeket. Az adóterhek, az energia, a munkaerő és a szabályozás terén Németország a lemaradók között van, teszik hozzá.

Az első, 2006-os országindex óta Németország soha nem volt az élbolyban, de kezdetben legalább a középmezőnybe került. Az elemzést kétévente teszik közzé. Németország 2006 óta hat helyet csúszott vissza a rangsorban. „Az egyetlen egyértelmű előny az állam és a magánháztartások viszonylag alacsony adóssága: Németország viszonylag szilárd országként megengedheti magának, hogy reagáljon a válságokra” – idézi a lap a tanulmányt.

Nyitókép: illusztráció. Orbán Viktor miniszterelnök, Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Mészáros Lőrinc még felcsúti polgármester,ként, Fazekas Sándor akkori földművelésügyi miniszter és Mészáros Beatrix, a Búzakalász 66 Felcsút Kft. ügyvezető igazgatója a kft. bányavölgyi mangalicatelepének avatásán a Fejér megyei Alcsútdobozon 2014. november 18-án. – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI