„Most nyerte meg a lottót” Írország, de nem az alacsony bérekkel épített gazdasági csodát a kelta tigris

Az európai gazdaság egyelőre meginogva, de bírja a pofonokat: az Eurostat gyorsbecslése szerint 2022 harmadik negyedévében a szezonálisan kiigazított GDP mind az euróövezetben, mind az Európai Unióban minimálisan, de 0,2 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest. Az euróövezet GDP-je 2,1 százalékkal, az Európai Unióé pedig 2,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A magyar gazdaság viszont bekerült az úgynevezett technikai recesszió előszobájába, mivel a negyedéves bázisú GDP-adat két, egymást követő negyedévben is negatív lett. A KSH adatai szerint a magyar GDP 2022 harmadik negyedévében az előző három hónaphoz képest 0,4 százalékkal csökkent, éves bázison pedig 4,1 százalékkal nőtt. Érdemes megjegyezni, hogy a harmadik negyedévben Romániában például 1,3 százalékkal nőtt a gazdaság, ezzel ebben az időszakban a közösség legjobb eredményét érték el Ciprus mellett. 

A számokból kiolvasható, hogy az Európai Uniónak van mitől tartania. Nem úgy Írországnak, már ha hinni lehet Alan Barrettnek, a Gazdasági és Társadalomkutató Intézet (ESRI) vezetőjének, aki november közepén arról beszélt újságíróknak, hogy az ír gazdaság figyelemre méltó módon teljesít. A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) szerint a Barrett által bemutatott előrejelzések európai mércével mérve valóban kivételesen jók:

• Az idei 8 százalékos gazdasági növekedés után 2023-ban 4,4 százalékos plusz várható.
• A nemzetközi vállalatok ehhez nagyban hozzájárulnak, de nem csak ez a siker titka. Az úgy nevezett belföldi keresletben (ez egy olyan módosított GDP-számítás, amelyből levonják például a multinacionális vállalatok külföldi szabadalmi és licencbevételeit) jövőre is erőteljes, 2,5 százalékos növekedést várnak. Tehát tényleg nincs jele a visszaesésnek.

Még úgy is, hogy a dublini digitális óriáscégek több ezer alkalmazottja veszítheti el állását a fenyegető technológiai recesszió miatt. A Meta és a Twitter már bejelentette az első elbocsátásokat, erről korábban mi is írtunk. „Az igazság azonban az, hogy az ágazat már korábban is túlterjeszkedett, a vállalatok a koronavírus két évében rengeteg új alkalmazottat vettek fel, úgymond felhalmoztak” – fogalmazott Dan O'Brien, a dublini Nemzetközi és Európai Ügyek Intézetének vezető közgazdásza, aki összességében optimista, mivel szerinte Írország gazdasága ellenálló.

De mit tud Írország?

Írországban jelenleg nagyjából ötmillióan élnek, történelmi mércével a közelmúltig gazdaságilag fejletlen agrárországként tartották számon. A független Írország 1921-ben jött létre, a kelta tigris pedig az 50-es években kezdett ébredezni, amikor megnyitották az országot a szabadkereskedelem és a külföldi működő-tőke előtt. 

Már negyven évvel ezelőtt olyan amerikai számítógépgyártók fektettek be az országban, mint a Dell, az IBM és az Apple. Később olyan gyógyszeripari óriások telepedtek le, mint a Pfizer. Mára a világ összes nagy gyógyszeripari és biotechnológiai vállalata, a Roche-tól kezdve a Merck/MSD-n, a Lilly-n, a Johnson & Johnsonon és az Amgenen át a kínai WuXi csoportig hatalmas üzemeket hozott létre Írországban.

Húsz évvel ezelőtt jelentek meg Írországban az internetes és digitális cégek, mint a Google és az Amazon, mára pedig számos tech-óriás európai központja van itt, Írországból működik az HP, a Dropbox és a Twitter is. Jellemzően Liffey folyó mentén épített valamelyik hatalmas üvegpalotában:

Az elmúlt hat hónap nagyon sikeres volt, az idei év az egyik legjobb az elmúlt hetvrm évben 

– mondta Tommy Fanning, az IDA stratégiai vezetője. Az ügynökség feladata a közvetlen befektetések ösztönzése, bevonzása az országba. Az IDA 1700 vállalatot csábított a szigetre, ezzel pedig több mint 250 ezer munkahelyet teremtettek, amelyek Írország exportjának és társasági adóbevételének kétharmadát adják. A Brexit során néhány új bankfiók is érkezett az Egyesült Királyságból, sőt: az Intel további 12 milliárd eurós (átszámolva nagyjából 4939 milliárd forintos) beruházást jelentett be a kelet-írországi Leixlipben található chipgyárában, ahol 2024-ig megduplázza kapacitást. Az Apple a délnyugati Cork régióban terjeszkedik, a német Merck gyógyszeripari vállalat is itt fejleszt, nem először. Most épp csaknem félmilliárd euró (nagyjából 205,8 milliárd forint) értékben. 

Kézenfekvő válasz lenne a sikert firtató kérdésre, hogy az alacsony, mindössze 12,5 százalékos nyereségadó vonzza a vállalatokat. Ez kezdetben minden bizonnyal így is volt kiegészítve azzal a nem elhanyagolható körülménnyel, hogy Írországban az angol nyelv ismerete nem probléma a munkavállalóknak. Az Adó.hu elemzése szerint az ír versenyképesség kulcsa az alacsony adók mellett egy transzparens, könnyen átlátható, sokféle kedvezménnyel rendelkező rendszer. Az induló vállalkozások 3 éven át 40 ezer euróig adómentesek és az adóalapba beszámíthatók az alapítást megelőző menedzserköltségek is. Létezik a csoportos adózás lehetősége és a veszteségek is széles körben leírhatók. Az adótervezést megkönnyítő eszközök széles palettája pedig az említett, multinacionális cégek dolgát könnyítik meg. Az ír adórendszerben a BEPS (adóalap csökkentési és profitátcsoportosítási) eszközök számos változata ismert, ez a társasági adózást teszi még kedvezőbbé. Ezek a góliátok annyi pénzt fizetnek be, hogy a társaságiadó-bevételek fele mindössze tíz vállalattól érkezik az ír államkasszába.

Kilian O'Driscoll, a Nemzeti Biotechnológiai Kutatási és Képzési Intézet (NIBRT) ügyfélmenedzsere szerint azonban az adóknál sokkal fontosabb a jól képzett munkaerő. 

A tehetség többet ér, mint az adó

– mondja a FAZ-nak O'Driscoll.

A FAZ cikkében bemutatott NIBRT-nél évente 4500 gyógyszervegyész-mérnököt és laboratóriumi technikust képeznek. A világ minden tájáról érkező vállalatok küldik ide képzésekre munkatársaikat. 

O'Driscoll szerint a gyógyszeripar most az ír gazdaság új ékköve, a multinacionális vállalatok eddig több mint 40 ezer munkahelyet teremtettek az iparágban.

Mi lesz a globális minimumadó után?

Alan Barrettet, az ESRI igazgatója azonban kockázatosnak is nevezte a multinacionális vállalatok súlyát. A tervezett nemzetközi OECD-adószabályok pedig komoly problémát jelenthetnek Írországnak. Az úgynevezett globális minimumadóról a magyar sajtóban is sok szó esett, mivel a kormány véleménye szerint Magyarországot is versenyhátrányba hozná. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) a minimális adómértéket 15 százalékra emelné (ez az adó most Írországban 12,5 százalék, Magyarországon 9 százalék). A kormány tavaly nyáron megszavazta a globális minimumadó európai uniós irányelvének elutasítását, annak bevezetéséhez azonban az OECD tagjainak egységes támogatása lenne szükséges. Erről többet is megtudhat az RTL Híradó korábbi riportjából:

A BBC gyűjtése szerint az adóemelés mintegy 1500 külföldi céget érinthet majd az országban. A globális minimumadót Írország némi huzakodás után egyébként megszavazta. De ugyan miért ne tette volna, hiszen így több adót szedhetnének be?

A módosítás után ugyanis a technológiai cégek értékesítésének egy részét meg kell majd adóztatni azokban az országokban is, ahol az értékesítés történik. Ez azt jelenti, hogy a cégeknek minden olyan országban kell majd társasági adót fizetniük, ahol tevékenységüket gyakorolják, függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e ott bármilyen képviselettel. Így az olyan óriások, mint például Facebook, 

nem tudják adózás nélkül az Írországhoz hasonló adóparadicsomokba menteni a helyi piacokon megszerzett bevételeiket.

Ez Írországnak kevesebb, az olyan nagy piacoknak, mint például Németország vagy Franciaország, jelentősen nagyobb adóbevételt jelent. Van egy érdekes kiskapu, amit érdemes megjegyezni az említett hatalmas beruházási bejelentések tükrében: a 15 százalékos társasági adóból jelentős kedvezmény adható azoknak a cégeknek, melyek nagyobb összegeket fektetnek be Írországban.

Pascal O'Donohoe pénzügyminiszter becslése szerint az ország a nyereségadók egyötödét, azaz évente mintegy 2 milliárd eurót veszíthet, ha a szabályok 2024-ben hatályba lépnek, ami egyelőre nem biztos. Úgy látja: Írország a módosítás után is ideális helyszín marad, amikor a multinacionális vállalatok befektetési helyszíneket keresnek, mivel ők a legjobbak a kategóriában. 

Ezek a multinacionális vállalatok nagy értékű munkahelyekkel támogatják gazdaságunkat, ugyanakkor Írország stabil platformot és hosszú ideje bizonyított sikertörténetet biztosít az itt befektetést választó multinacionális vállalatok számára

– fogalmazott. 

Michael McGrath, az állami kiadásokért felelős miniszter – aki várhatóan a decemberi kabinetátalakítás után pénzügyminiszter lesz – sem igazán aggódik, szerinte a reform hatásai kezelhetők lesznek, Írország folyamatosan költségvetési többletet termelt és tartalékot képzett.

A gazdasági bumm azonban megoldandó feladatokat is ad: kevés a lakás. Legutóbb 60 ezer menekült érkezett az országba Ukrajnából, de rajtuk kívül is rengetegen keresnek új otthont a zöld szigeten, ahol annyira drágák az ingatlanok, hogy még az igazán jól keresőknek is fejfájást okoznak az árak. A Financial Times (FT) szerint a júniust megelőző évben az árak 9,1 százalékkal emelkedtek, sokan úgy érzik, hogy kiszorultak a városi lakáspiacról. A lapnak a 39 éves Mark Murphy, egy jótékonysági szervezet Corkban élő vezetője arról beszélt, hogy feleségével jó fizetést kapnak, azonban el kellett halasztaniuk házasságkötésüket és a családalapítást, hogy egy 300 ezer euró körüli, szerény otthont vehessenek.

De most ugyanezek a házak 400 000 euróba kerülnek – egyszerűen nem kapunk hitelt.

A hatalmas adóbevételek miatt – a kiadások szintjének fenntartása esetén – nagyon szerény költségvetési többlet várható, bár Írország már fontolgatja az energiacégekre kivetett különadó bevezetését 2023-tól.

Dermot O'Leary, a Goodbody brókercég vezető közgazdásza szerint Írországnak nincs szüksége Robin Hood útjára, mivel a társasági adóból származó többletbevételt a költségvetésben már bejelentett csaknem 7 milliárd eurós kiadás finanszírozására használhatja. Leo Varadkar miniszterelnök-helyettes egy júliusi rendezvényen úgy fogalmazott: „A multinacionális vállalatok által teremtett munkahelyek és bevételek segítettek megóvni minket a recessziótól, amikor a világjárvány lecsapott, és most pénzügyi tűzerőt adnak ahhoz, hogy enyhítsük a megélhetési költségek válságát, és ismét elkerüljük a recessziót.”

A FT azonban figyelmeztet: ha a világgazdaságban visszaesés következik be, Írország multinacionális ágazata lehet az Achilles-sarka. Az unióban és az Egyesült Államokban is egyre nagyobb a recesszió veszélye. Írországnak azonban egyelőre a bőség kezelésének problémájával kell szembenéznie. 

Egy olyan háztartásnak felelünk meg, amelyik épp most nyerte meg a lottót

 – mondta Danny McCoy, a munkaadók szövetségének, az Ibec-nek a vezetője, aki szerint a gazdaság legalább úgy forrósodik, mint az időjárás. Felvetette:

Vajon elég érett háztartás vagyunk-e ahhoz, hogy azt mondjuk: »Tulajdonképpen ezt a jó szerencsét a jövő generációi számára is hasznosítani lehet?«. 
 

Nyitókép: Artur Widak / NurPhoto / Getty Images