Az európai energiahelyzet és az Oroszországgal szembeni esetleges újabb közös lépések is a napirendre kerülnek a csütörtökön kezdődött prágai informális csúcstalálkozón, amelyen nemcsak az uniós tagállamok, hanem a kontinens szinte összes állam- és kormányfője részt vesz. Orbán Viktor a csúcs előtt azt mondta: a szankciós politikát újra kell gondolni, ennek ellenére a magyar kormány szerdán megszavazta a nyolcadik szankciós csomagot is Oroszország ellen. A külügyminiszter szerint azért, mert Magyarország kivételeket kapott.

Az Európai Parlament egyes képviselői attól tartanak, hogy Magyarország csak felszínes reformokat hajt végre annak érdekében, hogy megszerezze az uniós forrásokat. A vállalások alapos megvizsgálására szólították fel az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot. Szeptemberben az Európai Bizottság körülbelül 3000 milliárd forintnyi forrás befagyasztására tett javaslatot a jogállamisági problémák miatt.

Szijjártó Péter szerint elérték, hogy a magyar embereknek ne fájjon.

Az EU új gázpiaci index kidolgozását tervezi, mert a jelenlegit torzítják az LNG-szállítások.

2024-től csak USB-C töltőszabvány szerint gyártott okostelefonokat, tableteket és fényképezőgépeket lehet forgalomba hozni Európában.

Az RTL Híradó által megkérdezett szakértő szerint Lengyelország példája mutatja: nem elég megszavazni a törvényeket, be is kell tartani azokat.

A központ Lengyelországban lesz. 

Arról azonban a kormányok döntenek, hogy ezt miként valósítják meg.

Miközben itthon konzultációt hirdetett a szankciók eltörléséről.

Az Európai Unió szerint szabotázs történhetett, ellenlépéseket helyeztek kilátásba.

A szerző úgy látja: Orbán briliáns taktikus, aki túl sokáig meglovagolta, hogy az unió mozgástere behatárolt.

„Oroszország már nem óriás, gazdasága nem az Európai Unió, hanem egyetlen uniós tagállam gazdaságával is összemérhető" – mondta az RTL Híradónak Bod Péter Ákos közgazdász. Hétfőn a miniszterelnök a parlamentben eközben arról beszélt: energetikai értelemben az unió törpe, Oroszország óriás.

Bod Péter Ákos szerint ezért lenne jó Magyarországnak is függetlenedni az orosz forrásoktól. A szankciók szerinte igenis működnek: az orosz gazdaság belassulása időbe telik, de elkerülhetetlenül bekövetkezik.

Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy a néppárti politikusokkal való személyes kapcsolatai nem sínylették meg, hogy a Fidesz kilépett az Európai Néppártból. 

A Fidesz azt szeretné, ha „Brüsszelben meghallanák a magyar emberek hangját”. Ez lesz a Fidesz-KDNP kormányzat 12. nemzeti konzultációja, jöhetnek a kék plakátok.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is támogatta a bírói függetlenséggel kapcsolatos követeléseket.

Az MSZP európai parlamenti képviselőjének kérdésére válaszolt a közlekedésért felelős uniós biztos.

Továbbá aggódnak a magyarországi jogállamiság helyzete miatt is.

Kiderült, hogyan segítenék a magyarországi OLAF-vizsgálatokat, valamint hogy milyen összeférhetetlenségi szabályok lennének a vagyonkezelő alapítványok esetében. A héten további módosító javaslatok várhatók.

Kimagaslóan Magyarországon drágult a legnagyobb mértékben a kenyér az Eurostat adatai szerint.

Oroszország figyelemmel követi Magyarország és az Európai Bizottság vitáját.

Navracsics Tibor miniszter azt mondta, a kormány teljesíti minden ígéretét, így szerinte Magyarország biztosan nem veszít uniós támogatást.

Az igazságügyi miniszter szerint az Európai Parlament nem tiszteli a szabadságot, a demokráciát, az emberi méltóságot.

Csütörtökön az Európai Parlament nagy többséggel megszavazta azt a jelentést, amely szerint Magyarország már nem teljes értékű demokrácia. A döntés ugyan nem köti sem az Európai Bizottságot, sem az Európai Tanácsot, mégis jelzésértékű. Mit nehezményez Brüsszel és mit lépett erre a magyar kormány? Megmagyarázzuk.

Az Európai Bizottság vasárnap hozza nyilvánosságra döntését.

A miniszterelnök arról beszélt, miután átvette a Szerb Köztársaság Érdemrendjét, hogy szerinte az „energetikai törpének” számító európaiak vetnek ki szankciókat egy „energetikai óriásra”.

Mintegy 6400 milliárd forintot tarthatnak vissza 2027-ig a magyar jogállamisági problémák, elsősorban a korrupció miatt.

Érkeznek a reakciók a magyar jogállamiság helyzetéről szóló jelentés elfogadására. 

Az intézkedések eddig 1206 személyt és 108 szervezetet érintenek.

Eddig jóval kisebb összeg befagyasztásáról volt szó, de úgy tűnik, az EU nem éri be az Orbán-kormány korrupcióval és jogállamisággal kapcsolatos ígéreteivel. Az euróért már 406 forintot kell fizetni. 

Brüsszel hagyna egy kiskaput is, mert csak egy átmeneti időszak után döntenének a végleges pénzmegvonásról.

Összesen több mint 140 milliárd eurónyi bevételre számítanak az energiacégekre vonatkozó új adónemből.

Energiareformokról, az Oroszország elleni szankciókról és az EU alapszabályainak megváltoztatásáról beszélt az Európai Bizottság elnöke.

Az Európai Bizottság szerint itt az idő az árkorlát bevezetésére.

A magyar vállalások egyelőre nincsenek kőbe vésve, de a kabinet jelentős engedményekre hajlandó, az egyeztetések biztatóan alakulnak.

Kevés a bizalom Brüsszelben.

Szóba került az Európai Unióból való kilépés is.

Feledy Botond külpolitikai szakértő szerint a vétóval fenyegetés már a kormány brüsszeli tárgyalástechnikája része, de a mostani esetben kérdés, hogy mi a valódi cél.

Korábban Magyarország azzal fenyegetőzött, hogy megvétózza a büntetőintézkedéseket, ha nem törlik három orosz oligarcha nevét a feketelistáról.

Az orosz elnök civilizált kapcsolatokról oktatta az európai vezetőket, és azt mondta, ha Európa ragaszkodik az ársapkához, majd máshova adják el a gázt. 

A sokadik korrupcióellenes szervezet jön létre, ha megalakul az új Korrupcióellenes Hatóság. Az RTL-nek nyilatkozó szakértők szerint már most is állami szervek sora üldözi a korrupciót – amiért sok esetben maga az állam felelős. Nemzetközi példák viszont azt mutatják, hogy ez a megoldás akár működhetne is: Romániában például meggyőző a korrupcióellenes ügyészség sikerrátája.

Oroszország manipulálja energiapiacainkat, ezért csillagászati ​​árakkal kell szembenéznünk – mondta az Európai Bizottság elnöke.

A többség szerint nem lehet egyszerre jó viszonyt ápolni Putyinnal és az EU-val.

Független korrupcióellenes hatóság és egy új, korrupcióellenes munkacsoport létrehozásáról döntött a kormány. Ez a kabinet szerint egy újabb lépés, hogy Magyarország ellen lezárulhasson az uniós jogállamisági eljárás, és megnyíljanak a helyreállítási alap forrásai. Önmagában attól, hogy lesz egy újabb hatóság, valószínűleg még nem szűnik meg a rendszerszintű korrupció – mondják a Transparency International Magyarországnál.

Brüsszelben azt találgatják, miért lengethette be a kormány a vétót. 

Pénzügyi és katonai segítséget nem küldtünk a megtámadott országnak, humanitárius segélyből 46 millió eurónyit, nem sok EU-tagország adott ennél kevesebbet – derül ki a Kieli Világgazdasági Intézet összesítéséből.

Több mint egy hete hallgat a kormány arról, hogy milyen további engedményeket tennének Brüsszelnek a befagyasztott uniós forrásokért cserébe. A vállalásokat tartalmazó átfogó intézkedéscsomagot augusztus 22-én küldték el az Európai Bizottságnak – a tartalmáról azonban azóta sem árultak el semmit. A tárgyalásokért felelős Navracsics Tibor az rtl.hu-nak azt írta: a részletekről a bizalom megtartásáért nem beszélnek. Az uniós ügyekkel foglalkozó szakújságíró szerint a hallgatás magyarázata az lehet, hogy a kormány nagyon komoly engedményekre kényszerült. 

Az ukrán kormány megelőző biztonsági intézkedésként kért segítséget.

Szijjártó Péter fenntartásai ellenére is felfüggesztik a vízumkönnyítési megállapodást.

Szerinte ha nem lesz béke, az többek között „illegális migrációhoz” fog vezetni.