A kormányfő Aleksandar Vucic szerb elnökkel és Karl Nehammer osztrák kancellárral egyeztetett. Szerinte fontos, hogy tudatosítsuk magunkban: miután a szomszédban háború van, ezért „veszélyben vagyunk”.

Azt mondta, nem érdekli őket, hogy az oroszok mit gondolnak, és az sem, hogy Brüsszelben mit gondolnak arról, amit a magyar kormány mond.

Ötezer katonából áll majd a gyorsreagálású haderő.

A magyar külügyminiszter német kollégájának, Annalena Baerbocknak azt üzente Facebookon, hogy „az európai jövő nem a nagy adóssághegyek felé van”. 

Több ezer eurós havi nettó fizetések, szép otthonok, modern autók, rendezett környezet, kiszámíthatóság és nyugodt életvitel – Nyugat-Európa országaiban így él a legtöbb ember. Mi, magyarok mikor fogunk így élni, mikor lesznek nyugati béreink és mikor lesz olyan életszínvonalunk, mint a magyar-osztrák határ túloldalán?

Több mint 3000 milliárd forintnyi uniós pénz a tét. Magyarország a jogállamisági problémák miatt eshet el a pénztől.

Az uniós ügyek minisztere ezzel lényegében elismerte, hogy Brüsszel az igazságügyi reformot is az uniós támogatások kifizetésének egyik feltételének tekinti. Megerősödhetnek a kormánytól független Országos Bírói Tanács jogai, beleszólhatnak a bírói kinevezésekbe, továbbá a Kúria függetlensége is nőhet.

Szerinte elképzelhető, hogy az Európai Bizottság további feltételeket fogalmaz meg Magyarországgal szemben, ez szerinte „belefér az időbe”. 

November 18-án ismét napirenden lesz a magyarországi jogállamiság helyzete az uniós tagállamok Európa-ügyi minisztereinek tanácsában. Az úgynevezett hetes cikkelyes eljárás keretében ezúttal meghallgatás lesz, amelyen a kormány részéről várhatóan Varga Judit igazságügyi miniszter vesz részt. A Népszava szerint a kormány ellenzi, hogy a legújabb parlamenti állásfoglalás megállapításairól is vitát nyissanak a miniszteri tanácsban.

A migráció témáját is érinti az a megállapodástervezet, amely gondot okoz.

„Ellenséges szabotázsnak vették a magyar parlamenti képviselők júliusi javaslatát, hogy az Európai Unióról szóló szerződésben rögzítsék az európai keresztény értékek és kultúra iránti elkötelezettséget. Mi ez?” – rótta fel a Nyugatnak Putyin vészjósló csütörtöki beszédében.

Szokatlan, hogy éppen akkor távolítanak egy diplomatát, amikor egy kényes témában folyik európai csúcstalálkozó. 

A magyar miniszterelnök szerint a javaslat ebben a formában elfogadhatatlan.

A magyar kormány december közepéig kapott időt.

Ha nem sikerül megegyezni a befagyasztott uniós pénzekről, tovább romolhat a viszony az Orbán-kormánnyal – erről is beszélt az rtl.hu-nak adott interjújában az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Csehország Európa-ügyi minisztere. Mikulas Bek szerint a kialakult helyzet a magyar vezetés hibája, a források kifizetését pedig előre meghatározott mérföldkövek teljesítéséhet köthetik. A minisztert megkérdeztük Orbán Viktor prágai kifütyüléséről, egy esetleges magyar kilépésről, és arról is, hogy a cseh kormány miért keres új szövetségeseket a V4-ek helyett. 

A miniszter sérelmezte, hogy a „béke” szó rajta kívül egyik résztvevő felszólalásában sem hangzott el.

Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint Oroszország egyre inkább elszigetelődik.

Olaf Scholz szerint, ha az EU geopolitikai tényező kíván maradni, akkor meg kell szabadulni az egyhangú döntéshozatal szabályától.

A kommunikációs fogás pikantériája, hogy a hatályban lévő uniós szankciókat minden esetben megszavazta az Orbán-kormány is.

A magyar gazdáknak az Európai Unió által euróban nyújtott agrártámogatás sokkal többet ér forintban.

Kemény figyelmeztetést küldött az Európai Unió külügyi főképviselője az orosz agresszoroknak.

Az Európai Unió demokratizálódást vár el a többi balkáni országtól is. 

Kiderült, kik dönthetnek az új korrupcióellenes hivatal vezetéséről: az egyik tag az OLAF-tól érkezik.

December 19-ig lesz ideje a kormánynak arra, hogy bebizonyítsa, komolyan küzdeni akar a korrupció ellen.

A magyar miniszterelnök hétfőn Berlinben beszélt arról, hogy ha olyan szankciót fogadna el az Európai Unió, amely szembemegy Magyarország érdekeivel, akkor vétózni fog. Bécsben ugyanakkor néhány hete azt mondta, filozófiailag kizárt a vétó, a tagállamok ugyanis közösen hozzák a döntéseket. 

Katarina Barley szerint a rendszer 12 év alatt épült fel, Brüsszel túl sokáig védte a magyar miniszterelnököt, akit elvágna az uniós pénzektől.

Csupa olyan emberrel panelbeszélget, akik a nyugati szankciós listákon szerepelnek. 

Európa legnagyobb termelője idén várhatóan 25,3 százalékkal kevesebb szemeskukoricát takaríthat be.

A prágai EU-csúcson több tucatnyian tüntettek erős uniót követelő és a vétókat ellenző jelszavakkal. Nem hagyták szó nélkül a magyar miniszterelnök érkezését.

Az európai energiahelyzet és az Oroszországgal szembeni esetleges újabb közös lépések is a napirendre kerülnek a csütörtökön kezdődött prágai informális csúcstalálkozón, amelyen nemcsak az uniós tagállamok, hanem a kontinens szinte összes állam- és kormányfője részt vesz. Orbán Viktor a csúcs előtt azt mondta: a szankciós politikát újra kell gondolni, ennek ellenére a magyar kormány szerdán megszavazta a nyolcadik szankciós csomagot is Oroszország ellen. A külügyminiszter szerint azért, mert Magyarország kivételeket kapott.

Az Európai Parlament egyes képviselői attól tartanak, hogy Magyarország csak felszínes reformokat hajt végre annak érdekében, hogy megszerezze az uniós forrásokat. A vállalások alapos megvizsgálására szólították fel az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot. Szeptemberben az Európai Bizottság körülbelül 3000 milliárd forintnyi forrás befagyasztására tett javaslatot a jogállamisági problémák miatt.

Szijjártó Péter szerint elérték, hogy a magyar embereknek ne fájjon.

Az EU új gázpiaci index kidolgozását tervezi, mert a jelenlegit torzítják az LNG-szállítások.

2024-től csak USB-C töltőszabvány szerint gyártott okostelefonokat, tableteket és fényképezőgépeket lehet forgalomba hozni Európában.

Az RTL Híradó által megkérdezett szakértő szerint Lengyelország példája mutatja: nem elég megszavazni a törvényeket, be is kell tartani azokat.

A központ Lengyelországban lesz. 

Arról azonban a kormányok döntenek, hogy ezt miként valósítják meg.

Miközben itthon konzultációt hirdetett a szankciók eltörléséről.

Az Európai Unió szerint szabotázs történhetett, ellenlépéseket helyeztek kilátásba.

A szerző úgy látja: Orbán briliáns taktikus, aki túl sokáig meglovagolta, hogy az unió mozgástere behatárolt.

„Oroszország már nem óriás, gazdasága nem az Európai Unió, hanem egyetlen uniós tagállam gazdaságával is összemérhető" – mondta az RTL Híradónak Bod Péter Ákos közgazdász. Hétfőn a miniszterelnök a parlamentben eközben arról beszélt: energetikai értelemben az unió törpe, Oroszország óriás.

Bod Péter Ákos szerint ezért lenne jó Magyarországnak is függetlenedni az orosz forrásoktól. A szankciók szerinte igenis működnek: az orosz gazdaság belassulása időbe telik, de elkerülhetetlenül bekövetkezik.

Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy a néppárti politikusokkal való személyes kapcsolatai nem sínylették meg, hogy a Fidesz kilépett az Európai Néppártból. 

A Fidesz azt szeretné, ha „Brüsszelben meghallanák a magyar emberek hangját”. Ez lesz a Fidesz-KDNP kormányzat 12. nemzeti konzultációja, jöhetnek a kék plakátok.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is támogatta a bírói függetlenséggel kapcsolatos követeléseket.

Az MSZP európai parlamenti képviselőjének kérdésére válaszolt a közlekedésért felelős uniós biztos.

Továbbá aggódnak a magyarországi jogállamiság helyzete miatt is.

Kiderült, hogyan segítenék a magyarországi OLAF-vizsgálatokat, valamint hogy milyen összeférhetetlenségi szabályok lennének a vagyonkezelő alapítványok esetében. A héten további módosító javaslatok várhatók.

Kimagaslóan Magyarországon drágult a legnagyobb mértékben a kenyér az Eurostat adatai szerint.

Oroszország figyelemmel követi Magyarország és az Európai Bizottság vitáját.