Szakértő: A magyar gázszerződések ki vannak téve az orosz machinációnak, a nemzetközi gázár viszont csökkenni kezdett

Nyilatkozott az RTL Híradónak Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, az Antall-kormány ipari- és kereskedelmi minisztere. Arról beszélt: ha a szankciók sikeresek, akkor megállítják a háborút, Oroszország pedig csak most fogja igazán megérezni őket.

„A szankciók egy része azonnal elkezdett működni” – mondta. Itt azokról a szankciókról beszélt, amik személyesen vonatkoztak az orosz döntéshozókra és a „közvélemény-formáló körökre”, tehát az orosz állami hírcsatornákra.

A gazdasági szankciókról azt mondta: ezeknek az a természete, hogy amikor bevezetik őket, először kicsi a hatásuk, mivel fel lehet cserélni az érintett technológiákat régebbi módszerekre. Emellett az is reális, hogy az erőforrásokból tartalékok is akadnak.

Ezért a statisztikai adatok később mutatják a lassulást, de ez már bekövetkezett

– mondta. Szerinte a „legérdekesebb” szankciók a chipgyártásra és az olajkitermelési technológiákra vonatkoznak. Ezek szerinte még csak most fogják kifejteni a hatásukat az orosz gazdaságra. Ez egybeesik azzal, hogy Putyin részleges mozgósítása miatt kikerülnek a munkaerőpiacról azok a fiatalok, akik tudnák alkalmazni a helyettesítő technológiákat.

A szankciók második negyedéve sokkal keményebb lesz Oroszországra nézve

– tette hozzá. Szerinte még ha a szankciók alatt hozzá is fér az eltiltott nyugati technológiákhoz Oroszország, a beszerzésük lassabb és költségesebb lesz tiltott utakon. „Ki lehet szerelni a chipeket mosógépekből, és berakni katonai műszerekbe, de ez drága és nem megbízható.”

Arról is beszélt: ő feltételezi, hogy az oroszok a háborúra készülve felhalmozták a készleteiket, így ezért is érthető, miért hatnak lassan a gazdasági szankciók. Most ősszel-télen eshet vissza a termelés.

Emlékeztetett: az első szankciócsomagok nem tudták „kiváltani azt a hatást, hogy véget vessenek a háborúnak”, ezért jött a többi szankció. Ezek fokozatosan „nyomják” a döntéshozókat: nekik is egyre nehezebb a háború fenntartása.

A szankciók mindkét félnek kárt okoznak, de nyilvánvalóan sokkal nagyobb kárt okoznak az orosz gazdaságnak, aminek a világgazdasági súlya nem túl nagy

– mondta. Ezt erősíti az is, hogy Oroszország az elmúlt évtizedekben egyre jobban kezdett függeni a világpiactól, ahonnan most egyre inkább elzárják. „Az orosz gazdaság kilátásai nagyon sokat romlottak az elmúlt fél évben.”

Ez a nyomás napról napra erősebb, és a belső nyomás is fokozódik Bod Péter Ákos szerint. Az életszínvonal is csökken, illetve a hadi vezetők is látják, hogy elkezdődött a lemaradás. „Hogy elég lesz-e ez a legfőbb döntéshozó fejének a befolyásolásához, az már nem gazdasági kérdés” – vélte.

Oroszország ellenlépései az energiapolitikáról szólnak. Viszont az, hogy „kijátszották a gázkártyát”, felgyorsítja Európa leszakadását az orosz energiarendszerről. Ez tulajdonképpen meg is történt Nyugat-Európában. Kelet- és Közép-Európának azonban sajátos a helyzete, és az uniós döntéshozók ezt figyelembe vették: Magyarországra és Csehországra például nem vonatkoznak olyan szigorú szabályok.

Ha van nálunk infláció, az egyre kevésbé van attól, hogy drágább az energia. Ennek igazából belső okai vannak, leginkább az, hogy gyenge a forint.

Szerinte a magyar gázszerződések ki vannak téve a gázárak politikai machinációinak Oroszország részéről. A nemzetközi gázár viszont csökkenni kezdett, nagy részben azért, mert Nyugat-Európa egyre inkább elszakad az orosz forrásoktól. „Ezért is volna fontos, hogy mi is függetlenedjünk ettől a piactól” – ugyanis Magyarország még zsarolható ezen keresztül.

„A gazdasági szankció azért van, hogy ne kelljen háborúzni. (…) Mindig van belőle kára mindkét félnek, de az is látható, hogy a korábbi szankciók nem voltak elég erősek, nem tartották vissza Oroszországot az agressziótól, és még nem tartják vissza a háború folytatásától” – fogalmazott.

A szankciók akkor sikeresek, ha az orosz csapatok visszavonulnak. Ha ezt másképpen el lehet intézni, akkor intézzék el. De Magyarországnak, Közép-Kelet-Európának, Európának az marad, hogy a gazdasági erejét latba vetve közli az orosz döntéshozókkal és az orosz állampolgárokkal, hogy nekik sokba van az a háború, amit Putyin elindított.