Többen nem hisznek Orbánnak Brüsszelben, nem adnák könnyen az uniós milliárdokat

Az Euractiv cikke szerint kedden az uniós jogalkotók és Johannes Hahn költségvetési biztos megvitatták az Európai Bizottság javaslatát a Magyarországgal szemben a jogállamiság elveinek megsértése miatti mechanizmus elindítását. 

Szeptemberben az Európai Bizottság mindeddig példátlan lépést tett és azt javasolta az Európai Tanácsnak, hogy hogy függesszék fel a kohéziós alapok 65 százalékát – 7,5 milliárd eurót, tehát több mint 3000 milliárd forintot –, ha Magyarország nem hajt végre 17 korrekciós intézkedést, beleértve egy korrupcióellenes munkacsoport létrehozását is. Az RTL Híradó riportját itt nézheti meg:

Johannes Hahn a plenáris vitán arról beszélt, hogy céljuk az, hogy az unió költségvetése többé ne legyen veszélyben, és remélik, hogy ezt a lehető leghamarabb elérik a megfelelő reformokkal, illetve azok megfelelő végrehajtásával.

Az Euractiv szerint több európai parlamenti képviselő is felszólította a Bizottságot és a nemzeti kormányokat, hogy alaposan vizsgálják meg a jogorvoslati lehetőségeket, és arra figyelmeztettek: 

Orbán Viktor reformjai elmaradhatnak a jogállamisági normáktól.

Eider Gardiazabal Rubial, a Spanyol Szocialista Munkáspárt képviselője felszólította a Tanácsot, hogy hozzon gyors döntést a pénzeszközök ügyében, hozzátette: a korrekciós intézkedéseknek „nem csak papíron kell teljesülniük”, mielőtt a forrásokat felszabadítanák.

Jeroen Lenaers, a holland Kereszténydemokrata Tömörülés képviselője Rubialhoz hasonlóan arra figyelmeztetett, hogy 

fennáll a veszélye annak, hogy Magyarország csak papíron pipálja ki a rubrikákat anélkül, hogy valóban foglalkozna a hiányosságokkal.

„Csak a demokratikus és korrupcióellenes garanciák helyreállításában elért jelentős, kézzelfogható és tartós előrelépés teszi lehetővé az uniós adófizetők pénzének felszabadítását” – fogalmazott.

Korábban az RTL Híradó járta körbe az új, a vállalások keretében a kormány által létrehozott Integritás Hatóság kérdését. A Transparency International szerint az új hatóság önmagában nem tudja felszámolni a rendszerszintű problémákat Magyarországon:

Daniel Freund zöldpárti politikus és más európai parlamenti képviselők is rámutattak arra, hogy a javaslat nem tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek figyelembe vennék a jogállamiság bizonyos elemeit, például az igazságszolgáltatás függetlenségét, írja az Euractiv.

A Bizottság valahogy megfeledkezett a jogállamiságról

– fogalmazott a magyar jogállamiság helyzetéről gyakran nyilatkozó Freund, hozzátéve: hogy a Bizottság „egyetlen olyan intézkedést sem javasolt, amely újra függetlenné tenné a bíróságokat és az ügyészeket”.

„Független igazságszolgáltatás vagy független ügyészség nélkül a korrupcióellenes intézkedések nem fognak működni” – magyarázta.

Johannes Hahn, az EU költségvetési biztosa azonban az ülésen azt állította, hogy 

Magyarország ezekkel a korrekciós intézkedésekkel jelentős kötelezettségvállalásokat tett a helyes irányba.

A jogorvoslatok időhatékonyságával kapcsolatos aggodalmakra Hahn türelemre intette a képviselőket, azt javasolta: nézzék meg, mi történik ezután, anélkül, hogy azt feltételeznék, hogy semmi sem fog működni. Arra is kitért, hogy a Bizottság újraindíthatja az eljárást, ha Magyarország nem teljesíti kötelezettségeit.

Az Euractiv szerint a tagállamok már vizsgálják az Európai Bizottság javaslatát, amelyet az Európai Tanácsnak kell elfogadnia. Mikuláš Bek cseh európai ügyekért felelős miniszter a vita során az uniós törvényhozóknak azt mondta: a tagállamok a javaslat minden elemét alaposan megvizsgálják. Az uniós nagykövetek október 5-én vitatták meg a javaslatot. Bek pedig rámutatott az ügy politikai érzékenységére.

Az a tény, hogy a feltételrendszerről szóló rendeletben előírt mechanizmus most először lép működésbe, megköveteli a tagállamoktól, hogy még körültekintőbben kezeljék ezt a dossziét.

Néhány uniós jogalkotó is rámutatott az eszköz példátlan alkalmazására, például Malin Björk svéd baloldali EP-képviselő, aki szerint ez a feltételrendszer tesztje, amely meghatározza a normákat és a mércét arra vonatkozóan, hogyan lehet a mechanizmust más országokkal szemben alkalmazni, ha szükséges. Björk azt kérte az Európai Bizottságtól és az Európai Tanácstól, hogy ne pazarolják el ezt a lehetőséget.

Nemrég Bod Péter Ákossal, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökével beszélgettünk arról, hogy a jelenlegi, szorongató gazdasági helyzetben miért lenne fontos, hogy Magyarország hozzájusson az uniós pénzekhez, illetve a kedvezményes hitelhez. Az egykori jegybankelnök szerint „nem világos az elemzőknek, hogy a magyar hatóságok igazából akarják az uniós pénzt, és ezért végül is igazodnak a többségi állásponthoz, vagy a saját útjukat járják és esetleg már le is mondtak ezekről a forrásokról.” 

Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök érkezik az Európai Tanács kétnapos rendkívüli ülésére Brüsszelben 2022. május 30-án. – Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI