Bod Péter Ákos a fizetési stopról: A 70-es években volt példa ilyesmire

A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azt mondta: a hírekkel ellentétben nincsen kifizetési stop. A költségvetési hiányt szeretnék csökkenteni, ezért egyes kiadásokhoz a Pénzügyminisztérium jóváhagyására van szükség. Mindez azért érdekes, mert szerdán a Pénzügyminisztérium megerősítette: október végéig teljes kifizetési stopot rendelt el a kormány. A helyzet tisztázása érdekében megkerestük a tárcát, akik egyetlen mondattal reagáltak: „Kérdéseivel kapcsolatban figyelmébe ajánljuk a mai Kormányinfón elhangzottakat.”

Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke szerint a fizetési stop egy nagyon furcsa megoldás, ami a rendszerváltás utáni időszakban meglehetősen idegennek hat. „A 70-es években volt arra példa, hogy amikor nagyon elromlottak a gazdasági mutatók, akkor például a Tervhivatal rálépett a fékre és leállította a költségvetési intézmények beszerzéseit, megrendeléseit, főleg az import miatt. Mivel a mostani esetben egy titkos, nem nyilvános rendeletről van szó, csak következtetni lehet. Az eddigiek alapján úgy tűnik – egy konkrét példánál maradva – hogy míg a rendőrök bérét kifizetik, addig a rendőrség mosodai számláját már nem automatikusan.” A szakember szerint ez számos kérdést vet fel, hiszen a számlák ki nem fizetése szerződésszegéshez vezethet (erre a Pénzügyminisztériumnál rá is kérdeztünk). 

Ez egy rendkívüli kiadáscsökkentés, aminek az oka feltételezhetően valamilyen likviditási gond lehet, valószínűleg az állam folyószámláján nincsen elég pénz. Az átláthatóság hiánya miatt ez azonban csak hipotézis.

Ez viszont nagyon meglepő lenne Bod Péter Ákos szerint, ugyanis a szárnyaló infláció miatt a pénz gyakorlatilag ömlik a költségvetésbe: minél magasabb valaminek az ára, annál nagyobb áfabevételt jelent az államkasszának. „Azt feltételezem, hogy a korábban bejelentett döntések – például egyes beruházások leállításáról – nem vagy még nem hatottak, vagy nem hoztak elég megtakarítást, akár keletkezhettek olyan kiadási tételek, amelyekre a megemelkedő áfa- és szja-bevételek nem elegendőek.”

A fizetési stopról elsőként beszámoló Telex szerint nem likviditási gond miatt nyúltak a szokatlan megoldáshoz, a lap úgy értesült, hogy Orbán Viktor rendet szeretne tenni, mert úgy érzi: a májusban elhatározott kormányzati kiadáscsökkentést elszabotálják. Ezzel valamelyest egybecsengenek Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón elhangzott szavai: a kormány elkötelezett a 4,9 költségvetési hiány tartásában.

Bod-Péter Ákos közgazdász, bankár és politikus 1951-ben született, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát. A rendszerváltás előtt az Országos Tervhivatalnál dolgozott. 1989-ben részt vett az MDF gazdasági programjának kidolgozásában, 1990-ben az első szabadon választott Országgyűlés képviselőjévé választották. Az Antall-kormányban ipari és kereskedelmi miniszter volt, majd 1991-ben kineveztek a Magyar Nemzeti Bank élére. Az MNB-elnöki posztról 1994-ben, a Horn-kormány nyomására mondott le, majd az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatótanácsának tagja volt Londonban. Az első Orbán-kormány idején a Miniszterelnöki Hivatal tanácsadójaként tevékenykedett, 2002 után gyakran kritizálta a szocialista-szabaddemokrata kormányok gazdaságpolitikáját. Oktatói munkája mellett a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke.

Bod Péter Ákos azonban nem lát reálisnak egy ilyen forgatókönyvet, hiszen ha a szeptemberben ki nem fizetett számlák mögött valós teljesítés van, akkor azt októberben rendezni kell. A transzparencia hiánya miatt azonban nehéz biztosat mondani. „A szakma most azt várja, hogy valaki adjon tájékoztatást, aki ismeri a Pénzügyminisztérium boszorkánykonyhájának ügyeit” – fogalmaz a szakember. A nyilvánosan követhető számok alapján mindenesetre nem látszik, hogy pontosan hol és mekkora lehet a baj. Szerinte a gazdaságban elő-előfordulnak likviditási gondok, de ilyenkor például egy tőzsdei cégnél jön valamilyen magyarázat, hogy mi történt. Bár a magyar állam nem tőzsdei cég, ennél publikusabban kellene kezelni közös pénzügyeinket, fű alatt nem lehet ilyen horderejű ügyeket elintézni, véli Bod Péter Ákos. 

Ilyenkor ugyanis elindul a találgatás és ez így 2022 végén rosszabb, mint az, ha néhány tízmilliárd forint hiányzik a bevételekből.

Beszélgetésünk alatt 420 forint fölé ugrott az euró árfolyama, így jogosnak tűnik a felvetés, hogy egy ilyen kormányzati intézkedés mit üzenhet a piacnak. „Ez egy kellemetlen hír, de egy belső, a magyar gazdasági szereplőket érintő ügy. Mégis olyan pénzügyi esemény, zaj, ami zavarja a kommunikáció minőségét. Egy újabb karcolás a lemezen” – magyarázza Bod Péter Ákos. 

Kiemeli: fontos, hogy ne használjunk túlzó, rossz fogalmakat a problémára. A többek által emlegetett csődöt sem úgy kell elképzelni, mint egy kétállású villanykapcsolót, ami vagy van, vagy nincs. A külső viszonyok tekintetében egyértelműbb, hogy mikor jelent csődöt egy ország: amikor egy állam vagy annak jegybankja, pénzügyminisztériuma egy nemzetközi kötelezettséget nem tud időben teljesíteni. Ez nagyon ritka, Magyarországgal utoljára 1931-ben történt meg, amikor az ország a nagy gazdasági világválság miatt felfüggesztette kifizetéseit. 

Erről most felesleges beszélni is

 – szögezte le.

A belső viszonyokban azonban valahogy úgy kell elképzelni a csődöt, mint amikor egy házasság becsődöl: attól még az örömtelen együttélés fennmaradhat akár éveken, évtizedeken át is. A belgazdaságban elve nagyobb a kormányzati mozgástér. „Ha az államnak bármilyen gondja van forintban, számos dolgot tehet. Növelheti az adókat, csökkenheti a kiadásait – most egyébként valami ilyesmi kísérlete látszik. Tehát ki tudja egyensúlyozni a költségvetését. Vagy ha ez nem megy, felvesz hiteleket, ez is megfigyelhető most, csak ez most technikailag nem banki hitelt jelent, hanem kötvénykibocsátást. A kamatemelés pedig azt mutatja, hogy most a magyar államnak nehezebb forrást bevonnia. Az állam el tudja kerülni a fizetési zavarait, de a jövő terhére” – magyarázza a szakember.

Bod Péter Ákos az Mfor.hu-n csütörtökön megjelent elemzésében arról írt: a hivatalos devizatartalékok a tavaly év végi 38,4 milliárd euróról július végére 35,8 milliárd euróra mérséklődtek, és bár ez még megfelelő szint, az év további hónapjaiban és a 2023 -ban várható események miatt azonban jelentős további külső forrásbevonás – hitelfelvétel – szükséges.

Sőt, ahogyan beszélgetésünkben fogalmaz: ez valószínűleg elkerülhetetlen. Mint mondja, a magyar külkereskedelmi mérleg sokáig többletet mutatott, 2021 nyara óta azonban deficites. Ennek több oka van: a túlpörgő gazdaság, amelynek nagy az importhányada, illetve például az energia, a fémek és más alapanyagok drágulása, tehát a cserearány-romlás. 

Leegyszerűsítve: a magyar gazdaság által kivitt termékek ára nem igazán nő, a behozott termékek ára viszont nagyon is. „Ebből adódik egy külkereskedelmi mérleghiány és folyó fizetési mérleg hiány, ezt pedig finanszírozni kell. Fel lehet használni a devizatartalékot, ez azonban nem ajánlatos, hiszen annak valóban tartalék funkciója van, biztonságot ad. Akkor viszont kölcsönt kell felvenni, kötvényt kell kibocsátani. Az Államadósságkezelő Központ tehát dollárban, euróban, jenben vagy más devizákban vesz fel kölcsönt, kötvénykibocsátással teremt forrást. Lehet, hogy készülődőben van egy ilyen akció, de egyelőre nem hallani a hírét” – fogalmaz Bod Péter Ákos, aki szerint nem is igazán alkalmas az időpont, mert a FED kamatemelése miatt pénzügyi hullámzás indult el a világban, a külső forrás bevonása egyre drágább. 

Röviden: a külső pénzügyi helyzet menedzselhető, csak egyre drágábban. 

A 24.hu cikke szerint Magyarország devizatartalékai kritikus szintre csökkentek, az EU-s pénz egyelőre ígéret, így a kormány egyéb megoldásokban is gondolkodik. A lap forrásai szerint azonban nem az IMF bevonásával, hanem Kínában bocsáthatunk ki újabb zöld Panda-kötvényt. Bod Péter Ákos szerint Kínában forráshoz jutni rendkívül drága, főleg úgy, hogy Magyarország számára az Európai Unióban – amennyiben a kormány teljesíti a jogállamisági garanciákat – jelentős vissza nem térítendő forrás van félretéve, illetve igénybe vehető egy rendkívül, nagyjából két százalékos kamatszintű kedvező hitelkonstrukció is. Kizártnak tartja, hogy bárhonnan ennél alacsonyabb kamattal lehetne forráshoz jutni.

Meddig maradhat velünk az infláció és a gyenge forint?

Bod Péter Ákos szerint a két jelenség összefügg: a meglévő inflációt erősen tüzeli a gyenge forint, hiszen a magyar gazdaságban nagy az import hányada. Úgy látja: a nagymértékű forintgyengülés speciális magyar ügy, ugyanis sem a cseh koronánál, sem a lengyel zlotynál, de még a román lejnél sem figyelhető meg ilyen mértékű pénzromlás. „Az eurózónában 9 százalék körüli az éves infláció, ez jelentős, de ott már tetőzik és lassan megy lefelé. Azok a tényezők ugyanis, amelyek kiváltották – a nyersanyaghiány, a szállítási vonalak elakadása, az energiaárak meglódulása – többé-kevésbé kifutották magukat. A magyar infláció úgy is nagy, hogy átmenetileg befagyasztott árak is benne vannak. Ezeket előbb-utóbb feloldják és ez feljebb viszi a fogyasztói árindexet” – véli a volt jegybankelnök.

Úgy látja: az árfolyammal kapcsolatban nem érdemes jóslásokba bocsátkozni, annyi azonban látható, hogy azok a bizonytalanságok, amelyek a magyar kormányzatot övezik az unióval való nem egyértelmű helyzet miatt, kockázatnövelő tényezők.

„Egy pénztulajdonost elgondolkodtat az, hogy még mindig nincs végleges megállapodás az uniós forrásokról, ugyanakkor nemzeti konzultáció indul az uniós szövetségeseink többsége által támogatott szankciók feladásáról. Ez egyetlen példa arra, hogy a magyar politika erősen kétarcúnak tűnik és ez is kockázati tényező. Nem világos az elemzőknek, hogy a magyar hatóságok igazából akarják az uniós pénzt, és ezért végül is igazodnak a többségi állásponthoz, vagy a saját útjukat járják és esetleg már le is mondtak ezekről a forrásokról” – veti fel Bod Péter Ákos, aki hozzáteszi: ha ez utóbbi bekövetkezne, és a magyar állam az uniósnál drágább finanszírozási források felé fordulna, az tovább gyengítené a bizalmat a forint jövője iránt. 

Az Európai Bizottság a jogállamisági problémák miatt több mint 3000 milliárd forintnyi uniós forrás befagyasztására tett javaslatot az Európai Tanácsnak azzal a kitétellel, hogy csak november közepén döntsenek, hogy addig a magyar kormány törvénybe iktathassa vállalásait. Erről bővebben korábbi cikkünkben olvashatnak.

Az RTL Híradó riportját pedig itt nézhetik meg:

Nyitókép: Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke a Portfolio gazdasági konferenciáján a budapesti Sofitel hotelben 2015. október 1-jén. – Fotó: Soós Lajos / MTI