Hadházy Ákos: Leteszem az esküt, de nem segítek a Fidesznek fenntartani a parlamenti demokrácia látszatát

A legfrissebb hírek szerint október 10-én leteheti a képviselői esküjét. Le fogja tenni?

Igen, le fogom tenni az esküt, de mint ahogyan az előző ciklusban, úgy ezentúl is mindent meg fogok tenni, hogy ne segítsek a Fidesznek egy parlamenti demokrácia látszatának fenntartásával. Nem fogok például fizetős, de semmi plusz munkával járó díszpozíciókat elfoglalni és nem fogok interpellálgatni úgy, hogy közben tudom: soha nem kapunk valódi válaszokat.

Ön becsicskulásnak, kvázi kollaborációnak nevezte, hogy az ellenzéki pártok nem voltak szolidárisak, amikor Kövér László házelnök az őszi nyitóülésen sem engedte letenni az esküjét. Korábban is felrótta nekik a parlamenti politizálásukat és hogy ők, szemben önnel, letették az esküjüket a tavaszi alakuló ülésen. Ezek után nem jogos, hogy a pártok megsértődtek? 

A pártoktól és a politikusoktól is elvárható, hogy a saját érdekeiket gondolják át. Itt most a pártoknak is az lett volna az érdeke, hogy szolidárisak legyenek. Annak a viszonylag szűk társadalmi rétegnek, amelyik a politikát követi, biztosan elég világos, hogy a pártok gesztusa felém mit jelentett volna. Ez nem tesz jót az ellenzék népszerűségének. Sajnos többek között a szolidaritás és az ellenállás hiányának az eredményét látjuk az időközi választásokon is.

Ön a tavalyi előválasztás előtt aláírt nyilatkozata ellenére nem ült be tavasszal a Momentum parlamenti frakciójába, mert a képviselőik letették az esküt. Mindezek ellenére továbbra is kiállnak ön mellett a nyilvánosságban.

A Momentumnak is világossá kellene tennie, hogy nem működik közre a parlamenti színjátékban és nem vesz részt a parlamenti vitákban. Ők sem hoztak jó döntést. Azt javasoltam nekik, hogy ne menjenek el az alakuló ülésre. Ha a momentumosok nem tették volna le az esküt ezen az ülésen, Kövér egyáltalán nem biztos, hogy meg merte volna csinálni azt egy teljes frakcióval, amit személyesen velem. A Momentum ezzel a saját választóinak is erősebb üzenetet küldhetett volna, hogy nem hajlandó ezzel a rendszerrel együttműködni.

Azt már a Momentummal való közös munka legelején világossá tettem a párt vezetőinek, hogy amennyiben idén áprilisban veszít az ellenzék, akkor csak a minimális parlamenti tevékenységet látom értelmesnek.

Másrészt nem én jelentettem ki, hogy nem ülök be a frakcióba, hanem ezt a Momentum-frakció jelentette be, számomra is kicsit meglepő módon. Azt viszont szeretném hangsúlyozni, hogy a Momentummal azóta is van kapcsolatom, szövetségesként tekintünk egymásra és szerintem a parlamenti pártok közül ők látják a legjobban azt, hogyan kellene politizálni. Az más kérdés, hogy sajnos rossz döntéseket hoztak, ami a jelenlegi támogatottságukon is meglátszik.

De sokan hivatkoznak rá, hogy muszáj beülni a parlamentbe, mert az ellenzéki politizáláshoz szükség van a frakciók költségvetési forrásaira.

Ez nem ördögtől való érvelés. Azt el tudom fogadni, hogy a pártok politikusai felveszik a képviselői mandátumaikat azért, hogy az ellenzékben legyen bizonyos mennyiségű pénz a politizáláshoz. Azt viszont nem tudom elfogadni, hogy mindent ugyanúgy csináljunk, mint eddig és megtegyük azt a szívességet a hatalomnak, hogy eljátszuk neki a demokráciát. Azt is javasoltam, hogy az ellenzéki képviselők ne fogadjanak el olyan extra pozíciókat, például bizottsági helyeket, amelyek a képviselők fizetésében ugyan emelkedést okoznak, de nem járnak valódi munkával. Továbbá szerintem a parlamenti álvitákon is csak a legminimálisabb jelenlétet kellene biztosítani. Bőven elég lett volna hétfőn, hogy ha öt helyett csak egy ember válaszol a miniszterelnöknek az ülésteremben, ha az a válasz minden szempontból helyénvaló lett volna.

Sokan magányos harcosnak tartják, aki nem köt kompromisszumokat. Így is elérheti politikai céljait?

Leginkább a politikai ellenfeleim szokták terjeszteni rólam, hogy magányos harcos vagyok. Ezt egyáltalán nem gondolom így. Amikor arra kértem az embereket, összegyűjtöttek 680 ezer aláírást az Európai Ügyészségért, majd 260 ezer nemzeti konzultációs ívet vittünk fel a Várba egy kukásautóban. Amikor arra kértem az embereket, hogy segítsék a munkámat, egy nap alatt apró adományokból összejött az a pénz, amit a munkám folytatásához kértem. Nekem senki ne mondja ez alapján, hogy magányos harcos vagyok. Egy politikus számára a legfontosabb kérdés az, hogy az emberek támogatják-e.

Azt is visszautasítom, hogy a politikában kompromisszum-képtelen vagyok. A Fideszben 2006-tól 2013-ig politizáltam, és sajnos túl sok rossz kompromisszumot kötöttem. Az LMP-ben pedig két év alatt el tudtam érni, éppen meggyőzéssel, kompromisszumokkal, hogy a pártban többségbe kerültek az ellenzéki pártok választási együttműködésének támogatói. 

Emlékeztetnék, hogy éppen azért kerültem az LMP etikai bizottsága elé, mert együtt akartam működni a többi párttal.

Előtte a Fideszben pedig azért voltak vitáim a párttársaimmal, mert szóltam, hogy nem kellene lopni. A mai politikában azonban nagyon kell vigyázni a kompromisszumokkal, mert könnyen előfordulhat, hogy egy kompromisszum valójában megalkuvás.

Ön a 2018-as választások előtt és 2022-ben is összefogáspárti volt. Mit gondol, a 2024-es önkormányzati és európai parlamenti választásokon, továbbá a 2026-os országgyűlési választásokon legyen újra ellenzéki összefogás?

A szeptember 18-i zuglói időközi választáson személyesen is mindent megtettem azért, hogy végül az ellenzéki pártok közös jelöltje és a Civil Zugló Egyesület jelöltje ne párhuzamosan induljon a fideszes jelölttel szemben, de sajnos nem született kompromisszum, és végül három esélyes jelölt is indult, a Fidesz pedig győzött. Ennek ellenére óva intek bárkit attól, hogy azt gondolja, ez most a legfontosabb kérdés. Ennél sokkal fontosabb, hogy a következő választások milyen játékszabályok mellett fognak lezajlani. El tudjuk-e érni például azt a minimális célkitűzést, hogy a köztelevíziónak konszenzusos elnöke legyen, a jelenlegi elnök lemondása mellett? Vagy azt, hogy az évi 50 milliárd forintos kormányzati hirdetéseket törvény által letiltsuk. A DK döntését, hogy a 2024-es önkormányzati választásokra elutasítja az előválasztásokat, nem gondolom célszerűnek. A DK ezidáig mindig az ellenzéki összefogás mellett állt. Most, hogy egy kicsivel több százaléknyi támogatottságuk van, mint a többi pártnak, nem elegáns az előválasztás elutasítása. Fontosabb kérdésnek látom az önkormányzati választások kapcsán, hogy lesz-e elég jelöltje az ellenzéknek. De azokban a körzetekben, ahol több jó jelölt is van, miért ne lehetne a teljesen bevált előválasztási rendszert használni? A 2022-es választás kudarcának oka nem a 2021-es előválasztás volt. Az volt inkább az ellenzék egyetlen sikere.

Nem szokott sokat beszélni politikai irányultságáról. Hol helyezné el magát az ideológiai skálán?

A politikai ébredésem kezdete 12-14 éves korom környékére tehető, amikor elkezdtem napilapokat olvasni. Nem hiszem, hogy azóta sokat változott volna a politikai felfogásom. Jelen pillanatban azonban semmilyen jelentősége nincs a baloldali-jobboldali felosztásnak. A mai világban csak kétféle politika létezik: a heccpolitika, ami az emberek indulataira akar hatni, a másik pedig az érvelő politika. Én ez utóbbit szeretném folytatni és hiszek benne, hogy ennek a politikának eljöhet az ideje, még akkor is, ha unalmasabb, mint az embereket hergelő politika.

De ha a klasszikus felosztás mentén kellene meghatározni magam, akkor liberális-konzervatív vagyok.

Hiszem, hogy semmiféle értéket nem szabad rákényszeríteni az emberekre, hanem meg kell őket győzni. A szociális érzékenység mára megnőtt bennem, de továbbra is elutasítom a szélsőségeket a politikában. Aki azt mondja, hogy a tőke egy rossz dolog és csak a munkások érdekeit nézzük, az ugyanúgy zsákutcában van, mint aki a fordítottját állítja. Jó politika az, ha egy országban a tőke és a munkavállaló is jól érzi magát.

Gondolt-e arra, hogy politikai krédója mentén egyedül vagy más, független közéleti személyiségekkel, véleményvezérekkel összeállva saját pártot alapít?

Ezt a kérdést mostanában nagyon sok embertől megkapom, pedig ez most egyáltalán nem a legfontosabb kérdés. Probléma van az ellenzéki pártokkal, nem tűnik úgy ebben a pillanatban, hogy le tudnák győzni ezt a rendszert választások útján. A legfontosabb kérdés éppen az, hogy milyen körülmények között fognak zajlani ezek a választások. Jelenleg a legjobb, legideálisabb párttal sem biztos, hogy le lehetne győzni a kormányt.

Természetesen tisztában vagyok a parlamenti demokrácia lényegével, és nyilvánvalóan nem szeretnék örökké független képviselő lenni. Ám új pártot csak akkor szabad csinálni, ha az tényleg alkalmas a kormány leváltására. Újabb és újabb egyszemélyes show-kat biztos, hogy nincs értelme csinálni.

Olyan, hogy Hadházy-párt, biztosan nem lesz.

Ha lesz 10-15 olyan, fajsúlyos személy, aki a politikában vagy a politikán kívül a saját területén komoly dolgokat letett az asztalra és az arcát adja, akkor van értelme egy új pártnak, abba szívesen belépnék. Szükséges továbbá egy-kétezer aktivista is. Jelenleg azonban nincs olyan párt Magyarországon, amely ezeket a feltételeket tudná teljesíteni.

Ön leginkább oknyomozó újságíróként és politikai influenszerként, és nem klasszikus politikusként tevékenykedik. Ez változhat, ha leteszi a képviselői esküt?

Amikor a trafikügy kapcsán, még helyi politikusként egy újságíróval beszéltem, arra panaszkodott, hogy abból áll a munkája, hogy megtalálnak és megírnak valamit, azon jajgatnak egyet az ellenzéki pártok, tartanak egy sajtótájékoztatót és ennyi, nem történik semmi. Ez volt az egyik dolog, ami a munkámat inspirálta. Miután az Öveges-program vagy a Tiborcz-ügy visszáságait feltártam, úgy döntöttem: a feladatom mostantól a korrupció mértékének, a mindent behálózó bűnszervezetnek a bemutatása lesz. Ezt próbálom a munkámon keresztül bemutatni, mert az elején azzal védekezett a Fidesz, hogy csak egyedi esetekről van szó.

Független országgyűlési képviselőként egy kicsit több eszközöm van erre a feladatra, mint az újságíróknak: a képviselői munkához járó benzinkártyával nagyon sok olyan helyre el lehet jutni, ahová a megmaradt független sajtónak nincs anyagi lehetősége elérni. Továbbá a képviselői tevékenységem elején hozzáférhettem olyan adatokhoz, amelyekhez az újságírók nem, de ez a lehetőség ma már sajnos megszűnt.

Sok támogatója gondolja úgy, hogy ez az egyetlen hasznos politikusi munka, amit ön csinál, de ön szerint létezik más hasznos politikai tevékenység is?

Nem csak tényfeltárással foglalkozom politikusként. Jelenlegi és eddigi munkám fontosabb része, hogy megpróbáljak ellenállást szervezni a kormány ellen és elérni azt, hogy a következő választások ne a jelenlegi feltételek mellett történjenek. Bár a kormánypártokkal való egyezkedést, egyeztetést, alkudozást egy demokráciában teljesen valid és kívánatos dolognak tartom, a jelenlegi hatalommal akár helyi, akár országos szinten egyezkedni inkább kontraproduktív, mert ezzel egy diktatúrát legitimálunk.

Ha majd leteszi az esküt, Zugló megválasztott képviselőjeként hogyan változik majd a munkája? Többet fog Zugló ügyeivel foglalkozni? Emiatt megkapta a helyi MSZP bírálatát.

Semmi nem fog változni, ha leteszem az esküt. A zuglóiak elsősorban azért választottak meg, hogy a kerület többségének politikai akaratát képviseljem. A megválasztásom előtt is azt mondtam, hogy ezt a feladatot a képviselői jogaimmal élve, de nem a parlamentben lehet leginkább teljesíteni. 2018 és 2022 között csak egyszer szólaltam fel az Országgyűlésben, ennek ellenére a zuglóiak tudták, hogy mindent meg fogok tenni azért, hogy ennek az őrületnek Magyarországon vége legyen.

Eddig is foglalkoztam már zuglói ügyekkel, de nem akarom azt a fideszes szokást felvenni, amikor a helyi parlamenti képviselők azt hiszik, hogy ők afféle szuperpolgármesterek, és nekik kell pattogtatniuk az önkormányzatot. Természetesen figyelni kell a helyi történésekre, és ha kell, szót kell emelni. Például elmentem a zuglói képviselőtestület ülésére, ahol felszólaltam a parkolóórák közbeszerzése kapcsán, mert a képviselőknek alig volt idejük megismerni a beterjesztést, ezért ki is csúsztak a határidőből. De foglalkoztam például a Bosnyák tér beépítésének ügyévek is, ahol Tiborcz István üzlettársa készül felépíteni egy elképesztő méretű épületmonstrumot, a kormány pedig minden jogkört elvett az önkormányzattól a beruházásban.

Ha ön szerint demokratikus választások útján nem megbuktatható az Orbán-kormány és Brüsszel intézkedései sem képesek erre, akkor marad az utca?

Az Európai Bizottság által kikényszerített intézkedések távolról sem elegendőek ehhez, még a korrupciót sem csökkentik érdemben. Ráadásul most úgy áll a dolog, hogy még azt sem tudták elérni, hogy a következő országgyűlési választások előtt ne az uniós pénzekből fizesse ki a Fidesz a politikusait, a legalacsonyabbtól a legmagasabb szintekig.

És akkor még nem beszéltünk az állami média kézivezérléséről vagy arról, hogy évi 50 milliárd forintból folyamatosan kampányol a kormány, amivel elér 8 millió választót, amíg az ellenzék talán 1-2 milliót.

Továbbra is az a meggyőződésem, hogy a tiszta, demokratikus választás körülményeiért kell küzdenük, mert a jelenlegi körülmények között rendkívül kicsi az esélye, hogy választások útján lehessen legyőzni a kormányt.

Idén is megtapasztaltuk, hogy mire képes a kormánypropaganda. Pár hét alatt egy kormánynak vesztes szituációból néhány hatalmas hazugsággal át tudta fordítani az emberek többségének hangulatát. Persze lehetnek 2026-ig csodák, hiszen a látszólagos nihil ellenére hatalmas feszültségek vannak a társadalomban. Lehetnek bizonyos szikrák, amelyek robbanást hoznak. Jó példa erre Szlovákia, ahol egy újságíró meggyilkolása fordította szembe a társadalom többségét a Fico-kormánnyal és söpörte el azt.

Nyitókép: Soós Lajos / MTI