Szép otthonok, modern autók, kiszámíthatóság és nyugodt élet – mikor érkezhet meg a nyugati életszínvonal Magyarországra?
2022. november 10. 19:45
Több ezer eurós havi nettó fizetések, szép otthonok, modern autók, rendezett környezet, kiszámíthatóság és nyugodt életvitel – Nyugat-Európa országaiban így él a legtöbb ember. Mi, magyarok mikor fogunk így élni, mikor lesznek nyugati béreink és mikor lesz olyan életszínvonalunk, mint a magyar-osztrák határ túloldalán?
Kertész Krisztián közgazdász nem túl optimista a magyarok életszínvonalával kapcsolatban. Egyetért azokkal, akik szerint Magyarország a szocialista blokk egyik leggazdagabb országából Kelet-Közép- Európa egyik leggyengébben teljesítő állama lett.
Ha azt nézzük, hogy az elmúlt száz évben a magyar történelem folyamán mikor voltunk egyáltalán egy szinten Nyugat-Európával, sajnos azt kell mondani, hogy soha.
Az infláció évtizedes rekordokat dönt Magyarországon, októberben 21,1 százalék volt, ami csaknem a duplája az európai átlagnak és sokkal magasabb, mint a környező országokban. Uniós átlagban a pénzromlás mértéke 10,9 százalék, az eurózónában pedig 9,9 százalék volt. Ráadásul a legtöbb helyen már tetőzött az infláció, vagy elkezdett csökkenni, Magyarországon viszont még mindig emelkedik.
A forint árfolyama is rekordszintre gyengült az elmúlt hetekben, volt, hogy 1 euróért 430 forintot kellett fizetni, miközben a régió valutái, a cseh korona, a román lej, a lengyel zlotyi és a bolgár leva nem, vagy csak alig gyengült.
A jövő évi gazdasági kilátások is rosszak. Várhatóan csökken a GDP és több mint 100 ezer ember veszíti el a munkáját Magyarországon.
Pedig az elmúlt években az európai átlagot meghaladóan bővült a magyar gazdaság. De jó néhány közgazdász szerint ez főleg azért történhetett meg, mert drasztikusan nőtt a foglalkoztatottak száma, mintegy 800 ezer fővel. Ennek azonban most vége, ugyanis elfogyott a munkaerő Magyarországon, vagyis nincs ami a gazdasági növekedést húzná.
Dedák István közgazdász szerint a tudásalapú társadalom és gazdaság építése jelenthet kiutat az oktatás fejlesztésén keresztül. Így tett például Szingapúr, Norvégia, Tajvan, Dél-Korea, Észtország vagy Írország. Ezek néhány évtized alatt szegény országokból jóléti társadalmak lettek. De a magyar oktatás – az uniós felmérések alapján – egyre rosszabb helyzetben van.
Magasan kvalifikált, magas humán tőkével rendelkező szakemberekre van szükség. Ehhez pedig az oktatást egészen az általános iskolától a felsőoktatásig bezárólag prioritásként kellene kezelni. Finoman szólva nem azt látjuk, hogy ez megtörtént volna az elmúlt években Magyarországon
– mondta a Fókusznak az egyetemi oktatóként dolgozó Dedák.
A szegénység is még mindig súlyos probléma Magyarországon. Az Eurostat legfrissebb kutatása szerint Magyarország lakosságának 19,4 százaléka számított valamilyen szempont szerint szegénynek tavaly. Az előző évhez képest nem változott ez a szám, a környező országokban viszont javult a helyzet.
AZ EU-s statisztikák alapján Magyarországon csaknem egymillió felnőttet érint az élelmiszerszegénység is.
Ez azt jelenti, hogy ennyi ember nem engedheti meg magának, hogy kétnaponta húst egyen. Ha ez egész Európai Uniót vizsgáljuk, arányaiban a magyar adat a negyedik legrosszabb.
A gyermekeket érintő lakhatási szegénység tekintetében eddig is Európa sereghajtói között volt Magyarország, a mostani válság pedig további tízezreket dönthet nyomorba. Ráadásul egyre drágább minden, az árak már elérték a nyugat-európai szintet, a bérek azonban nem.
A KSH legfrissebb adatai szerint 2022 augusztusában
a magyarországi nettó átlagbér kedvezmények nélkül 330 600 forint volt, ez 820 euró körül van. Nyugat-Európában háromszor, négyszer, sőt ötször többet keres egy ott élő.
A legtöbb országban ugyanis 2-3 ezer eurónál is magasabb a nettó átlagfizetés. De mikor érhetik el ezt az összeget a magyar bérek? Kertész Krisztián szerint ez akkor történhet meg, ha a GDP is felzárkózik a nyugati szintre. Becslése szerint ez 25-30 év múlva következhet be. Az euróra pedig a legoptimistább forgatókönyv szerint is 7-8 évet kell várni, de a szakértő szerint ha reálisan gondolkodunk, ennél jóval hosszabb idővel kell számolnunk. Dedák István szerint sem túl fényesek a kilátásaink:
Magyarország egy stagnáló, az EU átlag alatt maradó ország lehet akár hosszú évtizedekig is. És ami a rendszerváltáskor megfogalmazódott, hogy belátható időn belül érjük utol az EU átlagát, de lehetőleg menjünk fölé – ez egy beteljesületlen álom maradhat.