Tovább lehet majd használni az okostelefonokat és táblagépeket, ha elfogadják az Európai Bizottság új javaslatát. A tervezet szerint rá kell írni minden új termékre, hogy milyen energiahatékonysággal működik, hogyan lehet megjavítani, vagy, hogy meddig tart az akkumulátora. A fogyasztóvédelmi szakértő szerint ezzel nem csak a vásárlók járnának jól, de a szemét is kevesebb lenne.

Lehet, hogy a magyarországi meteorithullások esetleírásai nem töltenének meg vaskos köteteket, de azért így is vannak izgalmas epizódok az űrből hazánk területére hullott kövek történelmében. Cikkünkben felelevenítjük, mik voltak az elmúlt évszázadok legfontosabb, magyar földre hulló kozmikus látogatói, miért érdekesek, mi lett a sorsuk. Annyit elárulhatunk, hogy világszinten is egyedülálló darabokról van szó, de nem feltétlenül lett mindegyiknek jó vége.

Egyre többet beszélünk a generációk közötti különbségekről. Mindent ráfogunk arra, hogy valaki Z generációs, milleniumi vagy boomer. De tényleg ennyire nagy a szakadék a nemzedékek között? Steigervald Krisztián generációkutató szerint ha a gyerekeink azt látják, hogy mi mindenhova a telefonunkkal járunk, ők is ezt tartják majd normálisnak. A temérdek információ befogadásához az agy úgy alkalmazkodik, hogy a digitáliában lehetetlenné válik az elmélyülés – ezáltal az érzelmi intelligencia is csökken.

A világ legelismertebb ikerkutatói, orvosok, szülészek és nőgyógyászok jöttek Budapestre. A Semmelweis Egyetemen rendezték meg a nemzetközi ikerkongresszust. A hazai ikerkutatások a régióban, de még világviszonylatban is ritkának számítanak – erről beszéltek az RTL Híradónak az egyetem kutatói. Arra próbálnak rájönni, hogy a betegségek hátterében mekkora szerepe van az öröklött tényezőknek, és mekkora az életmódnak.

A középső bronzkorból származó kardot egy sírban találták Bajorországban, és nagyon ritka leletnek számít.

A Vectipelta barretti pengeszerű páncélzatával félelmetes megjelenésű volt. A nevét egy angol professzorról kapta, aki megjegyezte, hogy nem is hasonlít a dinoszauruszra.

Az NMHH legfrissebb kutatási eredménye szerint a gyerekek átlagosan napi 4 órát is kütyüznek. Ez a szám a nyári szünet alatt rohamosan megnő.

Nyolc tonna szeméttől kellett a régészeknek megszabadulniuk, hogy fel tudják tárni a sírt, ahova a múmiát elhelyezték.

Az Európai Unión belül panasszal élhetnek az állampolgárok, ha jogellenesen használják ellenük a mesterséges intelligenciát. 

Kínában megkezdődött a világ történetének egyik legmélyebb szuperfúrása. Csaknem 11 ezer méterre szeretnének eljutni a kutatók, hogy ásványkincseket hozzanak fel és fontos adatokat nyerjenek ki a mélységből. Az rtl.hu-nak nyilatkozó geológus szerint már az is ember feletti kihívást jelent, hogy a földköpeny legfelső részéig eljussunk, nemhogy a Föld 2900 kilométer mélyen rejlő magjáig. 

Már egyetemre jár, sőt mindjárt végez.

Eldurvult a családi összejövetel.

A háború végén rá sem lehetett ismerni Budapestre, a XX. század elejének egyik legvonzóbb turisztikai célpontjára. A három hónapig tartó ostrom, amikor a szovjet hadsereg körbezárta a magyar fővárost és utcáról utcára harcolt a német és magyar alakulatokkal, kulcsfontosságú volt a Vörös Hadsereg számára a Berlin felé vezető úton. A kíméletlen harcok során mindkét harcoló oldal hatalmas veszteségeket szenvedett el. Az ostromgyűrűbe vont, 1945. február 13-án kétségbeesett kitöréssel próbálkozó német és magyar egységek felszámolása után a szovjet hadsereg ellenőrzése alá került a város, és a következő hónapokban megkezdődött a magyar főváros újjáépítése. A fenti képre kattintva galéria nyílik, amibe összegyűjtöttünk pár ritkán látható fotót az ostromról, a szétlőtt Budapestről és az újjáépítés első erőfeszítéseiről.

A Fókusz bemutatta az első olyan kórházat az Egyesült Királyságban, ahol elkezdték használni a legújabb sebészeti robotot. Ezek a gépek kulcsfontosságúak lehetnek – az Egyesült Királyságban jelenleg több mint 7 millió ember vár valamilyen műtétre. Most arra számítanak, hogy a robotok segítenek megoldani a kórházi várólisták csökkentését. Persze nem újkeletű a robotsebészet, számos kórházban közel 20 éve használnak robotokat. Hugó, a gép azonban működő vesén először műtött.

Egy kissé gyanús izraeli DJ és producer kattintásvadász hirdetésekben próbál Harsányi Levente nevével és arcmásával visszaélve Facebookon forgalmat generálni magának.

Megvette, mégsem fut a játék. 

Egy brit szakértő arra figyelmeztet, hogy megszaporodhatnak a halálos kutyatámadások az amerikai bully túltenyésztése miatt.

Az Instagram algoritmusa aktívan segíti a gyermekpornót kereső pedofilokat, hogy el is jussanak a kisgyerekeket kizsákmányoló tartalmakhoz. 

Eddig nem tudták, hogy a krokodilok is képesek szűznemzésre. Egy elmélet szerint akkor aktiválódik ez a képesség, ha egy állatfaj a kihalás szélére kerül.

Az Európai Űrügynökség húszéves műholdja, a Mars Express nagy felbontású sztereókamerájának képeiből készült az új, minden korábbinál színesebb felvétel, ami megmutatja, hogy milyen sokféle közet alkotja a vörös bolygó felszínét.

A jelenleg talán legsikeresebb magyar tudós korábban sokszor a folyosóról vett fel olyan elromlott műszereket, amiket mások kidobtak.

Az Apple Vision Pro nem igazán nyűgözött le senkit, főképp a befektetőket nem. A kiterjesztett és virtuális valóságot ötvöző, fél arcot beborító szerkezet 1,2 millió forintba kerül majd, szóval egyelőre nemigen lesz belőle olyan tömegtermék, mint az iPhone-ból. Ráadásul még nincs is kész, kipróbálásához Apple-asszisztencia szükséges, szoftverei erősen tesztfázisban vannak, egy bemutatón le is fagyott.

Angliában nemrég öt embert csuktak börtönbe, mert illegálisan közvetítettek Premier League-meccseket előfizetőiknek. Ez azonban nem csak a szigetországban, Magyarországon is törvénytelen, akár öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

Az amerikai gyógyszerfelügyelet engedélyezte az Elon Musk alapította Neuralink startupnak az emberekkel végzett klinikai vizsgálatok elindítását. A vakok látni fognak, a mozgássérültek újra járhatnak majd – ígéri Musk az agyba ültethető chipekről. Ennek valóságalapjáról Meszéna Domokos agykutató beszélt a Reggeliben, aki Harvardról jelentkezett be. 

A Republic Group reklámügynökség nemrég izgalmas kísérletet tett. Arra keresték a választ, hogy vajon leválthatja-e a mesterséges intelligencia a kreatív szakembereket. A csapat egy napra „hátradőlt”, és az MI-ra bízta a munkát. Jávor Bence kreatív igazgató a Reggeliben mesélte el, hogyan fogadták a kísérletet az ügyfelek. Attól tartottak, hogy észre sem fogják venni a különbséget az MI és az ember munkája között.

De jelenlegi ismeretek szerint a hadiiparban egyelőre nem használják a mesterséges intelligenciát. 

Keleti Arthur, az Informatikai Biztonság Napja alapítója és kibertitok jövőkutató szerint „benne van a pakliban”, hogy a mesterséges intelligencia ellenünk fordul. Ugyanis több olyan dologra hajlamos, amikre a szakértők eddig nem számítottak: képesek hallucinálni és félreérteni dolgokat. Hackertámadásokról, etikáról és kiberbiztonságról is beszélt a szakértő a Reggeliben.

Istvánffy Zoltán robottanító szerint nem megalapozott félelem, hogy a mesterséges intelligencia idővel el fogja venni a munkánkat. Szerinte ehelyett inkább terheket vesz le az ember válláról, olyan feladatokat végez el, amiket emberként nem jó megcsinálni: például egy ügyfélszolgálatnál dolgozónak nem kellemes naponta 150-szer ismertetni a nyitvatartást. Öntudatra ébredhetnek-e a robotok, és miért akarnak az emberek robotokkal szexelni? A videóból ez is kiderül.

Az Apple minden évben bemutat iPhone-okat vagy Apple Watch-okat, vagy új MacBookokat, de igazán forradalmi, iPhone-léptékű újítással már rég nem álltak elő.

A szerelem nem ismer… Határokat?

Számos érv szól ez ellen. 

Május végén egy orosz kémdelfint találhattak Svédország partjainál. Ez az eset nem is túl meglepő annak fényében, ha visszanézünk a hadviselés történelmére: az évszázadok alatt számtalan hadsereg vetett be állatokat ellenségei ellen, hol nyilvánvaló, hol egészen különleges módokon, hol teljesen sikertelenül. Cikkünkben összeszedtük a legkirívóbb eseteket kezdve a lángoló malacoktól egészen az akusztikus macskáig.

Karikó Katalin kutatóbiológus munkássága elismeréseként a BME és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság közösen létrehozott kitüntetését, a Neumann János professzori címet kapta szombaton.

Joseph Dituri száz napig volt egy oxigénkamrában. Az anyagcseréje felgyorsult, karcsúbb lett, és az őssejtszáma is jelentősen megnőtt.

Kapott egy küldetést, és mindent megtett, hogy teljesítse. 

Volt olyan tagja a csapatnak, aki korábban covidban halt meg, illetve az infláció miatt is szenvednek.

Iparági szakértők és emberi jogi szervezetek is azt mondják, hogy a közösségi oldalaknak meg kell akadályozniuk, hogy a háborús bűnök bizonyítékai eltűnjenek.

Az Európai Űrügynökség pénteken megpróbálkozik egy egyórás kísérleti adással: ha minden jól megy, a Mars Express műhold egyik kamerájának képét lehet élőben nézni.

Telihold és egy vörös óriás együttállása.

 A nonprofit szervezet levelét már több mint 350-en írták alá, a nagy techcégek vezetői és szakértők szerint a mesterséges intelligenciát az emberiség kihalásával fenyegető kockázatként kellene értékelniük a politikai döntéshozóknak, hasonlóan a világjárványokhoz és az atomháborúhoz. 

Snassz fekete kő, mégis felbecsülhetetlen értékű. Amióta a nap 24 órájában kamerák pásztáznak földet és eget, több meteort észlelünk, mint valaha – hazánkban mégis csak 3-4 ember él, aki valaha talált meteoritot. Magyarországon lelkes tudóscsapat fogott össze az égi vendégek tanulmányozásáért, tagjai kitartóan keresik az űrből érkezett különleges köveket. Legutóbb Franciaországban sikerült kézre keríteni egy szenzációs leletet, amely ráadásul egy magyar felfedezésű aszteroidából jött.

Nyugtalanság, szorongás, stressz, aggodalom, félelem – csupa kellemetlen érzés, érzelem, amiket kiválthatnak a fenti galériába összegyűjtött furcsa archív képek. A főleg napilapokban, magazinokban megjelent fotók a 19. század végétől a 20. század végéig tartó korszakot fogják át, és egyetlen közös elemük, hogy van valami bizarrul nyugtalanító hangulatuk, ami miatt egészen kényelmetlen érzés rájuk nézni. Ettől függetlenül, vagy éppen pont ezért érdekesek, sőt izgalmasak is, és feltétlenül megérdemlik, hogy ne merüljenek feledésbe.

Egy néhány perces animációs film bemutatja Pestet a török hódoltság idején. Az Astoriát akkor még épületek helyett növények borították, de volt olyan budapesti tér, ahol évszázadokkal ezelőtt még tevék pihenhettek. Az nem kérdés, milyen a Váci utca ma, de vajon milyen volt 500 évvel ezelőtt?

Hat díszdoktori címet osztott ki csütörtökön a neves amerikai egyetem, Karikó Katalin és Tom Hanks egymás nyakába borulva örültek a megtisztelő címnek.

Szigorú uniós szabályozás van születőben.

Musk korábban úttörőnek nevezte DeSantist, amiért a Twitter streamingplatformjára vitte a bejelentését az elnökjelölti indulásról. Kiderült, hogy inkább volt bátor, mint úttörő. 

Az elektronikus implantátumok vezeték nélkül továbbítják gondolatait a lábához és a lábfejéhez.

A hidegháborúban a szemben álló felek, ha úgy érezték, hogy lemaradtak valamiben, elkezdtek őrült terveket gyártani, hogy valamit villantsanak. Amikor a Szovjetunió sikeresen pályára állította a Szputnyikot, Washingtonban nagyon idegesek lettek, mégis elvetették az első ötletet, hogy lelőjék az ellenség műholdját. Inkább akkora nukleáris győzelmet akartak aratni, hogy a Földről is látszódjon. Szó szerint. 

Sakk-matt, laposföldhívők! 

Új-Zélandon hatalmas felháborodást váltott ki, hogy a Miami Állatkertben 20 dollárért kivit lehet simogatni, ezért petíciót indítottak a röpképtelen, éjszakai életmódot folytató madár megmentésére.