Először hajtott végre kereskedelmi repülést a Virgin Galactic gépe, amely a világűr határához vitt két olasz főtisztet és egy mérnököt. A nagyjából 80-90 kilométeres magasságban néhány percre megtapasztalhatták a súlytalanság érzését is. Nagy az érdeklődés az utazásra, már vagy 800-an fizették ki a 155 millió forintba kerülő jegyet.

A játék közben szét is barmol egy fatáblát.

Hat kilométernyi gerinchálózati szakaszt épített újjá és alakított madárak számára biztonságossá az E.ON Dél-Baranyában.

A bejelentő és a médiafelügyelet szerint az önmagában nem érv, hogy ez egy természetfilmben történt.

Vanilla egy hírhedt laboratóriumban született, amit kétéves korában bezártak, de utána is ketrecben kellett élnie.

A neveléstudományi kutató hetven évet élt.

10-20 évbe telhet, mire szélesebb körben elérhetővé válnak az agy-gép interfészek, amelyek súlyos beteg embereknek adhatnak reményt a teljes életre. Ennél kevésbé nemes célokkal, zárt ajtók mögött is dolgoznak a technológia fejlesztésén olyan milliárdosok, mint Elon Musk. Égetően fontos a terület szabályozása, ha nem szeretnénk, hogy a jövőben hekkerek törjék fel az agyunkat. Interjú Dr. Meszéna Domokossal, az TTK Integratív Idegtudományi Csoport és a Harvard Medical School kutatójával.

Először volt halálos áldozata a kullancsok terjesztette Oz vírusnak, ami egy idős japán nőnél halálos szívizomgyulladást okozott. A vírus ellen egyelőre nem létezik védőoltás.

Az Egyesült Államokban a Mezőgazdasági Minisztérium engedélyt adott bizonyos cégeknek a „laboratóriumban növesztett” vagy „termesztett” hússzerű termékek értékesítésére. A tenyésztett húst acéltartályokban termesztik, olyan sejtek felhasználásával, amelyek élő állatból, megtermékenyített petesejtből vagy egy speciális, tárolt sejtekből álló bankból származnak. A cél a tenyésztés környezeti hatásainak drasztikus csökkentése.

Egy friss kutatás szerint a környezetünkben lévő műanyagok bomlásából származó, a levegőben lebegő apró szennyeződésekből egy bankkártyányit lélegzünk be minden héten.

Az időjárási szélsőségek egyre gyakoribbak és egyre intenzívebbek lesznek a kontinensen.

A kacsacsőrű dinoszaurusz eddig ismeretlen fajának maradványaira bukkantak Chilében. A tudósok megállapították, hogy a négy méter hosszú, egy tonna súlyú állat 72 millió éve élt Patagóniában. A térségben eddig öt dinoszauruszfajt fedeztek fel, ebből három különösen nagy tudományos jelentőséggel bír.

Tovább lehet majd használni az okostelefonokat és táblagépeket, ha elfogadják az Európai Bizottság új javaslatát. A tervezet szerint rá kell írni minden új termékre, hogy milyen energiahatékonysággal működik, hogyan lehet megjavítani, vagy, hogy meddig tart az akkumulátora. A fogyasztóvédelmi szakértő szerint ezzel nem csak a vásárlók járnának jól, de a szemét is kevesebb lenne.

Lehet, hogy a magyarországi meteorithullások esetleírásai nem töltenének meg vaskos köteteket, de azért így is vannak izgalmas epizódok az űrből hazánk területére hullott kövek történelmében. Cikkünkben felelevenítjük, mik voltak az elmúlt évszázadok legfontosabb, magyar földre hulló kozmikus látogatói, miért érdekesek, mi lett a sorsuk. Annyit elárulhatunk, hogy világszinten is egyedülálló darabokról van szó, de nem feltétlenül lett mindegyiknek jó vége.

Egyre többet beszélünk a generációk közötti különbségekről. Mindent ráfogunk arra, hogy valaki Z generációs, milleniumi vagy boomer. De tényleg ennyire nagy a szakadék a nemzedékek között? Steigervald Krisztián generációkutató szerint ha a gyerekeink azt látják, hogy mi mindenhova a telefonunkkal járunk, ők is ezt tartják majd normálisnak. A temérdek információ befogadásához az agy úgy alkalmazkodik, hogy a digitáliában lehetetlenné válik az elmélyülés – ezáltal az érzelmi intelligencia is csökken.

A világ legelismertebb ikerkutatói, orvosok, szülészek és nőgyógyászok jöttek Budapestre. A Semmelweis Egyetemen rendezték meg a nemzetközi ikerkongresszust. A hazai ikerkutatások a régióban, de még világviszonylatban is ritkának számítanak – erről beszéltek az RTL Híradónak az egyetem kutatói. Arra próbálnak rájönni, hogy a betegségek hátterében mekkora szerepe van az öröklött tényezőknek, és mekkora az életmódnak.

A középső bronzkorból származó kardot egy sírban találták Bajorországban, és nagyon ritka leletnek számít.

A Vectipelta barretti pengeszerű páncélzatával félelmetes megjelenésű volt. A nevét egy angol professzorról kapta, aki megjegyezte, hogy nem is hasonlít a dinoszauruszra.

Az NMHH legfrissebb kutatási eredménye szerint a gyerekek átlagosan napi 4 órát is kütyüznek. Ez a szám a nyári szünet alatt rohamosan megnő.

Nyolc tonna szeméttől kellett a régészeknek megszabadulniuk, hogy fel tudják tárni a sírt, ahova a múmiát elhelyezték.

Az Európai Unión belül panasszal élhetnek az állampolgárok, ha jogellenesen használják ellenük a mesterséges intelligenciát. 

Kínában megkezdődött a világ történetének egyik legmélyebb szuperfúrása. Csaknem 11 ezer méterre szeretnének eljutni a kutatók, hogy ásványkincseket hozzanak fel és fontos adatokat nyerjenek ki a mélységből. Az rtl.hu-nak nyilatkozó geológus szerint már az is ember feletti kihívást jelent, hogy a földköpeny legfelső részéig eljussunk, nemhogy a Föld 2900 kilométer mélyen rejlő magjáig. 

Már egyetemre jár, sőt mindjárt végez.

Eldurvult a családi összejövetel.

A háború végén rá sem lehetett ismerni Budapestre, a XX. század elejének egyik legvonzóbb turisztikai célpontjára. A három hónapig tartó ostrom, amikor a szovjet hadsereg körbezárta a magyar fővárost és utcáról utcára harcolt a német és magyar alakulatokkal, kulcsfontosságú volt a Vörös Hadsereg számára a Berlin felé vezető úton. A kíméletlen harcok során mindkét harcoló oldal hatalmas veszteségeket szenvedett el. Az ostromgyűrűbe vont, 1945. február 13-án kétségbeesett kitöréssel próbálkozó német és magyar egységek felszámolása után a szovjet hadsereg ellenőrzése alá került a város, és a következő hónapokban megkezdődött a magyar főváros újjáépítése. A fenti képre kattintva galéria nyílik, amibe összegyűjtöttünk pár ritkán látható fotót az ostromról, a szétlőtt Budapestről és az újjáépítés első erőfeszítéseiről.

A Fókusz bemutatta az első olyan kórházat az Egyesült Királyságban, ahol elkezdték használni a legújabb sebészeti robotot. Ezek a gépek kulcsfontosságúak lehetnek – az Egyesült Királyságban jelenleg több mint 7 millió ember vár valamilyen műtétre. Most arra számítanak, hogy a robotok segítenek megoldani a kórházi várólisták csökkentését. Persze nem újkeletű a robotsebészet, számos kórházban közel 20 éve használnak robotokat. Hugó, a gép azonban működő vesén először műtött.

Egy kissé gyanús izraeli DJ és producer kattintásvadász hirdetésekben próbál Harsányi Levente nevével és arcmásával visszaélve Facebookon forgalmat generálni magának.

Megvette, mégsem fut a játék. 

Egy brit szakértő arra figyelmeztet, hogy megszaporodhatnak a halálos kutyatámadások az amerikai bully túltenyésztése miatt.

Az Instagram algoritmusa aktívan segíti a gyermekpornót kereső pedofilokat, hogy el is jussanak a kisgyerekeket kizsákmányoló tartalmakhoz. 

Eddig nem tudták, hogy a krokodilok is képesek szűznemzésre. Egy elmélet szerint akkor aktiválódik ez a képesség, ha egy állatfaj a kihalás szélére kerül.

Az Európai Űrügynökség húszéves műholdja, a Mars Express nagy felbontású sztereókamerájának képeiből készült az új, minden korábbinál színesebb felvétel, ami megmutatja, hogy milyen sokféle közet alkotja a vörös bolygó felszínét.

A jelenleg talán legsikeresebb magyar tudós korábban sokszor a folyosóról vett fel olyan elromlott műszereket, amiket mások kidobtak.

Az Apple Vision Pro nem igazán nyűgözött le senkit, főképp a befektetőket nem. A kiterjesztett és virtuális valóságot ötvöző, fél arcot beborító szerkezet 1,2 millió forintba kerül majd, szóval egyelőre nemigen lesz belőle olyan tömegtermék, mint az iPhone-ból. Ráadásul még nincs is kész, kipróbálásához Apple-asszisztencia szükséges, szoftverei erősen tesztfázisban vannak, egy bemutatón le is fagyott.

Angliában nemrég öt embert csuktak börtönbe, mert illegálisan közvetítettek Premier League-meccseket előfizetőiknek. Ez azonban nem csak a szigetországban, Magyarországon is törvénytelen, akár öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

Az amerikai gyógyszerfelügyelet engedélyezte az Elon Musk alapította Neuralink startupnak az emberekkel végzett klinikai vizsgálatok elindítását. A vakok látni fognak, a mozgássérültek újra járhatnak majd – ígéri Musk az agyba ültethető chipekről. Ennek valóságalapjáról Meszéna Domokos agykutató beszélt a Reggeliben, aki Harvardról jelentkezett be. 

A Republic Group reklámügynökség nemrég izgalmas kísérletet tett. Arra keresték a választ, hogy vajon leválthatja-e a mesterséges intelligencia a kreatív szakembereket. A csapat egy napra „hátradőlt”, és az MI-ra bízta a munkát. Jávor Bence kreatív igazgató a Reggeliben mesélte el, hogyan fogadták a kísérletet az ügyfelek. Attól tartottak, hogy észre sem fogják venni a különbséget az MI és az ember munkája között.

De jelenlegi ismeretek szerint a hadiiparban egyelőre nem használják a mesterséges intelligenciát. 

Keleti Arthur, az Informatikai Biztonság Napja alapítója és kibertitok jövőkutató szerint „benne van a pakliban”, hogy a mesterséges intelligencia ellenünk fordul. Ugyanis több olyan dologra hajlamos, amikre a szakértők eddig nem számítottak: képesek hallucinálni és félreérteni dolgokat. Hackertámadásokról, etikáról és kiberbiztonságról is beszélt a szakértő a Reggeliben.

Istvánffy Zoltán robottanító szerint nem megalapozott félelem, hogy a mesterséges intelligencia idővel el fogja venni a munkánkat. Szerinte ehelyett inkább terheket vesz le az ember válláról, olyan feladatokat végez el, amiket emberként nem jó megcsinálni: például egy ügyfélszolgálatnál dolgozónak nem kellemes naponta 150-szer ismertetni a nyitvatartást. Öntudatra ébredhetnek-e a robotok, és miért akarnak az emberek robotokkal szexelni? A videóból ez is kiderül.

Az Apple minden évben bemutat iPhone-okat vagy Apple Watch-okat, vagy új MacBookokat, de igazán forradalmi, iPhone-léptékű újítással már rég nem álltak elő.

A szerelem nem ismer… Határokat?

Számos érv szól ez ellen. 

Május végén egy orosz kémdelfint találhattak Svédország partjainál. Ez az eset nem is túl meglepő annak fényében, ha visszanézünk a hadviselés történelmére: az évszázadok alatt számtalan hadsereg vetett be állatokat ellenségei ellen, hol nyilvánvaló, hol egészen különleges módokon, hol teljesen sikertelenül. Cikkünkben összeszedtük a legkirívóbb eseteket kezdve a lángoló malacoktól egészen az akusztikus macskáig.

Karikó Katalin kutatóbiológus munkássága elismeréseként a BME és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság közösen létrehozott kitüntetését, a Neumann János professzori címet kapta szombaton.

Joseph Dituri száz napig volt egy oxigénkamrában. Az anyagcseréje felgyorsult, karcsúbb lett, és az őssejtszáma is jelentősen megnőtt.

Kapott egy küldetést, és mindent megtett, hogy teljesítse. 

Volt olyan tagja a csapatnak, aki korábban covidban halt meg, illetve az infláció miatt is szenvednek.

Iparági szakértők és emberi jogi szervezetek is azt mondják, hogy a közösségi oldalaknak meg kell akadályozniuk, hogy a háborús bűnök bizonyítékai eltűnjenek.

Az Európai Űrügynökség pénteken megpróbálkozik egy egyórás kísérleti adással: ha minden jól megy, a Mars Express műhold egyik kamerájának képét lehet élőben nézni.