Völgyesi Gabi újra visszaül az iskolapadba. Szeptembertől mesterséges intelligencia és technológiai jogi szakjogász képzésén vesz részt. Ma már a mesterséges intelligencia dalszövegeket ír, zenéket generál, és ezek mind szerzői műnek minősülnek. Kérdés, hogy a törvények minek tekintik az AI-t? Művészként is nagyon érdekes számára, hogy hogyan viszonyul az ember az MI által alkotott zenéhez, képhez, vagy bármilyen egyéb alkotáshoz. 

Nem volt könnyű az élete.

Két év múlva a tervek szerint ismét ember léphet a Hold felszínére, amire utoljára 1972-ben volt példa. Az asztronauták mindehhez új ruhát és cipőt kapnak, aminek a tudományos fejlesztéseken túl marketingértéket is képviselniük kell. Nem mindegy, milyen nyomot hagy ott az ember, miközben elviseli a több mint 300 fokos hőingást, és bonyolult munkákat is képes elvégezni a súlyos szkafanderben.

A 218 centi méter magas Pata Secát gyakorlatilag tenyészállatként tartotta gazdája, leszármazottai pedig még ma is élnek Santa Eudóxia szegényes házaiban. Egy gazdag főnemes vásárolta magának, aki arra kényszerítette, hogy minél több rabszolganőt erőszakoljon meg. Cserébe kiemelt ellátást kapott. Pata Seca történetéről kevés kézzelfogható bizonyíték maradt fent, a kutatók az elbeszélések alapján rekonstruálták életét. 

Sokan undorítónak és természetellenesnek tartják őket, de nagyon sok előnyük van gazdaságosság szempontjából.

Több ezer földrengés pattant ki a Reykjanes-félszigeten kedd óta, ami arra utalhat, hogy ki fog törni egy tűzhányó a vulkáni mezőn.

A képküldések köhögnek a Meta három felületén is.

A kártékony fájlkezelő applikációk rengeteg adatot gyűjthetnek, és a felhasználó akarata ellenére indulnak el és futnak a háttérben, miközben elrejtik az ikonjaikat is, hogy könnyebb legyen megfeledkeznie arról, telepítette-e ezeket vagy sem. Sőt az appok akár a telefont is újraindíthatják, ha a felhasználó gyanakodni kezd. 

Miután a Titanic elsüllyedt 1912-ben, számos vad ötlet született arra, hogyan hozzák felszínre a legendás hajó roncsát – néhány még azelőtt, hogy egyáltalán megtalálták volna azt. A profi szakértők és a kóklerek ugyanúgy elkezdtek ötletelni, de a tervek rendre túl drágának, vagy fizikailag kivitelezhetetlennek bizonyultak – vagy mindkettő. A lufiktól a vazelinen keresztül a mesterséges jéghegyekig összeszedtük a legvadabb ötleteket.

Lehet, hogy az égitest egy másodikgenerációs bolygó.

Gyönyörű felvétel, bár a Föld ebből a szögből kicsit laposnak tűnik.

Nem tudni, hogy a gyász melyik fázisán ment keresztül az anyuka, amikor elkezdett nyammogni kicsinye holttestén.

Útnak indult az Európai Űrügynökség legújabb űrtávcsöve, a Euclid. A szerkezet bő másfél millió kilométerre a Földtől áll szolgálatba néhány hónap múlva. A sötét anyagot és a sötét energiát fogja kutatni, és a világűr több mint egyharmadát akarják feltérképezni vele.

Először hajtott végre kereskedelmi repülést a Virgin Galactic gépe, amely a világűr határához vitt két olasz főtisztet és egy mérnököt. A nagyjából 80-90 kilométeres magasságban néhány percre megtapasztalhatták a súlytalanság érzését is. Nagy az érdeklődés az utazásra, már vagy 800-an fizették ki a 155 millió forintba kerülő jegyet.

A játék közben szét is barmol egy fatáblát.

Hat kilométernyi gerinchálózati szakaszt épített újjá és alakított madárak számára biztonságossá az E.ON Dél-Baranyában.

A bejelentő és a médiafelügyelet szerint az önmagában nem érv, hogy ez egy természetfilmben történt.

Vanilla egy hírhedt laboratóriumban született, amit kétéves korában bezártak, de utána is ketrecben kellett élnie.

A neveléstudományi kutató hetven évet élt.

10-20 évbe telhet, mire szélesebb körben elérhetővé válnak az agy-gép interfészek, amelyek súlyos beteg embereknek adhatnak reményt a teljes életre. Ennél kevésbé nemes célokkal, zárt ajtók mögött is dolgoznak a technológia fejlesztésén olyan milliárdosok, mint Elon Musk. Égetően fontos a terület szabályozása, ha nem szeretnénk, hogy a jövőben hekkerek törjék fel az agyunkat. Interjú Dr. Meszéna Domokossal, az TTK Integratív Idegtudományi Csoport és a Harvard Medical School kutatójával.

Először volt halálos áldozata a kullancsok terjesztette Oz vírusnak, ami egy idős japán nőnél halálos szívizomgyulladást okozott. A vírus ellen egyelőre nem létezik védőoltás.

Az Egyesült Államokban a Mezőgazdasági Minisztérium engedélyt adott bizonyos cégeknek a „laboratóriumban növesztett” vagy „termesztett” hússzerű termékek értékesítésére. A tenyésztett húst acéltartályokban termesztik, olyan sejtek felhasználásával, amelyek élő állatból, megtermékenyített petesejtből vagy egy speciális, tárolt sejtekből álló bankból származnak. A cél a tenyésztés környezeti hatásainak drasztikus csökkentése.

Egy friss kutatás szerint a környezetünkben lévő műanyagok bomlásából származó, a levegőben lebegő apró szennyeződésekből egy bankkártyányit lélegzünk be minden héten.

Az időjárási szélsőségek egyre gyakoribbak és egyre intenzívebbek lesznek a kontinensen.

A kacsacsőrű dinoszaurusz eddig ismeretlen fajának maradványaira bukkantak Chilében. A tudósok megállapították, hogy a négy méter hosszú, egy tonna súlyú állat 72 millió éve élt Patagóniában. A térségben eddig öt dinoszauruszfajt fedeztek fel, ebből három különösen nagy tudományos jelentőséggel bír.

Tovább lehet majd használni az okostelefonokat és táblagépeket, ha elfogadják az Európai Bizottság új javaslatát. A tervezet szerint rá kell írni minden új termékre, hogy milyen energiahatékonysággal működik, hogyan lehet megjavítani, vagy, hogy meddig tart az akkumulátora. A fogyasztóvédelmi szakértő szerint ezzel nem csak a vásárlók járnának jól, de a szemét is kevesebb lenne.

Lehet, hogy a magyarországi meteorithullások esetleírásai nem töltenének meg vaskos köteteket, de azért így is vannak izgalmas epizódok az űrből hazánk területére hullott kövek történelmében. Cikkünkben felelevenítjük, mik voltak az elmúlt évszázadok legfontosabb, magyar földre hulló kozmikus látogatói, miért érdekesek, mi lett a sorsuk. Annyit elárulhatunk, hogy világszinten is egyedülálló darabokról van szó, de nem feltétlenül lett mindegyiknek jó vége.

Egyre többet beszélünk a generációk közötti különbségekről. Mindent ráfogunk arra, hogy valaki Z generációs, milleniumi vagy boomer. De tényleg ennyire nagy a szakadék a nemzedékek között? Steigervald Krisztián generációkutató szerint ha a gyerekeink azt látják, hogy mi mindenhova a telefonunkkal járunk, ők is ezt tartják majd normálisnak. A temérdek információ befogadásához az agy úgy alkalmazkodik, hogy a digitáliában lehetetlenné válik az elmélyülés – ezáltal az érzelmi intelligencia is csökken.

A világ legelismertebb ikerkutatói, orvosok, szülészek és nőgyógyászok jöttek Budapestre. A Semmelweis Egyetemen rendezték meg a nemzetközi ikerkongresszust. A hazai ikerkutatások a régióban, de még világviszonylatban is ritkának számítanak – erről beszéltek az RTL Híradónak az egyetem kutatói. Arra próbálnak rájönni, hogy a betegségek hátterében mekkora szerepe van az öröklött tényezőknek, és mekkora az életmódnak.

A középső bronzkorból származó kardot egy sírban találták Bajorországban, és nagyon ritka leletnek számít.

A Vectipelta barretti pengeszerű páncélzatával félelmetes megjelenésű volt. A nevét egy angol professzorról kapta, aki megjegyezte, hogy nem is hasonlít a dinoszauruszra.

Az NMHH legfrissebb kutatási eredménye szerint a gyerekek átlagosan napi 4 órát is kütyüznek. Ez a szám a nyári szünet alatt rohamosan megnő.

Nyolc tonna szeméttől kellett a régészeknek megszabadulniuk, hogy fel tudják tárni a sírt, ahova a múmiát elhelyezték.

Az Európai Unión belül panasszal élhetnek az állampolgárok, ha jogellenesen használják ellenük a mesterséges intelligenciát. 

Kínában megkezdődött a világ történetének egyik legmélyebb szuperfúrása. Csaknem 11 ezer méterre szeretnének eljutni a kutatók, hogy ásványkincseket hozzanak fel és fontos adatokat nyerjenek ki a mélységből. Az rtl.hu-nak nyilatkozó geológus szerint már az is ember feletti kihívást jelent, hogy a földköpeny legfelső részéig eljussunk, nemhogy a Föld 2900 kilométer mélyen rejlő magjáig. 

Már egyetemre jár, sőt mindjárt végez.

Eldurvult a családi összejövetel.

A háború végén rá sem lehetett ismerni Budapestre, a XX. század elejének egyik legvonzóbb turisztikai célpontjára. A három hónapig tartó ostrom, amikor a szovjet hadsereg körbezárta a magyar fővárost és utcáról utcára harcolt a német és magyar alakulatokkal, kulcsfontosságú volt a Vörös Hadsereg számára a Berlin felé vezető úton. A kíméletlen harcok során mindkét harcoló oldal hatalmas veszteségeket szenvedett el. Az ostromgyűrűbe vont, 1945. február 13-án kétségbeesett kitöréssel próbálkozó német és magyar egységek felszámolása után a szovjet hadsereg ellenőrzése alá került a város, és a következő hónapokban megkezdődött a magyar főváros újjáépítése. A fenti képre kattintva galéria nyílik, amibe összegyűjtöttünk pár ritkán látható fotót az ostromról, a szétlőtt Budapestről és az újjáépítés első erőfeszítéseiről.

A Fókusz bemutatta az első olyan kórházat az Egyesült Királyságban, ahol elkezdték használni a legújabb sebészeti robotot. Ezek a gépek kulcsfontosságúak lehetnek – az Egyesült Királyságban jelenleg több mint 7 millió ember vár valamilyen műtétre. Most arra számítanak, hogy a robotok segítenek megoldani a kórházi várólisták csökkentését. Persze nem újkeletű a robotsebészet, számos kórházban közel 20 éve használnak robotokat. Hugó, a gép azonban működő vesén először műtött.

Egy kissé gyanús izraeli DJ és producer kattintásvadász hirdetésekben próbál Harsányi Levente nevével és arcmásával visszaélve Facebookon forgalmat generálni magának.

Megvette, mégsem fut a játék. 

Egy brit szakértő arra figyelmeztet, hogy megszaporodhatnak a halálos kutyatámadások az amerikai bully túltenyésztése miatt.

Az Instagram algoritmusa aktívan segíti a gyermekpornót kereső pedofilokat, hogy el is jussanak a kisgyerekeket kizsákmányoló tartalmakhoz. 

Eddig nem tudták, hogy a krokodilok is képesek szűznemzésre. Egy elmélet szerint akkor aktiválódik ez a képesség, ha egy állatfaj a kihalás szélére kerül.

Az Európai Űrügynökség húszéves műholdja, a Mars Express nagy felbontású sztereókamerájának képeiből készült az új, minden korábbinál színesebb felvétel, ami megmutatja, hogy milyen sokféle közet alkotja a vörös bolygó felszínét.

A jelenleg talán legsikeresebb magyar tudós korábban sokszor a folyosóról vett fel olyan elromlott műszereket, amiket mások kidobtak.

Az Apple Vision Pro nem igazán nyűgözött le senkit, főképp a befektetőket nem. A kiterjesztett és virtuális valóságot ötvöző, fél arcot beborító szerkezet 1,2 millió forintba kerül majd, szóval egyelőre nemigen lesz belőle olyan tömegtermék, mint az iPhone-ból. Ráadásul még nincs is kész, kipróbálásához Apple-asszisztencia szükséges, szoftverei erősen tesztfázisban vannak, egy bemutatón le is fagyott.

Angliában nemrég öt embert csuktak börtönbe, mert illegálisan közvetítettek Premier League-meccseket előfizetőiknek. Ez azonban nem csak a szigetországban, Magyarországon is törvénytelen, akár öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

Az amerikai gyógyszerfelügyelet engedélyezte az Elon Musk alapította Neuralink startupnak az emberekkel végzett klinikai vizsgálatok elindítását. A vakok látni fognak, a mozgássérültek újra járhatnak majd – ígéri Musk az agyba ültethető chipekről. Ennek valóságalapjáról Meszéna Domokos agykutató beszélt a Reggeliben, aki Harvardról jelentkezett be. 

A Republic Group reklámügynökség nemrég izgalmas kísérletet tett. Arra keresték a választ, hogy vajon leválthatja-e a mesterséges intelligencia a kreatív szakembereket. A csapat egy napra „hátradőlt”, és az MI-ra bízta a munkát. Jávor Bence kreatív igazgató a Reggeliben mesélte el, hogyan fogadták a kísérletet az ügyfelek. Attól tartottak, hogy észre sem fogják venni a különbséget az MI és az ember munkája között.