Magyarország összes ikerpárjával felvették a kapcsolatot – Budapesten tartották a nemzetközi ikerkongresszust

Az elmúlt napokban a Semmelweis Egyetem adott otthont az Ikervilágkongresszusnak. Az egyetem két kutatója, Tárnoki Ádám és Tárnoki Dávid maguk is egypetéjű ikrek. 2007 óta kutatják az ikerpárok genetikáját, és azt, hogy a betegségek kialakulásában mekkora szerepe van az öröklött tényezőknek, illetve a környezeti hatásoknak, például az életmódnak.

Maga a dohányzás is, mint fontos környezeti tényező meg tudja változtatni a gének aktivitását, ami bizonyos betegségekre hajlamosíthat, és például olyan egypetéjű ikerpárokban, ahol az egyik dohányzik, a másik nem, jelentős a különbség 

– mondta Tárnoki Ádám.

A tüdőrák, de más daganattípusok kialakulására is választ adhatnak az ikerkutatások.

„A legörökletesebb a prosztatarák, de az is csak 47%-kal, az összes többi mind alacsonyabb örökletességet mutatott, tehát ez azt jelenti, hogy az összes többi, az mind nem genetikai hatás, tehát óriási a szerepe a környezeti hatásoknak” – szögezte le a kutató.

A Tárnoki testvérek munkája egyedülálló a régióban. De világviszonylatban is ritkának számít. 10 év alatt, 2021-re az összes magyarországi ikerpárral felvették a kapcsolatot. Eddig több mint 10 ezren regisztráltak a kutatásba, az ő segítségükkel most például az idegi alapú betegségeket vizsgálják.  

Mint például Alzheimer, Parkinson-kór és ezeket az ikerpárokat megvizsgáltuk, úgyhogy akár az egyikőjük, akár mindkettőjük érintett a betegségben, és azt keressük, hogy mi lehetett annak a környezeti tényezőnek a hatása, ami kialakította ezt a betegséget. Mivel az egypetéjű ikreknek 100%-ban azonos a genetikai állományuk, itt valami környezeti tényező lehetett, ami az ikerpár egyik tagjában kialakította a betegséget 

– mondta Tárnoki Dávid.

Magyarországon minden hatvanadik terhesség ikerterhesség. Ez a régióban átlagosnak számít. Az ikerterhességek száma Afrikában a leggyakoribb, Kínában pedig a legritkább.