Gazdaság
2023. június 12. 14:38
Kínában megkezdődött a világ történetének egyik legmélyebb szuperfúrása. Csaknem 11 ezer méterre szeretnének eljutni a kutatók, hogy ásványkincseket hozzanak fel és fontos adatokat nyerjenek ki a mélységből. Az rtl.hu-nak nyilatkozó geológus szerint már az is ember feletti kihívást jelent, hogy a földköpeny legfelső részéig eljussunk, nemhogy a Föld 2900 kilométer mélyen rejlő magjáig.
Május végén megkezdődött Kína történelmének, sőt a világ egyik legnagyobb fúrási projektje: az ázsiai ország csaknem 11 ezer méteres lyukat fog fúrni a földbe, hogy több mint tíz kőzetrétegen áthaladva érjék el a kréta időszak 145 millió éves leleteit.
A Bloomberg számolt be a kínai állam új nagy dobásáról, amely egyes szakértők szerint segíthet feltérképezni a bolygó mélyén rejlő ásványkincseket. Hszi Csin-ping kínai elnök még 2021-ben intézett beszédet az ország vezető tudósaihoz, melyben arra szólította fel őket, hogy tegyenek jelentős előrelépéseket a Föld mélységi kutatásainak terén.
Kínai tudósok állítják, a kinyert adatok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy jobban meg tudjuk becsülni a földrengések, a vulkánkitörések és más természeti katasztrófák valószínűségét. A munkálatok az ország olajban gazdag északnyugati tartományában, a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen zajlanak, és várhatóan 457 napot vesznek majd igénybe.
De miért ásnak le ilyen mélyre?
A 11 ezer méteres lyuk hallatán sokan biztosan fejükhöz kapnak, pedig nem ez lesz a legmélyebb fúrás az emberiség történetében: az Oroszországban található Kola-félszigeten, 1970-ben az eredeti tervek szerint a 15 ezer méteres mélységet akartak elérni, amivel átfúrták volna a földkérget és a földköpenyt határoló Mohorovičić-felületet.
A szovjetek végül nem érték el a kitűzött célt, de csaknem két évtized alatt 12 262 méterig sikerült eljutniuk, amivel világrekordot döntöttek. Tény, a csúcstartó címét azóta elvesztették, hiszen jelenleg a Katarban található Maersk BD-04A olajkút a leghosszabb ember alkotta fúrólyuk, amely valaha készült, ennek hossza 12 290 méter.
Magyarországon voltak olyan fúrások, amelyek több mint 300 millió éves kőzetet hoztak fel. Önmagában az, hogy milyen kőzetrétegig jutnak le, nem dobogtatja meg a szívemet
– kommentálta a kínai szuperfúrást az rtl.hu-nak Harangi Szabolcs geológus, egyetemi tanár, a ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója.
Mint arra rámutatott, nem a fúrás mélysége határozza meg a tudományos áttörést. Németországban is volt egy 9 kilométeres fúrás (KTB), sőt már Magyarországon is leástak több kilométerre: a Makó 7-es kút számít hazánk legmélyebb fúrásának, 6085 méteres talpmélységgel. Harangi Szabolcs szerint inkább az a fontos, hogy hol akarnak fúrni, illetve milyen célból teszik most a kínai kutatók.
Inkább az olaj, mintsem a tudományos áttörés lehet a cél
Márpedig nagyon úgy fest, hogy a kínai is inkább egy olajhajhász ipari gigaprojekt lesz, mintsem tudományos expedíció: a Tarim-medencén fekszik Kína legnagyobb olajmezője, ahol a vállalat korábban már több tucat 8000 méternél mélyebb fúrást végzett. Számos ásványi és energiaforrás lehet ennél is mélyebben, az pedig nem titok, hogy Peking csökkenteni szeretné importfüggőségét. A nagyszabású fúrási projekt mögött Kína nemzeti olaj- és gázipari vállalata, a China National Petroleum Corporation áll.
Harangi Szabolcs szerint biztos van ennek egy szénhidrogén-kutatási célja is, ám a kulcskérdés az, hogy vajon végig fúrómag kihozatallal dolgoznak-e, hiszen ez jelentené a tudományos impaktot. Ugyanakkor másfél év alatt akarják elérni a célt, ami kétségessé teszi a fúrómagos technikát, az orosz és német mélyfúrás is több éven keresztül tartott.
Hozzátette, egyébként a magyar Makói-árokba mélyült fúrások is a medence szénhidrogén-kincsét akarták felmérni és felszínre hozni, nem kutatómunkálat volt, fontos szétválasztani a kettőt. Habár a mostani, 11 ezer méteres kínai fúrás a nagyobbak közé tartozik, még mindig nem annyira különleges, hogy tudományos áttörést hozzon.
Minden ilyen fúrás bolygónk külső kérgének csak egy kis szeletéről ad információt, annak legfelső részét kutatja. Önmagában ez se nem megrázó, se nem felkavaró
– fogalmazott Harangi Szabolcs geológus.
A földköpeny megfúrása szokott időről időre előkerülni, ami a bolygó vasban gazdag magját beborító, közel 2900 km vastag szilárd burok. A Galápagos-térségben már az 1960-as évektől tervezik, hogy átfúrják az óceáni vékonyabb kérget és megpróbálják elérni a földköpenyt, ami valóban tudományos áttörést jelentene.
Utazás a Föld középpontja felé?
Mint ismert, a Föld belső szerkezete öt részből áll, ezek kívülről befelé haladva a következők: földkéreg, felső köpeny, alsó köpeny, külső mag és belső mag. Az emberiség jóformán többet tud a világűr távoli galaxisairól, mint a Föld belsejéről, ezért már többször felmerült a kérdés: vajon lehetséges-e eljutni a föld középpontjába, egyáltalán sikerülhet-e valaha megközelíteniük a tudósoknak a bolygó magját?
Már az is nagy feladatot jelent, hogy a földköpeny legfelső részéig eljussunk
– hangsúlyozta az ELTE oktatója.
A földkéreg az óceáni térségben csak 6-8 km mélyen van, ám a kontinentális területen szinte mindenhol több mint 20 kilométeren található. Budapest alatt nagyjából olyan 26-28 km mélyen kezdődik, odáig eljutni hatalmas technikai kihívás.
Már több mint hatvan éve a tudományos köztudatban van, de óriási pénzek kellenének hozzá, és csak nemzetközi összefogással lehetne megvalósítani. Mindez után kijelenthető, hogy a Föld magját elérni pedig voltaképpen lehetetlen – állapította meg Harangi Szabolcs.
Nyitókép: Légi felvétel a Tarim olajmező 9396 méteres olajkútjáról, a kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen. Tan Hui / VCG via Getty Images
Kövess minket, és értesülj a friss hírekről a Facebookon is!
Követem 
