Orbán Viktornak is muníciót adhat, ha az EU fellép a kínai befolyás ellen
2023. június 2. 6:52
A Holdról is látszik Magyarország Kína-barátsága, miközben az Európai Unió számára egyre nagyobb kihívást jelent, hogy a Kínai Kommunista Párt burkoltan – akár politikamentesnek álcázott, ártalmatlannak tűnő rádióműsorokkal – igyekszik terjeszteni világnézetét. Az Európai Unió fellépne ez ellen, de egy olyan jogszabállyal, amiért korábban Magyarországot élesen bírálták.
Cikket közölt a napokban az Economist arról, hogy Kína számára egyre fontosabbá válik Magyarország. Azt írják, hogy az Európai Unióban egyre duzzad a Kínával szemben szkeptikus tisztviselők kórusa, a magyar diplomaták azonban nem csatlakoznak ezekhez a hangokhoz.
Kína európai megítélését beárnyékolja az ukrajnai háborúval kapcsolatos hozzáállása, az ujgurok ellen elkövetett súlyos emberijog-sértések és a Tajvannal szembeni kardcsörtetés is, ebből azonban kilóg az ázsiai országgal – és Oroszországgal is – kitartó barátságot ápoló Magyarország. Kétségtelen azonban, hogy más keleti EU-tagállamokra – például Lengyelországra – is jellemző volt ez a vonzalom, lelkesedésüket azonban megtépázta a háború mellett az is, hogy a Kína melletti politikai kiállás mégsem kecsegtet a várt üzleti haszonnal.
Magyarország Kína barátja
Pekingben az Economist szerint riadalmat kelt a Kínával szemben egyre inkább kibontakozó transzatlanti együttműködés, bár az EU-tagok között vannak nézetkülönbségek abban, hogy ez meddig terjedjen. Áprilisi kínai útján a francia elnök például arra figyelmeztette az európai országokat, hogy ne pusztán az Egyesült Államokat kövessék Tajvan ügyében.
Orbán Viktorban és Hszi Csinpingben viszont sok közös pontot vél felfedezni a brit hírmagazin: ha különböző szinten is, de mindketten tekintélyelvűek, és miközben Amerika hatalmát bírálják, azt hirdetik, hogy a Nyugat hanyatlik. De megjegyzik azt is, hogy Orbán Viktor barátai hasznot húznak az autoriter rezsimekkel való üzletelésből.
Bár Magyarországon kevesebb, mint tízmillióan élnek, és az egyik legszegényebb EU-tagállam, jó helyzetben van ahhoz, hogy Kína külpolitikai érdekeit szolgálja – állapítja meg a lap. EU-tagként vétójoga van kül- és biztonságpolitikai ügyekben, amit fel is használ arra, hogy Kínával szemben kritikus határozatokat felhígítson vagy megakadályozzon.
Sőt, az Economist szerint Magyarország NATO-tagként is hajlandóságot mutat a többségitől eltérő álláspontra, amikor Törökország mellé állva akadályozza a svédek csatlakozását.
Vang Ji, akit idén januárban léptettek elő a Kínai Kommunista Párt Központi Külügyi Bizottságának igazgatójává – országa legfőbb, a külügyminiszternél is magasabb rangú diplomatájává –, első külföldi útján Franciaországba, Olaszországba és a Müncheni Biztonságpolitikai Konferenciára látogatott, majd Moszkvába menet megállt Magyarországon, ahol hazánk Kína-barát politikáját dicsérte.
A felmérések alapján az EU-ban a magyarok szimpatizálnak leginkább Kínával, ám a Fudan Egyetem budapesti kampuszával, majd a debreceni akkumulátorgyárral szembeni ellenállás felvetette azt a kérdést, hogy ez meddig tarthat ki. A Fudan esetében az sem világos, hogy folytatódik-e a beruházás, vannak elemzők, akik szerint Kína meghátrált a hazai közvélemény reakciója láttán.
Abban azonban az Economist szerint az ellenzék támogatói is kételkednek, hogy a kelet-magyarországi beruházással szembeni tiltakozás kihívást jelentene az Orbán-kormánynak vagy Kínának. Ha a Fidesznek lesz is emiatt nehézsége, az nagyrészt helyben nyilvánul meg. Ezeken felül a Budapest-Belgrád vasútvonalat említi még a cikk, mint az ellenzéki kritikák célpontját.
Magyar recept a kommunista Kínának
Idézik a Kínai Kommunista Párt folyóiratában megjelent tanulmányt is, amely szerint Magyarország Kínával kapcsolatos álláspontjának tanulmányozása tanulságokkal szolgálhat a más európai országokkal való jó kapcsolatok kiépítéséhez. Az egyik ilyen tanulság, véli a brit lap, hogy az illiberális, oroszpárti kormányok szilárd barátai Kínának, ám e tekintetben szűkülnek az ázsiai ország lehetőségei Európában.
Május közepén Szijjártó Péter Pekingben járva azt hangoztatta, hogy Magyarország és Kína együttműködése lehetőségeket rejt, nem kockázatot. Vang Ji – mint arról a hongkongi South China Morning Post beszámolt – a magyar külügyminiszter látogatásakor arról beszélt, hogy Európa hosszútávú fejlődésére nézve káros, ha visszatér a hidegháborús mentalitáshoz, és blokkok közötti szembenállást teremt.
Kína kész együttműködni uniós tagállamokkal, köztük Magyarországgal, hogy közösen védelmezzük a valódi multilateralizmust, előmozdítsuk a nemzetközi kapcsolatok demokratizálását és hirdessük a globális kormányzás rendszerének fejlődését egy igazságosabb és észszerűbb irányba
– jelentette ki Kína külügyi vezetője.
Kínai propaganda Európában
A Politico arról ír, hogy Kína egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz a közvélemény befolyásolására az Európai Unióban, de a tagállamok nagy része vak erre. A kínai propaganda célja a transzatlanti egység aláásása és Peking világpolitikai nézeteinek hirdetése – mondta az Európai Bizottság alelnöke, Věra Jourová tanácsadója, Ivana Karásková.
A külföldi befolyásolást tanulmányozó cseh kutató szerint egész Nyugat-Európa figyelme elsiklik a kínai befolyásolási műveletek felett, amelynek részeként az ázsiai ország rejtetten finanszíroz kutató- és elemzőintézeteket, nonprofit szervezeteket. Egészen nyilvánvaló esetek is vannak, amit két cseh kereskedelmi rádió példája is mutat.
A prágai Hey és Color Rádió rendszeresen kapott tartalmakat, köztük műsorok előre megírt forgatókönyveit a Kínai Nemzetközi Rádiótól.
Több mint ezer, látszólag ártalmatlan félórás műsorblokk került az adásaikba, amelyek ugyanakkor a kínai állam nézőpontját tükrözték például olyan témákban, mint Tajvan, azt viszont elfelejtették közölni a hallgatókkal, hogy kapcsolatban állnak a kínai állami rádiótársasággal.
Karásková egy áprilisban nyilvánosságra hozott kutatási jelentésben tárta fel a kínai kapcsolatot, és miután szembesítették ezzel a két rádióállomás igazgatóját, Miroslav Pýchát, a műsorok csendben megszűntek. Pýcha ugyanakkor visszautasította és botrányosnak nevezte, hogy a kínai propaganda csápjainak nevezték rádióit, azt állítva, hogy a műsorok szerinte teljesen politikamentesek voltak.
Kínai anyagok magyar rádiókban
Vannak magyar rádióállomások is, amelyek műsorra tűzték a Kínai Kommunista Párt propagandáját. A Spirit FM Kínából szeretettel! címmel sugárzott heti kétszer műsort, amiről egy külföldi diktatúra nyílt propagandaműsoraként lesújtó rádiókritikát közölt két éve a Magyar Narancs.
Ugyancsak két éve a Direkt36 arról írt, hogy a budapesti Klasszik Rádió anyagilag is függött a kínai állami rádiótól, olyannyira, hogy amikor 2011-ben
Ven Csia-pao kínai miniszterelnök Budapestre látogatott, központi utasításra meg kellett szakítani az épp zajló műsort, hogy amíg a politikust a reptérről a belvárosba viszik, megmutathassák neki az autóban, hogy még a magyar rádióban is kínai adás megy.
Azt akarja az EU, amiért Orbánt bírálták
A Politico azt írja, hogy a külföldi befolyásolási kísérletekkel szembeszállva az Európai Bizottság olyan törvényjavaslatot terjesztene elő, ami előírná a szervezetek számára, hogy fedjék fel, mely országokból finanszírozzák őket, és közigazgatási bírságot helyez kilátásba, ha valaki ezt nem teszi meg. A brüsszeli portál szerint azonban civil szervezetek azért bírálják a javaslatot, mert szerintük egy ilyen törvény lehetővé tenné az olyan politikusoknak, mint Orbán Viktor, hogy lesújtsanak a részben külföldről finanszírozott demokráciapárti szervezetekre, és felbátorítaná az unión kívüli autokratákat is, hogy hasonló jogszabályokkal számoljanak le ellenzékükkel.
2017-ben a magyar kormány arról fogadott el törvényt, hogy ha egy alapítvány vagy egyesület 7,2 millió forintnál több juttatást kap külföldről, akkor külföldről támogatott szervezetként kell regisztrálnia, jelentenie kell külföldi támogatóinak nevét, és fel kell tüntetnie „külföldről támogatott” mivoltát honlapján és kiadványaiban.
2020-ban az Európai Unió Bírósága kaszálta el a magyar törvényt, mondván, az korlátozza a tőke szabad mozgását, az egyesülés szabadságát, a személyes adatok védelmét és aláássa a civil szervezetek iránti bizalmat.
Ivana Karásková ugyanakkor úgy látja, hogy az unión kívüli autokratáknak nincs szüksége Európa áldására ahhoz, hogy lesújtsanak a külföldi finanszírozásban részesülőkre, ám az EU számára egyre nagyobb kihívást jelentenek a befolyásolási műveletek.
Gombaként szaporodnak a kínai finanszírozású szervezetek és intézetek
– mondta.
Kitér a cikk arra is, hogy Peking egyre jobban összefog orosz szereplőkkel annak érdekében, hogy együtt terjesszék a számukra kedvező nézeteket: az orosz állami média kínai forrásokat idéz és fordítva. Karásková erről úgy véli, hogy az emberek számára biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy szabadon tájékozódjanak különböző forrásokból, de azt is tudniuk kell, hogy honnan finanszírozzák ezeket. Szerinte attól Európa még ténylegesen nyitott marad, ha fény derül arra, hogy hogyan és hova áramlanak a pénzek.
Nyitókép (archív): MTI/Hszinhua