A külföldre költözés egy olyan lecke az élettől, amely többet tanít neked magadról, a kapcsolataidról, az alkalmazkodásról és a határaidról, mint bármelyik önsegítő könyv – vallja Dr. Skultéti-Szabó Katalin, klinikai szakpszichológus. Hogy lelkileg hogyan érdemes felkészülni a külföldi költözésre, a Reggeliben mondta el.

A világhírű orvos, Máté Gábor első alkalommal tartott Budapesten egész napos előadássorozatot és személyes terápiás foglalkozásokat. Beszélt a traumák feldolgozásáról és a mindennapos stressz kezeléséről, azt vallja: a test nem gyógyulhat a lélek egészsége nélkül.

A nyaralásról az emberek többségének elsősorban a pihenés, szabadidő, kirándulás, utazás, boldogság, izgalom, újdonság, napfény, tenger, egy gumimatrac és a szabadság jut eszébe. Kevésbé asszociálunk olyan szavakra és kifejezésekre, mint például fáradtság, rohanás, szorongás. Pedig akár belföldön, akár külföldön töltjük a szabadságunkat, a nyaralás általában kisebb-nagyobb stresszel járhat. Ha nem számolunk ezzel és nem próbálunk olyan dolgokon változtatni, amikre van ráhatásunk, akkor sokkal nehezebb lesz kipihenni magunkat és feltöltődni. De pontosan mi okozhat stresszt a nyaralás alatt, és hogyan kerülhetjük ki a csapdákat?

A gyerekek nagyon gonoszak tudnak lenni egymással. A Reggeliben olyan bántalmazott ismert magyarok mondták el saját történeteiket, akiket cikiztek osztálytársai. Bádoki Bettinát kívülállósága miatt csúfolták, Bella Levente műsorvezetőt pedig alkata miatt cikizték.

Egy ideális társadalomban az embert támogató közeg venné körül, ahol segítenének neki megbirkózni a személyes problémáival. Ám mivel ettől igen messze vagyunk, pszichoterapeuta segítségét kérni a normális emberi működéshez tartozik. Ezért is megmosolyogtató, amikor a kormányközeli média ezzel a „leleplezéssel” vesz célba egy ellenzéki politikust. Ki mindenki járhatna pszichológushoz Donáth Annán kívül?

Érdekes, hogy míg a leendő hivatásunkra évekig készülünk, addig az életünket meghatározó párkapcsolatokat elintézzük annyival, hogy majd „érezni fogjuk, ki a nagy Ő”. A párkeresésnél a legtöbben ösztönösen választják azokat, akikkel újraélhetik a gyerekkori, sokszor káros sémákat. Megfelelő önismerettel és átgondoltsággal ügyesebbek lehetünk a párkeresésben, és jó kapcsolatot tudunk kialakítani mindkét fél megelégedésére. De hogyan?

Tanulmányok szerint a szexuális visszaéléssel érintett kapcsolatokban átlagosan nyolcéves korban történik meg az első bántalmazás, de számadatok szólnak arról is, hogy az esetek tíz százalékában öt év alatti gyermek esik valamilyen szexuális visszaélés áldozatául. Tehát nagyon fontos, hogy már a legkisebbeknek is tanítsunk valamit, ami segíthet a védekezésben, erre az egyik legjobb módszer a bugyiszabály. Hogy mindezt hogyan taníthatjuk meg egy kisgyereknek azt, Bojti Andrea gyermekpszichológus magyarázta el a Reggeliben.  

Steiner Kristóf kifejezetten szereti a visszautasítást és nem ért egyet az igenemberekkel. Hogy milyen pszichológia fejlődés áll emögött, kiderül a videóból!

A mai fiatalok már sokkal könnyebben mondanak nemet – mondják ki a legújabb kutatások, ami sokszor feszültséget is szül: a most középkorú generáció az iskolában lehajtott fejjel megcsinálta azt, amit a tanár kért tőle, addig a Z és Alfa generáció mer gátlástalanul nemet mondani. Hogy milyen hatással van mindez a társadalomra, arról Dr. Bernschütz Mária generáció- és médiakutatót kérdeztük.

Sokaknak még mindig tanulniuk kell az elutasítást elfogadni vagy közölni. Hevesi Krisztina szexuálpszichológus volt a Reggeli vendége, aki szerint nagyon veszélyes, hogy a fiatal férfiak megszokták a felnőtt filmekben, hogy a női nem tulajdonképen igen. A videóból az is kiderül, hogyan mondjuk nemet az asszertív kommunikáció segítségével.

Fiatal nők a TikTokon mutatták be, milyen trükkökkel védekeznek a testükre vonatkozó kéretlen megjegyzések ellen, és milyen ruhadarabokat viselnek, hogy biztonságban érezzék magukat, miközben a városban közlekednek. Az utcai zaklatás problémáját a nagy, fehér póló nem oldja meg, de arra felhívja a figyelmet, hogy az úgynevezett catcalling még mindig rengeteg nő számára okoz nyomasztó perceket, sőt annál is súlyosabb problémákat.

Gyakran csodáljuk a gyerekeket, amiért olyan önfeledten bele tudnak merülni bármibe, amit csinálnak. Játék közben nem foglalkoznak az idő múlásával vagy azzal, hogy mi történik körülöttük: egyszerűen csak a jelenben élnek. Ha hagyják őket kibontakozni, szabadon és kreatívan ki tudják fejezni magukat. Vajon a felnőttek is képesek lehetnek erre, anélkül, hogy minden kötelezettséget eldobva felelőtlenül, meggondolatlanul viselkednének?

Mi a boldogság pszichológiája? Belénk van kódolva vagy mi teremtjük meg magunknak? A témában Dr. Kádár Annamária, pszichológust kérdeztük.  

 „A főzés olyan, mint a terápia.” „A futás jobb, mint a pszichológus.” „A színpad valójában pszichoterápia.” Gyakran hallani ezekhez hasonló mondatokat különböző élethelyzetű emberektől. Nem tudjuk, hogy pontosan mit értenek alattuk, de pszichológushoz járni vagy terápiában részt venni teljesen mást jelent, mint örömet okozó tevékenységeket végezni.

A korábbi szépségkirálynő körülbelül nyolc éve foglalkozik önismerettel, és mindent, amit tanult, szeretne másokkal is megosztani. Szerinte 10-ből 11 nő önbizalomhiánnyal küzd, ez pedig nem függ össze a kinézettel, sikerekkel, elért eredményekkel. Konkoly Ági úgy látja, kell egy bizonyos érettség, hogy rá tudjunk nézni önmagunkra, a Reggeliben elárulta, nála mikor jött el az a pillanat, amikor befelé fordult. 

Kutatások szerint azoknál a fiúknál kötőszó a „buzi vagy”, akik elfogadják a hagyományos nemi szerepeket, illetve azt, hogy a társadalomban természetesek a hierarchiák, és a férfiaknak kell uralkodniuk. A buzizás nem feltétlenül tükröz homofóbiát, de a társadalomról sokat elárul. A férfiak életét ugyanúgy megnehezítik a tőlük elvárt szerepek, mint a nőkét, a toxikus maszkulinitás pedig még meg is betegíthet.

Számos kéretlen jó tanácsot, akaratlanul is bántó reakciót kapnak a traumából felépülők vagy éppen a mentális betegséggel együtt élők, ha kicsit is mesélnek a helyzetükről valakinek. Nem árt tehát egy kicsit utánajárni annak, hogyan segíthetünk jól, ha a környezetünkben valaki lelki természetű gondokkal küszködik. Nem is kell túlgondolni – a szakember szerint sokszor a jelenlét és az értő figyelem a legtöbb, amit adhatunk. 

Lehet-e valakit diagnosztizálni pár órás beszélgetés alatt? – kérdezték a Reggeliben Sarkadi Bálint klinikai szakpszichológustól. Szerinte az interjú inkább a showról szólt, mint a valós diagnosztizálásról. A szakértő kitért arra, hogy mennyire jó ötlet az ayahuasca-főzetről beszélnie egy olyan befolyással rendelkező személynek, mint Harry herceg, hiszen a tea mindenkinél másképp hat. Kell-e foglalkoznunk a múltbeli traumáinkkal és hogyan? A videóban erről is szó esik.

Az öngondoskodás jóval több, mint egy habfürdő vagy a rendszeres sportolás. Egy mentálisan egészséges felnőttnek az érzelmi jóllét megteremtésére és fenntartására is oda kell figyelnie. De mit tehetünk ennek érdekében, ha a neveltetésünk és a társadalom is arra ösztönöz, hogy próbáljunk megszabadulni az érzéseinktől?

Számos önismerettel foglalkozó könyv fogad a könyvesboltokban, sok pszichológus pedig úgy érzi, pszichoedukációs küldetése is van. De ez nem jelenti azt, hogy a pszichológiának receptje van arra, hogy hogyan érhető el a boldog, felhőtlen élet – figyelmeztetett a Reggeliben F. Takács István pszichológus. Lelki problémákról, segítségkérésről és -nyújtásról kérdeztük.

A Heves vármegyei Bátoron indult el a Henflix nevű Youtube-csatorna. Tarol a tyúkudvar.

A hollywoodi ikonok ma már olyan lehetetlenül kigyúrtak, hogy maguk a sztárok is panaszkodnak az egészségtelen testépítésre. Közben viszont mégis piedesztálra állítja a társadalom a tökéletesnek vélt férfitestet, ami számos, amúgy teljesen normális felépítésű férfinál testképzavart eredményez.

A kellemetlennek tartott érzelmekkel az emberek nem szeretnek szembesülni, a szenvedéssel teli, borzongást ígérő filmek azonban valahogy mégis közelebb viszik a nézőt saját érzelmeihez, ezáltal hasznára is válhatnak. Milyen érzelmekkel szembesítenek a nyomasztó filmek, és milyen emberek nézik őket előszeretettel?

Pszichológiai kutatás nézte meg a kapzsi emberek életeredményeit. 

Cuki, ellenállhatatlan kis szeretetbonbonok – sokan szinte extázisba jönnek, ha meglátnak egy kisbabát vagy egy kiskutyát az utcán. És itt jó is lenne megállni, gondolja sok érintett, akinek a gyerekét vagy a kutyáját simogatták, puszilgatták már meg idegenek az engedélye nélkül. Utánajártunk, miért lehet egyesek számára frusztráló a kéretlen közeledés, és hogyan lehet kivédeni az ilyen helyzeteket.

Az ovisok az izgalmas filmeket hosszabbnak érzik, mint az unalmasakat, míg a felnőtteknél ez pont fordítva van.

Az influenszer a HOT! magazinnak adott interjújában mesélt a szépészeti beavatkozásokról, az önbizalomhiányáról és az évek óta folyton felé dobált bántásokról. Sőt, azt is elárulta, hogy egyszer pszichológusként is kipróbálná magát.

Vannak emberek, akik túlságosan is empatikusak, és vannak, akik egyáltalán nem éreznek együtt másokkal. Hogyan hatnak ránk a beleérzés különböző fokozatai, és tényleg járnunk kell a másik cipőjében ahhoz, hogy együtt tudjunk érezni vele? Egyáltalán mit jelent az empátia?

Közel ugyanannyi lány és nő szenved a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavartól, mint fiú vagy férfi, mégsem tudunk róluk – a nőknél ugyanis másként jelennek meg ugyanazok a tünetek, és kompenzálni is hajlamosabbak. Ha ön feledékeny, szórja a pénzt, és egyre csak halogat, előfordulhat, hogy ADHD van a háttérben.

Az amerikaik inkább kibeszélik magukból a gyászt, míg a magyarok beteszik egy dobozba saját fájdalmukat – mondta a Reggeliben Zelena András gyászterapeuta, aki elmagyarázta azt is, hogy miért nem úszhatjuk meg a gyászmunkát. 

A szülőknek kevesebb mint három hetük lesz erre.

Jótanácsok ünnepi asztalcsapkodás ellen. 

Sokaknak okoz komoly fejtörést, hogy mit adjanak családtagjaiknak, párjuknak vagy barátaiknak karácsonyra. Egyesek könnyebben eldöntik, vagy nem is veszik igazán komolyan, mások hetekig őrlődnek és aggódnak amiatt, hogy tetszeni fog-e a másiknak az ajándék. Vannak, akik megbeszélik egymással, hogy nem adnak ajándékot, mert nem ezzel fejezik ki a másik felé a szeretetüket. Mitől függ, hogy ki mennyire találja el a megajándékozott ízlését? Hogyan lehet úgy ajándékozni, hogy mindkét fél örüljön?

A karácsonyi hangulatot nem a drága ajándékok és a hatalmas ünnepi menü alapozzák meg. Sőt, a túlzott pénzköltés, a rohanás és a tökéletességre törekvés még meg is keserítheti az ünnepet. Milyen praktikák segíthetik elő, hogy rongyrázás nélkül is meghitt lehessen a karácsony?

Covid, háború a szomszédban, klímakatasztrófa, gazdasági válság, energiafüggőség, egy lehetséges atomháború − úgy tűnhet, mintha egyre közelebb kerülnénk a világvégéhez, az emberiség kihalásához. Sokan érezhetik, hogy „minden egyre rosszabb”, „soha nem volt ilyen nehéz helyzetben az emberi társadalom”, ennél nincs lejjebb, és ezt már tényleg nem fogjuk túlélni.

Hónapok óta gazdasági válság tépázza meg pénztárcánkat, ennek ellenére átlagosan nyolcvanezer forintot költött a magyar a Black Friday-en, azaz a Fekete Pénteken. Hogy milyen pszichés mechanizmusokkal veszik rá ilyenkor vásárlók tömegét az egyre nagyobb költésre, arról Kovács Orsolya pszichológust kérdeztük a Reggeliben!

A humor nagyon egészséges és társadalmilag is elfogadott módja a problémák kezelésének. Manapság szinte az egész világ közösen is használja erre a célra mémek formájában. Azonban a viccelődés egy ponton túl már nem segít, hanem még árthat is azzal, hogy elfedi a problémákat, akárcsak a drog. Pedig a lelki egészséghez a negatív érzelmeket is meg kell élni.

Mária fiát egy tragédia megváltoztatta, és ma már a helyi romákat terrorizálja barátaival. Péter fia drogfüggő, és az anyja ellen fordult. A gyerekével szakító szülőt egy életen át gyötörheti a tehetetlenség érzése és a bűntudat, mégis vannak, akik meglépik a megléphetetlent. Miért egyre gyakoribb ez, és van-e visszaút? 

A gyász ma már szinte természetes módon jelenik meg Facebook-posztokban, emlékoldalakon. Sokan élnek ezzel az eszközzel, másokban viszont rossz érzéseket, visszatetszést kelt. Szabad-e a hozzátartozóink halálával nyilvánosan foglalkozni, vagy ez egyáltalán nem tartozik másokra? Mi a jelentősége a közösségi médiában megjelenő gyásznak?

A gyerekek énképét azok a szüleiktől érkező toxikus kijelentések is alakítják, amik ha fizikai fájdalmat nem is okoznak, életre szóló nyomot hagyhatnak. Melyek a leggyakoribb káros mondatok, hogyan lehet megpróbálni túllépni rajtuk felnőttként, és mit tehetünk, ha azon kapjuk magunkat, hogy mi is használjuk ezeket?

A modern nők valóban túl magasra teszik a lécet?

Mindenki másképp dolgozza fel a vele szemben elkövetett hibákat vagy bűnöket, másképp tud, vagy éppen nem tud megbocsátani. Aki jó viszonyt ápol a felmenőivel, annak szinte elképzelhetetlen, hogy valaki örökre hátat fordítson a szüleinek. Személyes történetekben mutatjuk meg, mi válthatja ki, hogy valaki mégis így döntsön.

A csapból is az folyik, hogy szeretnünk kell magunkat ahhoz, hogy minden mást szeretni tudjunk. Na, de, hogy ismerjük fel, ha gondunk van ezzel, illetve hogy tudunk magunkon segíteni? Fuller Bianka pszichológustól kaptunk tippeket ahhoz, hogyan fogadjuk el magunkat. Például tekintsünk magunkra úgy, mit egy ismerősünkre. Amit másokért megteszünk, azt miért ne tennénk meg magunkkal is? Támogatás, elfogadás, szeretet.

A kezdeti pánikhangulat és menekültek melletti tömeges szolidaritás már a múlté, mostanra alig éri el a legtöbbek ingerküszöbét a szomszédban zajló háború. Aggódunk esetleg az ukrajnai háború gazdaságunkra gyakorolt hatásai miatt, de a civil halottak látványa és az ártatlan emberek szenvedése már sokakat nem hat meg, sőt a saját testi épségünket sem féltjük már úgy, mint a háború legelején. Mindez azonban nagyon is érthető. Szakértőket kérdeztünk a jelenség magyarázatáról.

Mit tehetünk a továbblépés érdekében? Csuti a válása után gőzerővel edzett, Szabó Zsófi futni kezdett, Széphalmi Juliska is egyre többet sportolt. Gotshall Eszter viszont jógával segít másoknak bejárni a hosszú önismereti utat. A pszichológus szerint nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a sport, a testünkkel való foglalkozás egy ilyen élethelyzetben nagyon sokat segíthet. De fontos tudnunk, hogy a válás feldolgozása egy gyászfolyamat. Ezért érdemes időt hagyni magunknak az érzelmek megélésére is.

Egyre inkább hétköznapi fogalommá válik a nárcizmus: használjuk a párunkra, munkatársainkra, politikusokra, hírességekre, a kifejezés mögött viszont kevesek által ismert klinikai meghatározások húzódnak. Dr. Belső Nóra, pszichiáter tette tisztába, hogy miért mondják mostanában annyi emberre, hogy nárcisztikus.

Knapek Éva szakpszichológus szerint a megcsalás minden formája az egoról és nem a kapcsolatról szól és sokszor semmi köze a megcsalt félhez, hanem leginkább a megcsaló belső hiányait, személyiségének érettségét minősíti.

A nagymama még tudta, hogyan kell élére rakni a garast, de a spórolást és a költekezést nem feltétlenül az árak és a körülmények befolyásolják, hanem a személyiség és az azt meghatározó gyerekkori beidegződések. Ön melyik típusba tartozik: spóroló, pénzszóró, aggódó, netán szerencsejátékos?

A negatív emlékek például jobban rögzülnek.

Egy kimutatás szerint Magyarország a világ harmadik legboldogtalanabb országa. Hogyan keressük a boldogságot? Mi az, ami segíthet? -erről is kérdeztük a Reggeliben Dr. Almási Kittit.