Tévhit, hogy Freud szerint minden a szex miatt van?

Sigmund Freud kétségkívül a pszichológia egyik legismertebb és egyben legvitatottabb alakja. Pszichoanalízis, hisztéria, libidó, elfojtás vagy a freudi elszólás – csak néhány azon fogalmak közül, amelyek az osztrák pszichiáter nevéhez kötődnek.

Noha sok elmélete nem állta ki az idő próbáját, személye alapjaiban változtatta meg azt, ahogyan a pszichológiáról gondolkodunk. A szex köztudottan Freud elméleteinek egy központi eleme, legyen szó az Ödipusz- és Elektra-komplexusról – az ellentétes nemű szülő iránt érzett gyerekkori szexuális vonzalom –, vagy az álmokban fellelhető fallikus szimbólumokról. Egyes tudósok szerint azonban

még Freud sem mindent a szexre vezetett vissza.

Mark Solms, a neves dél-afrikai pszichoanalitikus és neuropszichológus állítja: az a radikális elképzelés, miszerint minden a libidóhoz kapcsolódik, Freud elméletének és személyiségének félreértelmezésén alapul. Úgy látja, a gondolkodó Az álmok értelmezése című kulcsfontosságú műve számos fordítási hibát tartalmazott, amely ahhoz vezetett, hogy sokan tévesen ítélték meg nézeteit. A szakember ezért nemrég elkészítette a könyv átdolgozott angol nyelvű kiadását, amely új megvilágításba helyezi a pszichoanalízis atyjának hagyatékát – megkérdőjelezve azt az elterjedt nézetet, hogy Freud szerint az emberi viselkedés mögött szinte mindig erotikus késztetés áll.

Freud nagyon tágan értelmezte a szexualitást. Számára minden olyan tevékenység beletartozott, amely önmagában is örömszerzésre irányult – tehát bármi, amit az ember kizárólag ezért tesz, szemben a gyakorlati célokkal

– mondta Solms a Guardiannek. 

A brit lapnak hozzátette, ily módon az olyan viselkedéseket, mint például a kisbabák cumizását vagy azt, amikor egy gyerek belerúg egy focilabdába vagy hintázik, Freud „szexuálisként” írta le. De azt értette ezalatt, hogy ezek az élvezet tiszta forrásai voltak. „A szót annyira kiterjesztette, hogy az az elméleteinek jelentős félreértését okozta. Freud életének későbbi szakaszában maga is elismerte ezt” – fogalmazott a Namíbiában felnőtt, németül beszélő pszichoanalitikus. Megjegyezte, a könyv 1950-es és 60-as években kiadott angol fordítását újradolgozta, melyben kontextusba helyezte a szexualitás szót.

A szürrealisták is félreértették Freudot?

Száz évvel ezelőtt Freud nézetei a szexuális késztetésekről és az álmok jelentéséről nagyban hozzájárultak a szürrealizmus mint irányzat megszületéséhez. Olyan művészeket inspiráltak, mint Salvador Dalí, René Magritte, Giorgio de Chirico vagy a szürrealista mozgalom egyik alapítója és fő teoretikusa, André Breton francia költő.

Solms azonban úgy véli, mind rosszul ismerték pszichoanalízis atyját. Úgy véli, Freud távol állt az anarchizmus vagy a szexuális felszabadulás előmozdításától – társadalmilag konzervatív gondolkodó volt, aki a rendet akarta helyreállítani, nem pedig megkérdőjelezni a konvenciókat.

„Egyikük sem értette meg, hogy Freud meglehetősen konzervatív ember volt, aki nem osztotta forradalmi hajlamaikat. Ízlése a művészetben is nagyon konzervatív volt, Salvador Dalit például fanatikusnak nevezte” – fogalmazott a szakértő. Hozzátette, Freudot furcsa elméletei vitatott gondolkodóvá tették, de segíthetne munkásságának megértésében és rehabilitációjában az, ha tisztán látnánk nézetivel és személyével kapcsolatban.

Ajánló: Az álmok jelentése: ezért álmodunk zuhanásról, menekülésről és repülésről

Nyitókép: Sigmund Freud (1856-1939) ismert pszichoanalitikus portréja. Fotó: Library of Congress / Corbis / VCG via Getty Images.