Ami egy ideig tömegeket mozgatott meg, az mostanra már jóval kevesebb embert hoz lázba: az erőteljes rendőri fellépés, az idézések és a kihallgatások lassan felőrölték a diákok és a tanárok ellenállását. Az ötvenes évek óta használt fogalom, a „visszatartó hatás”, azokat a jogi szankciókkal fenyegető technikákat foglalja össze, amelyeket a hatalom arra használ, hogy eltántorítsa az embereket jogaik gyakorlásától. Ez ma, Magyarországon működik – mutatja meg a Házon kívül riportja.

Soha annyi magyar nem vállalt munkát Ausztriában, mint a 2023. júniusi adatok szerint. Arról az országról beszélünk, amit Magyarország állandóan utol akar érni, csak épp egyre tolódik, hogy mikor.  A Házon kívül három magyar családdal forgatott Klagenfurtban, akik máskor érkeztek, épp ezért máshol is tartanak. Ami elsőre szigornak és bürokráciának hat Ausztriában, igazából biztonságot és kiszámíthatóságot jelent – mondják a kint élők.

Iványi Gábor és Orbán Viktor kapcsolata 30 évvel ezelőtt sokkal barátságosabb volt a mostaninál. A lelkésznek imponált a liberális ellenzéki politikában szerepet vállaló „fiatal forradalmár”, 1998-ban viszont megszakadt a kapcsolatuk, miután az ellenzékben ülő Iványi nemet mondott a támogatását kérő Orbánnak. De a legjobban az sérthette meg Orbánt, amikor később Iványi Gábor fasisztának nevezte az általa fenntartott rendszert. A Házon kívül összefoglalta kettőjük közös múltját.

Ma hét éve, hogy előzetes letartóztatásba  helyezték a bicskei gyermekotthon igazgatóját. Ügyében azért indult nyomozás, mert az RTL Házon kívül című műsorában az intézmény több korábbi lakója is arról beszélt, hogy az igazgató éveken át zaklatta őket. A férfi 26 évig vezette a gyermekotthont, állami kitüntetést is kapott munkájáért. Bár az igazgató akkor tagadta bűnösségét, 2019-ben 8 év fegyházra ítélték. Két évvel később pedig újabb 2 év 3 hónap börtönbüntetést kapott, mert kényszerítéssel megpróbálta rávenni az egyik ellene valló gyereket, hogy vonja vissza rá nézve terhelő vallomását.

Az eutanázia kérdését néhány héttel ezelőtt Karsai Dániel alkotmányjogász hozta be újra a köztudatba. Mivel tudja, hogy gyógyíthatatlan beteg, jogi harcba kezdett azért, hogy ő maga dönthessen halála időpontjáról. Még azelőtt, hogy az élete, ahogy fogalmazott, szenvedéssel teli, puszta létezéssé degradálódna. Mostani állapotához szinte már hozzászokott. „Az ember egy megszokó gép, mindenhez hozzászokik. Idővel majd belehal, de ezt meg nem kell megszokni” – egyebek közt erről is beszél Karsai Dániel a Házon kívül riportjában.

Magyarországon a beteg visszautasíthatja az orvosi kezelést. Ezt hívják passzív eutanáziának, ezt azonban nagyon kevesen választják. De létezik egy „szürke zóna”, amikor a beteg vagy a hozzátartozók az egészségügyben dolgozókkal együtt a szabályok kikerüléséről hoznak döntést, mert nem bírják tovább a szenvedést. Milyen szabályok vonatkoznak itthon az életvégi döntésekre, hogyan válik el egymástól a gyakorlat és a jog, és mit szeretnének azok a gyógyíthatatlan betegek, akik az aktív eutanázia lehetőségéért küzdenek? A Házon kívül riportja az eutanázia jogi hátterét mutatja be. 

Tornaórát tartott a gyerekeknek, és egyszer csak nem tudott lábujjhegyre állni – ekkor érezte az óvónőként dolgozó 54 éves Dunavölgyi Erzsébet, hogy valami baj van. De hogy mekkora, azt nem sejtette, a gerincsérv volt a legrosszabb, amire gondolt. Az orvosok kilenc hónapon át vizsgálták, mielőtt rájöttek, hogy a központi idegrendszer teljes bénulását okozó ALS betegségben szenved. Azt mondták neki, várhatóan két-három éve van hátra. Erzsébet most a lakásának foglya. Nem a fájdalomtól, és még nem is a haláltól fél, hanem a kiszolgáltatottságtól. Ezért ő akarja eldönteni, hogy mikor érjen véget az élete.

Ócsa környékén háborúskodássá fajult egy napelempark építés. Sok gazda életét teljesen ellehetetlenítette, hogy a földjükön oszlopokat állítottak fel, fákat vágtak ki, a saját területekből hatalmas darabokat kerítettek el, majd magasfeszültségű vezetéket húztak föléjük. Mindezt megkérdezésük nélkül, egy off-shore hátterű magáncég kedvéért. Többször kellett rendőrt hívni, tett már feljelentést a beruházó, és több gazda is. 

Tárkányi Zsolt, az RTL Híradó riportere nyolc éve ingázik hétről hétre Budapest és Debrecen között. Legtöbbször családdal, kisgyerekkel, ami a vonatok meghibásodása, késése esetén fokozott kellemetlenséget tud okozni. A Házon kívülnek videónaplót készített az augusztus és szeptember közötti utazásairól. Ahogy ő fogalmazott, minden útja szinte mindig egy „élmény”. Egy alkalommal például harmadfokú hőségriadóban vonatozott klíma nélküli InterCity-kocsiban. 

Az RTL elhunyt szerkesztő-riporterének emlékére alapított elismeréssel a társadalmi problémákat bemutató riportokat díjazzák. Díjazták egy transznemű férfi mindennapjairól készült riportjáért Rédli Balázst, a Házon Kívül riporterét is, ahogy Telex és a HVG videósait is. 

Hégető-díjban részesült Rédli Balázs, az RTL munkatársa, a Házon kívül riportere, aki a magyarországi transznemű közösség helyzetét mutatta be riportjában két huszonéves érintett sorsán keresztül.

A Házon kívül stábja két napig járta a szlovák-magyar határ környékét, hogy a helyiektől és a hatóságoktól megtudja, miért vált az embercsempészek kedvelt útvonalává az Ipoly mente. A helyiek körében kisebbfajta pánikot okozott a menekültek megjelenése, utóbbiaknak viszont létfontosságú, hogy átjussanak Szlovákiába, mert ha még Magyarországon elfogják őket, akkor vissza kell menniük Szerbiába. Ha viszont Szlovákiában regisztrálják őket, akkor előbb-utóbb továbbmehetnek oda, ahova szeretnének.

Miközben Magyarország az akkumulátorgyártás fellegvárává válik, az emberek egyre jobban aggódnak az egészségükért és a környezetükért, a cégeket korlátozó szabályok és bírságok pedig komolytalanok. Alsózsolcán biztonsági őrök kíséretében tudtak csak elhagyni egy fórumot egy akkufeldolgozó cég képviselői, olyan paprikás volt a hangulat. Bátonyterenyén helyiek egy szavát sem hiszik el annak, amit egy hasonló üzemmel kapcsolatban mondanak nekik. Nő az elégedetlenség Iváncsán is.

Balatonvilágos az utóbbi hónapokban nem a strandja miatt került a hírekbe: a település határában többször is kigyulladt és szúrós szagú füstöt árasztott magából egy gödör. Hogy ki és mit hordott a bánya gödrébe, még mindig nem tisztázott, ahogy az sem, pontosan mi kapott lángra a föld alatt. A helyzet elviselhetetlen, így a helyiek nyomozásba kezdtek, amiben úgy tűnik, a hatóságokra kevéssé számíthatnak. 

2017-ben a Házon Kívül stábja megpróbálta nyomon követni a 300 lelkes dél-békési zsákfaluba, Pusztaottlakára ömlő uniós pénzek útját: a helyiek rendőrt hívtak, és munkatársainkat egy fideszes önkormányzati képviselő, Puju János is követte és fotózta. A településre hat éve fejenként négymillió forint uniós támogatás érkezett. Pusztaottlakára korábban is ömlött az uniós pénz: 100 milliót költöttek például a könyvtárra, ami hetente csak három nap tartott nyitva. 

Mátészalka és környéke az ország legszegényebb régiói között van. Sokan szorulnak ott támogatásra, de vannak, akik az államtól és az önkormányzattól sem számíthatnak segítségre. Néhány önkéntes, például a Mátészalkaleaks nevű csoport helyettük is segít. A Házon kívül stábja néhány hete forgatott velük és azokkal, akiket segítenek. Köztük Lászlóval, egy súlyos beteg férfival, aki havi 25 ezer forintból élt. László a forgatás óta meghalt.

Tiborcz István 2015-ben lépett az ingatlanfejlesztési piacra, miután kiszállt a LED-es közvilágítással foglalkozó Eliosból, aminek ügyében az unió csalás elleni hivatala nyomozott. A miniszterelnök veje azóta bevásárolta magát Magyarország első vidéki Hilton szállodájába is Debrecenben, most pedig elit klubját szépíti a Svábhegyen. Tiborcz cége üzemeltet egy 84 szobás hotelt Spanyolországban is. A Házon kívül stábja utánanézett az épülő-szépülő Tiborcz-birodalomnak. 

Nem fajgyűlölők, de félnek este kimenni az utcára, és attól tartanak, hogy Hajdúszoboszlóra kevesebb turista fog menni a vendégmunkások miatt – mondták Debrecen környékén a Házon kívül stábjának. A filippínó, valamint Törökországból érkező munkavállalók pedig arról beszéltek, hogy érzik: nem látják őket szívesen. Annak próbáltunk utánajárni, miért osztja meg a helyi közösségeket a külföldi vendégmunkások érkezése.

Budapest XIV. kerületében, Zuglóban, a város egyik viszonylag drága részén áll egy régi, elhagyott gyárépület. Tele van szeméttel, hajléktalanok költöztek be az elhagyott épületekbe, és eltüzelnek mindent, amit csak találnak. A szomszédok félnek, hogy egyszer felrobban a gyár, ahol egykor vegyi anyagokat gyártottak, és még most is tele van mindenféle gyanús üvegekkel. Minden hatóságot megkerestek, ami csak létezik, de semmi sem történt. A Házon kívül stábjával most bejárhatják az elhagyott gyárat.

Az elmúlt hónapokban többször is sárlavina öntötte el a recski Hunyadi utcát. A hegyről lezúduló eső több házat elárasztott, a helyiek rokonokhoz vagy tornatermekbe költöztek. Szerintük mindez a közelükben épülő andezitbánya miatt van, amelynek területén fákat vágtak ki, így nincs, ami megfogja a csapadékot. A kormány félmilliárd forintot különített el a károsultaknak, de még mindig csak a kárfelmérés zajlik, az érintett családok várnak. 

Az elmúlt hónapokban többször is sárlavina öntötte el a recski Hunyadi utcát. A hegyről lezúduló eső több házat elárasztott, a helyiek rokonokhoz vagy tornatermekbe költöztek. Szerintük mindez a közelükben épülő andezitbánya miatt van, amelynek területén fákat vágtak ki, így nincs, ami megfogja a csapadékot. A kormány félmilliárd forintot különített el a károsultaknak, de még mindig csak a kárfelmérés zajlik, az érintett családok várnak. 

Már több mint 90 millió forintot gyűjtöttek össze magyar civilek a Kárpátaljai Sárkányok nevű, önálló ukrán területvédelmi zászlóaljban az orosz invázió ellen harcoló magyar nemzetiségű katonáknak. A Kárpátaljai Sárkányellátó nevű csoport alapítója egy ungvári egyetemi professzorral áll kapcsolatban. A generátorok, drónok és akkumulátorok mellett élelmiszereket és ruhákat is küldenek a katonáknak.

„Másodosztályú állampolgárnak érzem magam, nem veszik figyelembe a jogaimat” – mondta az egyik soroksári lakó, akinek a Budapest-Belgrád vasútvonal miatt sajátítják ki az otthonát. Miközben a mai áron 750 milliárd forintba kerülő beruházás alapvetően kínai érdekeket szolgál, sok helyi lakos házát letarolják miatta, ráadásul az érintettek sem a tájékoztatással, sem a kárpótlás összegével nem elégedettek. Folynak perek, de a lakók nem optimisták.

Böjte Csaba ferences rendi szerzetes 1993 óta több mint hatezer gyereknek segített, de van, akinek rossz emlékei vannak az otthonokban töltött évekről. Ők szexuális és fizikai bántalmazásról beszélnek, továbbá hogy az atya tudott az incidensekről, éveken át mégsem történt semmi.  Mónikát volt neveltje molesztálhatta, története nagy port kavart a sajtóban. 2016-ban egy másik nevelőről derült ki, hogy gyerekeket vert az otthonban, őt idén 28 év börtönre ítélték.

50 év alatt több mint 70 ezren haltak meg Magyarországon közlekedési balesetben. Nemrég jelentette be a rendőrség, hogy változtat a sebességmérés szabályain, a kommunikáció azonban kissé kaotikusra sikerült. Az tény, hogy itthon a büntetési tételek 2008 óta nem változtak, a gyorshajtás pedig rengeteg áldozatot szed. Nem ártana tenni valamit ellene, de hogy azt-e, amit a rendőrség kitalált, kérdéses. 

Viktória és Sándor családjához párhetesen került egy kislány, miután édesanyja eldobta őt magától. A nevelőszülők annyira megszerették, hogy örökbe akarták fogadni, de kérelmüket elutasították – a család szerint törvénytelenül. A gyámhatóság helyett a gyermekvédelmi szakszolgálat döntött, a több hónapos kötelező összeszokás helyett pedig pár nap alatt került új szüleihez a gyermek. A nevelőszülők ügyvéd segítségével küzdenek a kislányért, aki nagy űrt hagyott maga után.

Védett állatok és növények élnek annak az üres teleknek a környezetében, ahová 78 lakásos társasházat akarnak építeni, penthouse lakásokkal a tetejükön. A beruházással kapcsolatban ugyan tartottak közmeghallgatást, de hétköznap délelőtt 10 órakor. A fideszes vezetésű önkormányzattól erre senki sem ment. Az itt élők a sokszorosára duzzadó autósforgalomtól is tartanak, de a kivitelező szerint, aki természetvédelmi területre költözik, az majd busszal jár. És még ott a gyermekvasút is.

A külföldi embercsempészek szabadon engedéséről szóló kormánydöntésből azután lett igazán ügy, hogy az RTL Híradó bemutatta, mindez hogyan történik. Vagyis, hogy lényegében kiviszik ezeket az embereket a vasútállomásra, aztán mindenki mehet, amerre lát. A Házon kívül stábja körülnézett a határszélen, a kerítés környékén, ahol a helyiek nap mint nap találkoznak embercsempészekkel és menekülőkkel, és beszéltek olyanokkal is, akik úgy érzik, a kormány döntése a munkájukat teszi feleslegessé.

Draxler Kata súlyosan vérző édesanyjához az ügyeletes mentőtiszt hívott esetkocsit, az mégis több mint egy óra után ért ki, és az asszony elvérzett. Spányik András orvos sztrókos ismerőséhez is nagy késedelemmel értek ki. Az egészségügyi szakértő és a Házon kívülnek nyilatkozó mentős szerint az emberhiány az elsődleges oka annak, hogy időnként csak nagy késéssel ér ki a mentőautó akár életveszélyes esetekhez is. Győrfi Pál szerint nincs emberhiány.

Ütemesen halad a Balaton körbeépítése luxusapartmanokkal és kikötőkkel, a szabadstrandok jövője továbbra is kérdéses. Balatonszemesen, Balatonföldváron és Csopakon is hatalmas, part menti építkezések zajlanak. Megnéztük, hogyan működik a szabadstrandolás abban a zárt lakóparkban, amit több mint 6 milliárd forint állami támogatással építettek a szántódi partra.

Az eddigieknél jóval keményebben léptek fel a rendőrök diákokkal, tanárokkal és politikusokkal szemben a miniszterelnök munkahelye előtt a május 3-i tüntetésen. Volt olyan gyerek, akit közvetlen közelről fújtak arcon, többeket őrizetbe vettek, pedig sokan, mint utólag kiderült, semmi törvénybe ütközőt nem csináltak. Első sorban álló diák, volt rendőrnyomozó és országgyűlési képviselő beszélt a történtekről.

Június elsejétől bizonyos élelmiszereknél minden nagyobb üzletnek kötelező akciókat kell bevezetnie. Ám többen úgy gondolják, nem életszerű, hogy a vásárló időt és energiát szánjon arra, hogy az akciókat vadássza. A Házon kívül olyanokkal beszélgetett, akik Szlovákiába és Horvátországba járnak bevásárolni, mert ezzel pénzt spórolnak – van, aki egy év alatt annyit, hogy el tud belőle menni nyaralni. 

Egy kétéves kisfiú a forró fürdővíz miatt, egy másik kisfiú pedig bántalmazás miatt vesztette életét. Mindkettőjüket nevelőszülők gondozták, ahogy azt a gyereket is, aki otthon megfulladhatott, majd nevelőanyja két napon keresztül autózott a holttestével. A rettenetes esetek azt mutatják, hogy komoly gondok lehetnek a nevelőszülői rendszerrel. Szakemberek szerint egyre gyakoribb, hogy megélhetési okok miatt választják a nevelőszülőséget, amihez mindössze egy 60 órás tanfolyamot kell elvégezni. De hogy ez mit tartalmaz, és milyen pszichológiai szűrést végeznek, azt a fenntartók döntik el.

Budaházy Györgyöt a pápalátogatás alkalmából engedte szabadon Novák Katalin köztársasági elnök. A bíróság korábban terrorcselekmények miatt 6 évre ítélte. Budaházy most az RTL Házon kívül című műsorának arról beszélt, hogy nagyon hálás a köztársasági elnöknek és az egész kormánynak amiért kiengedték a börtönből. Az áldozatok szégyennek tartják a döntést.

2019. május 7-én mutatta be a Házon kívül azokat a felvételeket, amelyek egy Baranya megyei szociális otthonban készültek, és azt bizonyították, hogy a gondozók többször is brutálisan bántalmazták a lakókat. Aki a felvételeket készítette, azt mesélte a Házon kívül riporterének, hogy a verések rendszeresek voltak, és szerinte az otthon dolgozói közül sokan tudtak róla, mégsem tettek ellene semmit. A videót titokban készítette, és az ügyben azóta vádemelés is történt. Az esetről a szociális ügyekért felelős államtitkár azt mondta: megalapozatlanok a vádak és Soros György szervezetei az európai parlamenti választási kampányban a szociális dolgozókat vették célba. 

Vanyarcon egy éve minden megváltozott. A településen élő gyerekek nemrég még Ferenc pápának küldtek rajzot, ma viszont már drogdílerek és kábítószerfogyasztók tartják rettegésben a falut. A Házon kívül stábja elment járőrözni a polgárőrökkel, akik kaptak már halálos fenyegetést azért, mert meg akarják védeni az otthonukat. A kábítószer miatt egyre több a betörés, még az exrendőr polgármester anyósához is bementek. A helyiek senkitől sem kapnak segítséget.

Szankciók, ingyenes túlfoglalkoztatás, bekamerázott óvodai csoportszobák és osztálytermek, a tanárok laptopjainak megfigyelése – csak néhány elképzelés, amivel a kormány rendezné a pedagógusok helyzetét, kérdés, ez mennyire teszi vonzóvá a pályát a fiataloknak. Radó Péter, oktatáskutató szerint a státusztörvény módosításában vannak olyan részek, amik csakis arról szólnak, hogyan lesznek büntethetők az óvónők és a tanárok, ha a kormány szerint az oktatási rendszer rossz hírét keltik. Végső soron pedig a helyzet odáig fajulhat, hogy az iskolabezárás lesz az állam számára a kisebbik rossz. 

A csendért és a tiszta levegőért költöztek az erdő mellé, de nem számítottak rá, hogy évek múlva kavicsbánya nyílhat a szomszédjukban. Az Alsónémedi és Dunaharaszti szélén élők zajszennyezéstől, környezetkárósítástól és rengeteg portól tartanak. A cég szerint viszont a jogszerűen jártak el, a sóderbánya működtetéséhez szükséges környezetvédelmi engedélyt megkapták. A két önkormányzat most perel.

A budapesti tömegközlekedés mindennapi, mégis nagyon zavaró velejárói a hangoskodó, olykor agresszíven viselkedő, zavart utasok. A szakember szerint ezeknek az embereknek egy része tényleg mentális beteg, de sok köztük a drogos és az alkoholista is. A pszichiáterprofesszor szerint óriási gondot jelent, hogy nincs elég orvos, de az sem segít, hogy a társadalom megbélyegzi a pszichés betegeket, közülük pedig sokan idő előtt abbahagyják a kezelést.