Kelet-európai bérekből fizetjük a nyugat-európai szintű lakbéreket

Ilona a IX. kerületben él egy olyan házban, amiben szociális bérlakások vannak. Ezek mind a helyi önkormányzat tulajdonában vannak. Nyolc éve lakik az egyikben, 16 ezer 800 forintot fizet érte. Már nagyon várja, hogy végre felújítsák vagy lebontsák a házukat. 

Ferencvárosnak 2500 bérlakása maradt, ami ugyan fővárosi viszonylatban az egyik legtöbb, de még mindig nagyon kevés, és 900 lakás nagyon rossz állapotban van. A Gát utca 24. viszont épp most újult meg teljesen. A 46 kicsi, sötét lakás helyett 30 világos, élhető méretű lakást építettek.

Ez egy 67 négyzetméteres lakás, két hálószoba, külön konyha, külön fürdőszoba és egy rendkívül látványos franciaerkély a közös zöldre

– mutatta a felújított lakást a Házon kívül stábjának Pataki Márton, a Ferencvárosi Vagyonkezelő és Városfejlesztő Zrt. vezérigazgatója. 

A 67 négyzetméteres lakás bérleti díja 25-30 ezer forint között lesz. A rezsije pedig csak néhány ezer forint, mivel az egész házban geotermikus fűtést és hűtést alakítottak ki. A teljes felújítás 1 milliárd 238 millió forint volt, de a tömbrehabilitációban megújul még két ház és a teljes közös udvar. Az egyik ilyen felújított házba 30 lakó költözhet majd a lebontott, kiürített házakból. A többiek vagy egy másik, felújított önkormányzati lakást kapnak, vagy pénzt a lakásukért az önkormányzattól.

Mikor bejöttünk, akkor leültünk így a kád szélére, ugye nem volt semmi, tiszta üres volt és akkor néztük egymást, hogy most akkor most játszanak, kandi kamera?

Sándor nagyon meglepődött, mikor családjával megnézték, milyen lakásban fognak majd élni. Ők most költözhettek be egy teljesen felújított, világos, 60 négyzetméteres bérlakásba. Ráadásul a lakbér itt is annyi, mint a régiben volt, 30 ezer forint. A korábbi lakásban 30 évet éltek, az éppen három sarokra van a mostanitól. Dohos szag, kitört ablakok, penész, máló vakolat, a wc pedig a folyosón, minden emeleten. Még most sem hiszik el, hogy ez már mind a múlté.

Teljesen más érzés, tisztábbnak, felszabadultabbnak, embernek érzi magát tőle az ember

– foglalta össze Sándor az érzéseit.

A fővárosnak alig van lakása

A fővárosnak még a kerületeknél is kevesebb saját lakása van, igaz ezek jobb állapotban vannak.

1990-ben Budapesten még a lakások fele volt önkormányzati bérlakás, csaknem 400 ezer. Mostanra viszont az összesen 924 ezer fővárosi lakásból csupán 40 ezer az önkormányzatoké.

Ez azt is jelenti, hogyha egy lakás felszabadul, nagyon sokan jelentkeznek rá:

Bármikor egy önkormányzat, akár a fővárosi önkormányzat megpályáztat egy lakást, arra akár több százszoros túljelentkezés lesz

– ezt Misetics Bálint, a főpolgármester lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója mondta a Házon kívülnek. Budapesten közben a lakásárak az emberek jövedelménél sokkal nagyobb mértékben növekedtek. És a lakbérek is kiemelkedően magasak a fővárosban, ezért azoknak is szeretnének segíteni, akik a szociális bérlakásokra ugyan nem jogosultak, de a piaci albérleteket, lakásokat nem tudják megfizetni. A fővárosban éppen ezért kialakítanak egy új lakbértámogatási rendszert és elindították a Fővárosi Lakásügynökséget. Ebbe tulajdonosok lakásait várják. A lakásügynökség átvállalja a lakásbérbeadással kapcsolatos feladatokat, és garantálják a lakbérfizetést abban az esetben is, ha a bérlő nem fizetne – mondta Kovács Vera, a Fővárosi Lakásügynökség igazgatója. Ezért cserébe 15 százalék engedményt kérnek az árból, a főváros pedig ad még 15 százalék kedvezményt az új bérlőknek.

Most már gyakorlatilag nyugat-európai árakon bérlünk és kelet-európai bérekből fizetjük ezeket az albérleti díjakat, tehát ez így abszolút fenntarthatatlan

– mondta Kovács Vera. A IX. kerületben már tavaly óta működik a lakásügynökség. Nyolc lakást már kiadtak így, a kilencedik egy Mátyás téri újépítésű 67 négyzetméteres lakás lesz, erkéllyel. Az elv ugyanaz, többért bérlik és kevesebbet kérnek a bérlőktől. Ezt a lakást a piacon kb. 210 ezer forintért lehetne bérelni, az önkormányzattól azonban csak 140 ezerért.