A Házon kívül stábja még ősszel forgatott több családnál arról, hogyan készülnek a télre a növekvő rezsiköltségek mellett. A fűtési szezon vége felé visszamentünk hozzájuk, hogy elmeséljék, hogyan teltek az elmúlt hónapjaik. Unokáit nevelő nagypapa, nyugdíjas házaspár, hatgyerekes család beszélt arról, fáztak-e, le kellett-e mondaniuk bármiről is, hogy a rezsit fizessék, hozzájutottak-e a hatósági áras tűzifához. 

Jelenleg javítóintézetben van a 17 éves Levente, aki egykori iskolájában lövöldözésre készült. Azt akarta, hogy a rendőrök vele is végezzenek, akár úgy is, hogy rájuk lő. Terveit egy internetes csoportban osztotta meg, egy fedett rendőr itt buktatta le. Mennyire volt indokolt, hogy a TEK páncélozott járművel, felfegyverzett rendőrökkel fogta el otthonában a fiút, aki fizikai értelemben még semmit nem követett el? Hogyan élte mindennapjait, és mit látott rajta az édesanyja? A Házon kívül riportja.

Nem a híressé vált nyírmártonfalvai lomb nélküli lombkoronasétány az egyetlen attrakció a környéken, 15 kilométeres körzetben két másik, kilátóval is ellátott, egymáshoz kísértetiesen hasonlító építmény is található, mindkettő egy-egy fideszes politikus területén. A Házon kívül stábja Litkai Gergely humoristával kereste fel az „élményparkokat”, és bemutattak egy olyan lombkoronasétány-torzót is, amire eddig 100 millió forint ment el, és éppen most kapott újabb 440 milliót, hogy felépüljön.

A fővárosi II. kerület vezetése nemrég vizsgáltatta ki egy önkormányzati cég gazdálkodását, amelyet a korábbi vezetés azért hozott létre, hogy gyerekek sportolását és szabadidőtevékenységét segítse. Luxusutak és luxusórák kifizetését találták, drága tévéket és telefonokat, amelyeket használhatatlan állapotban adtak vissza. Az önkormányzati cég korábbi vezetőjének ügyvédje azt közölte: Becsey Péter elvárható gondossággal dolgozott.

A luxusautópark csak a jéghegy csúcsa: minél mélyebbre ásott a Házon kívül stábja, annál megdöbbentőbb értékű vagyontárgyakat talált, a szálak pedig Matolcsy György fiához, Matolcsy Ádámhoz és barátaihoz vezettek. Sokmilliárd forint vándorolt magántőkealapokba, amikről nem kötelező elmondani, hogy kik a tulajdonosai, ha vannak egyáltalán. A magántőkealapokról ugyanis kijelenthető, hogy aki pénzt rakott bele, csak befektető, nem tulajdonos.

Hadházy Ákos hiába próbál nyilvános adatokat szerezni arról, mennyibe kerül, hogy a miniszterelnök és kísérete honvédségi repülőgépekkel járja a világot, folyamatosan falakba ütközik. Orbán Viktor legutóbb Kairóban találkozott az egyiptomi elnökkel, a népes delegációt három honvédségi különgép vitte. Az egyik mintegy ezer kilométeres kitérőt tett Toszkánába, kiderült, hogy Orbán Viktor szállt ki ott. A Házon kívül utánajárt, valóban lehet-e „technikai leszállásról” beszélni.

Berkes Béla, a köztévé volt bűnügyi riportere éveken át lakásokat bérelt szerte az országban, amelyeket napi 12-15 ezer forintért adott tovább prostituáltaknak. A Házon kívülnek azt mondta, nem gondolja, hogy kihasználta volna a lányok helyzetét, sőt, ők kifejezetten előnyt kovácsoltak a vele való együttműködésből – hiszen miért lenne jobb „fagyban, az út szélén, bokorban” végezniük a munkájukat, vetette fel. A stábunknak nyilatkozó prostituált szerint viszont, ha szabályozva lenne a helyzetük, a napi bérlésre kiadott pénz akár maradhatna náluk is. A szexmunkások érdekvédelmével foglalkozó szakember szerint is rossz a törvény, amit a jó összeköttetéssel rendelkező emberek kihasználnak.

Egy focipálya azért focipálya, hogy pattogjon a labda, és a gyerekek örömükben vagy bánatukban hangosan is kifejezzék az érzelmeiket. Bonyolultabb a helyzet, ha egy ilyen pálya lakóházak közelében van: Cegléden 20 évnyi harc után néhány lakó bezáratott egy pályát, amin felháborodott a város. Kérdés, hogy ha egy focipálya bezáratható, vajon érdemes-e pereskedni minden zajforrás miatt. És vajon milyen zajt kell eltűrnie egy budapestinek? A Házon kívül riportja.

A mentésben részt vevők is közvetlen életveszélyben voltak, amikor kiszabadították a túlélőket a romok alól a török-szíriai földrengés helyszínén. A magyar csapat 12 éve gyakorolta már a mentést imitált romokon, de a technikai tudás mellett mentálisan is fel kellett készülniük arra, ami a katasztrófa sújtotta területen várta őket. A Házon kívül a Hunor állami mentőcsapatnál és az állami támogatás nélkül működő Pest megyei kutató-mentőknél járt.

Több tízezer gyógyíthatatlan beteg él Magyarországon, akinek a tüneteire a hagyományos gyógyszerek hatástalanok, az orvosi kannabisz azonban enyhíthetné azokat. A magyar szabályozás azonban a betegeket ugyanúgy bünteti, mint akik csak élvezetből szívnak. Az Európai Bizottság pár hete beperelte Magyarországot, amiért egyedüli uniós tagállamként megvétózta a kannabisz átsorolását a gyógyászatban is alkalmazható kábítószerek közé. 

Dr. Lénárd Rita szerint rosszabb ma a betegeknek Magyarországon, mint nyolc évvel ezelőtt, az orvosok elvándorlása a külföld és a magánegészségügy felé pedig fokozódott. Orbán Viktor 2020-ban megállapodást kötött a kamara vezetésével az alapbérről, utána azonban egészen más számokkal jött ki a törvény. Manapság pedig már úton van a közlöny a nyomdába, mire meghallgatják az orvosok javaslatait. 

Szabályos háború robbant ki az elmúlt időszakban a kormány és a Magyar Orvosi Kamara között, miután a kamara javaslatainak figyelembe vétele nélkül fogadták el az ügyeleti rendszer átalakításáról szóló törvényjavaslatot. Három megyében már gyökeresen átalakult a betegellátás, a Házon kívül riportjában háziorvosok mondják el, hogy ez pontosan mivel jár.

A Baranya megyei Ormánság egyik legszegényebb településén nincs munkalehetőség, sem bolt, de még kocsma sem. Mali Zoltán polgármester jó tíz éve azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy hadat üzent az uzsorásoknak, most meg azzal, hogy sakkmúzeumot nyitott Ausztriában, és otthon is a sakkélettől várja, hogy a gyerekek jövője biztosabb legyen. A kilakoltatott Száraz Sándor egykori sakkfőtitkár is a faluba költözött, hogy részt vegyen a terv megvalósításában. A Házon kívül riportja.

A Balatontól délre van egy szép fekvésű terület, ahol egy pár hatalmas állatmenhelyet üzemeltet: az állam által elkobzott állatokat gondozzák itt, lovak, kecskék, bikák legelésznek. Czinkóczky Csaba és Gabriella megszállottan dolgozik, Nemrég azonban kiderült, hogy egyik napról a másikra szinte mindent elveszíthetnek, mert a földet más szerezheti meg. Moskovics Judit riportja. 

Meddig érdemes ragaszkodni a megszokotthoz és a múlthoz, vagy mikor kéne elengedni? Ezzel a dilemmával találkoztak egy belvárosi társasház maradék lakói, akiknek mostanra már nincs beleszólásuk abba, hogy mi történik körülöttük. A többségi tulajdonos ugyanis egy hostelt üzemeltető befektetési csoport lett. A hostel pedig tömeggel, zajjal, rengeteg kellemetlenséggel jár. Bár a megmaradt lakók korábban nem is kaptak rossz kivásárlási ajánlatot, mégis maradtak, most azonban perelnek. De nem a hangzavar miatt.

Múlt pénteken tartották az első tárgyalást a Schadl-Völner ügyben a Fővárosi Törvényszéken. A Bírósági Végrehajtói Kar elnökét símaszkos kommandósok kísérték a rendkívüli biztonsági intézkedések mellett kezdődő tárgyalásra, a volt igazságügyi államtitkár pedig ügyvédeivel, rezzenéstelen arccal érkezett, újságírói kérdésekre csak egy „nem”-et válaszolt. A nyomozók által lehallgatott telefonbeszélgetések részletei az elmúlt hetekben láttak napvilágot a sajtóban. Milyen viszony rajzolódik ki ezekből Schadl és Völner között? Miért tűnik Schadl eszesebbnek és Völner kimértebbnek? A Házon kívülnek az 1700 oldalas nyomozati anyagot feldolgozó Miklósi Gábor és Horváth Csaba újságírók értékeltek.

Volt repülőgépgyára, kaszinói, oroszokkal üzletelve gyártott vasúti kocsikat Egyiptomnak, a felesége a kormányszóvivő, ő maga pedig most a honvédelmi miniszter. Szalay-Bobrovniczky Kristóf az egyik leggazdagabb tagja az Orbán-kormánynak, még úgy is, hogy a legfrissebb vagyonnyilatkozata szerint néhány hónap alatt elköltött valamire 380 millió forintot. A Házon kívül portréja.

Se munkaerőből, se vízből, se áramból nincs túlkínálat, a kormány mégis elkötelezte magát, hogy egy erősen szennyező iparág összeszerelő országává teszi Magyarországot. Egy Debrecen melletti településen a gödi példa alapján is félnek, hogy mi lesz a kutak vizével a kínai akkumulátorgyár beindulása után. Az üzem közműveire a kormány 111 milliárd forint közpénzt költ, miközben a környékbeli családok évtizedek óta várnak a vezetékes víz bekötésére. A Házon kívül riportja. 

Két és fél szobás ház egymillió forintért – Budapesten vannak olyan kerületek, ahol egy négyzetmétert nem lehet kapni ennyiért. Pedig Magyarországon legalább nyolc olyan település van, ahol 30 ezer forintnál olcsóbbra jön ki egy négyzetméter. A Házon kívül stábja végigjárt néhányat ezek közül, hogy kiderítse, miért nincs kereslet az ottani ingatlanokra.

Több országgyűlési képviselőnek is Budapest egyik legdrágább kerületében bérelnek lakást. Nem szűkmarkú az Országgyűlés Hivatala: 460 ezer forintot is hajlandó kifizetni érte havonta az adófizetők pénzéből. Ez még annak is jár, aki amúgy fél órányi autóútra lakik a fővárostól. Emellett bérelhetnek még irodákat, akár hármat is, és a benzint is állja az állam. A Házon kívül arra kért több képviselőt, mutassa meg, hol húzza meg magát, ha Pesten jár. Nem sokan vállalták.

Van, akinek hónap közepére elfogyna a pénze, ha nem lenne másodállása. Más elhagyta a pályát, és burkolónak állt, hogy jobban keressen, és stresszmentesebben éljen. És olyan is van, aki lánya segítsége nélkül nem tudna megélni a tanári béréből. A Házon kívül pedagógusokkal beszélgetett a tanári pálya realitásairól.

Magyarországon a legnagyobb az élelmiszer-infláció az Európai Unióban, és az árstop eltörlésével az üzemanyag is jelentősen drágult. A Házon kívül stábja Romániában és Szlovákiában vizsgálta meg az ottani helyzetet. A kérdés valójában nem is az volt, hogy megéri-e a szomszédban vásárolni, hanem inkább az, hogy mennyire. 

Bevásárolni indult a Házon kívül stábja Romániába és Szlovákiába, hogy összehasonlíthassák az ottani és az itthoni árakat. Arra voltak kíváncsiak, hogy melyik élelmiszer mennyivel olcsóbb a határon túl. Magyarországon decemberben a Világbank szerint az éves élelmiszer-infláció 49 százalék volt, míg Szlovákiában 29, Romániában pedig csak 23 százalék.

A Rangos Katalin és Friderikusz Sándor által alapított díj olyan újságírónak jár, aki alapos, tisztességes és tehetséges, ugyanakkor az önérvényesítés nem kenyere.

Magyarországon sokan nem értik, vagy nem akarják elfogadni, hogy kárpátaljai magyarok katonának álltak, és fegyverrel védik a hazájukat, Ukrajnát. Azt az országot, amelyik sokszor igencsak mostohán bánt velük. Köztük van Fegyír Sándor egyetemi tanár is, aki sokat posztolt a frontról, például azt, ahogy órát tart a lövészárokból. Az ő példája lelkesített fel magyar civileket, hogy ahelyett, hogy kommentekben kritizálnák őket, vagy értetlenkednének, gyűjtésbe kezdjenek. Több tízmillió forintot szedtek már össze, hogy megvehessék azt, amire Fegyíréknek a legnagyobb szüksége van. 

A helyzet valahogy az ársapkákra emlékeztet: adott egy termék, amit a kereskedőnek olcsóbban kell adnia, mint amennyiért beszerzi. Az élelmiszerboltoknak ennek ellenére muszáj mindent tartaniuk, ami fix áras, a patikákat viszont nem kötelezték erre, ezért náluk egyszerűen már nem lehet kapni a sérült vagy idős emberek számára készült, korábban népszerű és jó minőségű, eddig ingyenes pelenkából. Az amúgy is sok gonddal küszködő, így általában nehéz anyagi helyzetű családok most vagy rengeteget fizetnek, vagy beérik a rossz minőségű termékekkel.

A helyiek nem szeretnének egy akkumulátorgyár szomszédságában élni, a legtöbben a gyár vízigénye és a veszélyes anyagok kezelése miatt aggódnak. Úgy tudják, az üzemben nem magyarok fognak dolgozni, és aggódnak, hogy ez a több ezer külföldi ember mivel fogja a szabadidejét tölteni a környéken. A Házon kívül riportja.

Hol kerül kevesebbe a csirkemell, a tészta, a tej és néhány egyéb alapélelmiszer, Magyarországon vagy Nyugat-Európában? Külföldre költözött magyar családokat kértünk meg, hogy vásároljanak be ugyanazokból a termékekből ugyanakkora mennyiségben, majd az árakat összehasonlítottuk az itteniekkel. A Házon kívülnek nyilatkozó szakértő szerint a bérkülönbségek és az elszabaduló infláció miatt a magyar családok már dupla annyit költhetnek a keresetükből élelmiszerre, mint a Nyugat-Európában élők. 

A most négyéves Milánt karácsony előtt vitték el nevelőszüleitől. A kisfiú néhány hetes korában került hozzájuk, ahol megszerették, gondját viselték, a család vérszerinti gyermekei testvérükként kezelték, ahogy testvérként kezelte egy másik, szintén ott nevelt kisfiú is. Balogék szerették volna örökbe fogadni Milánt, de a gyámhivatal ezt nem engedte. A cslád viszont váratlanul segítséget kapott, különféle szakemberek álltak melléjük, hogy Milán valahogy visszakerülhessen hozzájuk.

Évek óta le van zárva, mostanáig még megközelíteni sem lehetett a Fertő tavat. Január elsejétől viszont szabad a bejárás, de a partra továbbra sem lehet lemenni, azt biztonsági őrök védik, no meg egy kerítés is. A Fertő tavi gigaberuházásra eddig két év alatt tízmilliárd forintot költött el Mészáros Lőrinc cége, de jött a gazdasági válság, és leállították az építkezést. Arról, ami a helyszínen maradt, a helyiek csak elcsukló hangon tudnak beszélni. Ledózerolták a cölöpökön álló házakat, a növényzetet kiirtották, a földet legyalulták, a pusztítás nyomait látni mindenhol.

Hat nap, 180 kilométer Miskolctól Budapestig, gyalog. Azok, akik eddig az oktatás helyzete miatt tiltakoztak, új formáját választották a figyelemfelhívásnak. Fáradt és begyulladt lábak, vízhólyagok, ezekkel is járt a menet, de közben olyan kis falvakba és városokba jutottak el, és olyanokkal találkoztak, akiket az eddig leginkább csak nagyvárosokban lezajlott tüntetések szele nemigen érinthetett meg. A csapatot Moskovics Judit kísérte el egy darabon.

Ez a tél egyelőre enyhének mondható, de fűteni ettől még kell, még ha kevesebbet is. Sokak számára azonban nem a magasabb gáz- és villanyárak jelentik a problémát, hanem az, hogy minél olcsóbban jussanak bármilyen tüzelőhöz. Sokszor olyanhoz, ami nagyon szennyezi a környezetet, amiért viszont büntetés jár. Kerepesen például egy teljes utcát bírságoltak végig, olyanokat, akik amúgy is fillérekből élnek. Nekik 75 ezer forintos büntetést kell fizetniük. Más pedig a temetőbe jár tüzelőért, bármennyire is szégyelli.

Több mint másfél milliárd forint tűnt el a Farkas Flórián által vezetett Roma Önkormányzatnál, de a volt fideszes politikus a rendőrök szerint nem felelős a történtekért. Félmilliárdért rendelt szoftvereket a Klebelsberg Központ, de ezek egy részét senki se látta, és felelőst itt se találtak. A lista a hasonló esetekről nem rövid, olyan ügyekről van szó, ahol minimum megkérdőjelezhető az uniós pénzek felhasználása, de a nyomozások, hogy hogy nem, felelőst nem találtak. A kormány nemrég ígéretet tett az Európai Uniónak arra, hogy átláthatóan költik majd el a beérkező pénzeket. De vajon sikerülni fog? 

Hogyan ünnepel egy család, amelynek minden hónapban csak 70-80 ezer forint jut megélhetésre? Ajándékok persze lesznek, és valami különleges étel is kerül az asztalra, mert a karácsony mégiscsak karácsony. Ez az ünnep egyik oldala. A másik pedig a félmilliós okostelefonok és a 200 ezres karácsonyi menük világa. A jövedelmi különbségek pedig 2023-ban is tovább nőnek.

Nem fogják elengedni a kirúgott tanáraikat, ígérik a Karinthy Frigyes Gimnáziumból elbocsátott pedagógusok diákjai. A végzős gimisek azt mondják: bár a tankerület felmondott osztályfőnöküknek, a ballagásukon ő fogja vezetni az osztályt. A Házon Kívülben a Karinthy két elbocsátott pedagógusával és diákjaikkal beszélgettünk arról, hogyan élték meg a tiltakozásokat, a kényszerű elválást, és mihez kezdenek ezután.