Dübörög a „plazmázás” a legszegényebb vidékeken, de ezzel sokan csak tönkreteszik magukat

Borsod eldugott zsákfalvaiban nagy úr a szegénység, olyannyira, hogy sokan az egészségüket is hajlandóak kockára tenni egy kis mellékesért. Mihály Sajóhídvég legszegényebb részén él. Egyedül neveli öt gyerekét. Azt mondja, bármit megtesz, hogy ne kelljen nélkülözniük. Ezért is ment el vérplazmát adni, amikor megtudta, hogy egy adagért 14 ezer forintot fizetnek.

Kellett nagyon a pénz. Én volt, amikor egy nap két helyre mentem, mind a két kezemből leadtam. Mert muszáj volt, mert a gyerekeknek is kezdődött az iskola, kevés volt a pénzem 

– mondta Győrfi Mihály, majd hozzátette: „fogtam magam, bementem ide, amoda, és tartottam. Nem volt semmi bajom hál’ Istennek. Annyi, hogy rosszul éreztem magam, olyan volt, mintha nem lett volna bennem folyadék, mert kiszedték volna. Annyi vizet ittam, hogy majd megfúltam. Volt, amikor egy héten kétszer, hétfő, péntek nyomtam, de olyan sovány lettem, 10 kilót lecsaptam magamról.”

A vérplazma sárgás színű folyadék, a vér fontos összetevője. Rengeteg ásványi anyag és fehérje van benne. Egy plazmaadás alkalmával, fél óra alatt körülbelül 8 deci plazmát vesznek le. 

A törvény szerint évente maximum 45 alkalommal lehet plazmát adni, mivel az eljárás megviseli a szervezetet. 

A plazmafehérjék lecsökkenésével vagy az immunglobulinok csökkenésével bármi fertőzést könnyebben elkap a szervezetük. A nagy folyadékveszteségtől pedig összesűrűsödik a vér, ami könnyen trombózist, vagyis vérrögképződést okozhat – magyarázta Dr. Gyimesi Hilda, a Plazmaszolgálat orvosszakmai vezetője.

A plazmaadás előtt az újakat és a rendszeresen adókat is megvizsgálják. Néhány korábbi betegség ugyanis eleve kizáró ok. Ilyenek a szív- és érrendszeri problémák, a cukorbetegség, vagy a daganatos betegségek. Először vérmintát vesznek a leendő donortól, amit laborban vizsgálnak meg. Vannak, akik ilyenkor tudják meg, hogy valamilyen komoly betegségük van.

Vírusszerológiai vizsgálatokat végzünk, azaz a hepatitiszek vagy májgyulladások vírusaira, úgymint hepatitisz B, hepatitisz C vírusokra vizsgáljuk meg a plazmákat, illetőleg a HIV-fertőzöttséget is megnézzük 

– mondta Dr. Gyimesi Hilda.

Bármilyen vérképzőszervi megbetegedés, vérzékenység esetén nagyon sok készítményt állítanak elő ezekből az emberi plazmákból. 

„Égett betegeknek nagyon nagy segítség tud lenni intenzív osztályokon, politraumatizált betegeknek, autóbaleset, motorbaleset, nagy vérveszteség esetén, amikor nem csak vérkészítményt, hanem egyéb véralkotó elemeket is kell adni az embereknek. Ezen kívül a gyógyszergyártásban is használják a vérplazmát” – ezt már Dr. Benkovics Barbara a Plazmaszolgálat donorvizsgáló orvosa mondta.

Van, aki főállásban vérplazmát ad

A magyarok dobogós helyen állnak a vérplazma adásban az Európai Unióban. A 9 millió liter felhasznált plazmához mi 1,5 millióval járulunk hozzá. A plazmaadásért a törvény szerint a mindenkori minimál órabér ötszörösét lehet adni. Így mostanában körülbelül 12-15 ezer forintot kapnak a plazmaadók alkalmanként. Persze hivatalosan nem a plazmájukért, hanem az idejükért. Az Unióban összesen négy országban szabad a plazmaadásért pénzt adni: Németország, Ausztria, Csehország és Magyarország.

A probléma csak az, hogy a Magyarországon működő 10 cég 53 plazmagyűjtő állomása nem látja egymás adatait, illetve mindenki csak a sajátját. Ezért nem tudják, hogy a donor hol és mikor adott utoljára plazmát.  

A szabályok szerint két plazmaadás között legalább 3 napnak kell eltelnie, sokan azonban kihasználják a kiskaput és jóval többször járnak. Így ugyan kockára teszik az egészségüket, viszont több pénzt tudnak keresni. Sokaknak ez a főállása.

Lakatos Tünde azt mesélte a Házon kívül stábjának, hogy Hernádnémeti szegényei közül gyakorlatilag minden második ember eljár, ahogy itt mondják, plazmázni. Ő is hetente járt addig, amíg ki nem derült, hogy negyedik gyermekével várandós.

A fenti videóban látható riportból egyebek közt kiderül még:

• az orvosok szerint, mi lenne a megoldás a plazmázásra;
• keresi-e a megoldási lehetőségeket a Belügyminisztérium;
• miért választják sokan a plazmázást a közmunka helyett.