Pataki Zita Néma tünetek című egészségügyi sorozata az rtl.hu oldalon látható mától. Zita tabunak számító egészségügyi kérdésekről fog beszélgetni. Az első adásban Palácsik-Ráthonyi Tímea osztja meg történetét endometriózisa felfedezéséről és tüneteiről. Az epizódban Pataki Zita műsorvezető és Prof. Dr. Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója beszélgettek. A szakember elmondta, hogy a nők 20 százalékának van endometriózisa, és ahogy nő az életkor, úgy egyre nagyobb százalékban fordul elő. A meddőség hátterében is gyakran ez a betegség áll, az esetek körülbelül 30 százalékában.

Egyes műtétekre már csak 2030-ra adnak időpontot. A nagyműtétek mellett azonban a járóbeteg-ellátásban is szélsőségesek a várakozási idők. „Egyes rendelők konganak az ürességtől, máshol pedig hónapokat kell várni” – mondja Kincses Gyula, egészségpolitikus rendszerelemző, a Magyar Orvosi Kamara korábbi elnöke az egészségügyi ellátásról.

Ágoston csak 10 hónapos, és ritka leukémiával küzd. Egy 500 milliós kezelés mentheti meg az életét – most te is segíthetsz neki esélyt adni!

Mi lenne, ha kórházba kerülve nem neked kellene vinni a vécépapírt? Orvosok mesélnek a rendszerekről, ahol ez már alap.

Kint tisztelet, bent iPad, menü, zuhanyzó. Itthon stressz, omló falak. Magyar orvosok őszintén beszélnek a különbségekről.

Egyre több vidéki település marad állandó háziorvos nélkül, miközben az államtitkár szerint nem minden falunak van erre szüksége. Jelenleg közel ezer praxis betöltetlen, és a helyzet tovább romolhat. Dr. Mosolygó Éva háziorvossal beszélgetünk arról, milyen hatásai lehetnek ennek az egészségügyi ellátásra, és milyen megoldások segíthetnének a szakemberhiány enyhítésében. 

A gyermeket kruppos köhögéssel és tüdőgyulladással vitték be, de mivel a gyermekosztály bezárt, nem látták el. Baján elkezdték a kezelést, de másnap reggelre elhunyt. Mielőtt Póta Györggyel beszélgetnénk 

Itthon a legsürgősebb hívások esetén az esetek felében 11 perc alatt ér ki a mentő, Nyugat-Európában ez az idő 7-8 percre csökken. Ez viszont csak egy probléma a sokból. Itt van velünk Lengyel Tibor, aki beszámol a mentősök jelenlegi helyzetéről. 

Egy ritka genetikai mutáció jelenthet áttörést a rákkutatásban: egy fiatal fiú, Beni szervezetében olyan mutáns gént fedeztek fel, amely gátolja a rákos daganatok fejlődését. A felfedezés komoly tudományos érdeklődést váltott ki, hiszen a kutatások szerint a világon eddig egyetlen ismert esetben fordult elő ilyen genetikai változat. A Reggeli vendége volt Dr. Peták István, rákkutató.

Török Patrik egy tizenöt éves fiú, aki Duchenne-féle izomsorvadással küzd. A betegség az izmokat fokozatosan leépíti, és az állapota folyamatosan romlik. Patrik két éves korában kapta meg a diagnózist, amikor a szülei észrevették, hogy mozgása elmarad kortársaiétól. Az izomgyengeség az évek során egyre súlyosbodott, és öt éve már kerekesszékkel közlekedik.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) februárban átfogó társadalmi kampányt indít, amelynek célja az egészségtudatosság növelése és az állami egészségügyi rendszer megerősítése. A kampány politikai pártoktól független, és az orvostársadalom széles támogatását élvezi. A MOK szerint a problémák megoldása nem azok elhallgatásában, hanem felismerésükben rejlik, Semmelweis Ignác alapelveire támaszkodva.

A legerősebb antibiotikumoknak is ellenálló baktérium fertőzött meg három beteget is az Uzsoki Utcai Kórház intenzív osztályán. Ez derült ki a Népegészségügyi Központ leveléből, ami az RTL Híradó birtokába jutott. A kórház azt kérte Müller Cecília hivatalától, hogy zárják le az osztályt és az új betegeket máshova szállítsák. A levél alapján ezt a hivatal nem tartotta indokoltnak. A fertőzött betegeket elkülönítették, a kórház szerint azonban ápolásukra nem tudnak külön egészségügyi személyzetet biztosítani.

Többször visszaküldtek a hódmezővásárhelyi kórházból egy helyi idősotthonba egy beteg asszonyt - amikor végül mégis bent tartották, két nap múlva meghalt. Az otthon vezetője szerint a nő így nem biztos, hogy megkapta azt az ellátást, amire szüksége lett volna. A polgármester szerint pedig kapacitáshiány miatt küldhették el többször is a sürgősségiről. Az Országos Kórházi Főigazgatóság megkeresésünkre azt írta, hogy az intenzív osztályokon mindig szakmai szabályok alapján helyezik el a betegeket, a nő halála miatt pedig belső vizsgálat indult a hódmezővásárhelyi kórházban.

Kisállat, nagy pénz – csak úgy repkednek a százezrek, amikor a budapesti utcákat járva az állatorvosi költségeikről kérdezzük a kutyatulajdonosokat. A kisállatokra biztosítást is lehet kötni, de ez Magyarországon még mindig gyerekcipőben jár. A Házon kívül annak  járt utána, mennyi a költsége ma egy állatorvosnak Magyarországon. 

Magyarországon évente közel 400 nő veszti életét méhnyakrák miatt, pedig a betegség nagyrészt megelőzhető lenne rendszeres szűrővizsgálatokkal és HPV elleni védőoltással. Az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hét célja, hogy felhívja a figyelmet a prevenció fontosságára, és ösztönözze a nőket a szűréseken való részvételre. Tudj meg többet arról, hogyan védekezhetsz hatékonyan a méhnyakrák ellen!

Az elmúlt évtizedekben több százezer magyar hagyta el az országot jobb megélhetés és kiszámíthatóbb élet reményében. De mi kellene ahhoz, hogy újra itthon folytassák az életüket? A külföldi tapasztalatok és a hazai lehetőségek közötti különbségek dilemmája sokakat érint.

A kórházi adósságok kérdése évtizedek óta nyomasztja a magyar egészségügyet. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint a jelenlegi, 127 milliárd forintos adóssághelyzet drámai következményekkel járhat, ha nem történik alapvető változás a finanszírozásban. A beszélgetésben szóba került a kormány által ígért 150 milliárd forintos pluszforrás, valamint a betegek helyzete, akik közvetlenül érezhetik a rendszer problémáit.

Versenyt fut az idővel egy Svédországban élő magyar lány. Forster Júlia története bejárta az internetet, ő az a fiatal, akit nemrég a leukémia egy agresszív fajtájával diagnosztizáltak, és csak a csontvelő őssejtátültetés mentheti meg az életét. Júliának világszerte keresnek a donort, de legnagyobb esélye a magyarok között lenne. Magyarországon viszont sokkal kevesebb a donor, mint máshol.

Minden nap volt olyan kisgyerek a praxisában az elmúlt hetekben, akit kórházba kellett küldenie súlyos tüdőgyulladás miatt. Ezt mondta a híradónknak nyilatkozó házi gyermekorvos. Póta György szerint a Kínában is egyre több esetet okozó HMPV azaz a humán metapneumovírus okozhatja a megemelkedett betegszámokat. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnál azt mondták Híradónknak, nincs több HMPV -s eset, mint a korábbi években, és nem kell járványtól tartani. 

Az influenzajárvány miatt több kórházban kötelezővé tették a maszkot és látogatási tilalmat vezettek be. Nézze meg híradónk riportját a részletekről!

Magyarországon a lakosság több mint 13 százaléka, vagyis 1,3 millió ember él olyan településen, ahol nincs állandó háziorvos. A betöltetlen praxisok száma az idei évben tovább emelkedett.

Mostantól nem támogatja az állam az egyetlen olyan gyógyszert, amely fulladásos tünetek esetén 6 éven aluli gyermekeknek adható. Az eddigi pár száz forint helyett mostantól négyezer forintot kell fizetnie az embereknek a Ventolin inhalációs aeroszolért. A felnőttek számára egyébként már 2800 forintért elérhető egy helyettesítő termék, de azt kizárólag szakorvos írhatja fel, háziorvos nem. A Reggeli vendége a témában Dr. Póta György, gyerekorvos volt.

Biciklizni és moziba menni - ez a leghőbb vágya annak a 14 éves soproni fiúnak, aki szeptember végén kapott új tüdőt a Semmelweis Egyetem és az Országos Onkológiai Intézet összefogásával. A kamasznak egy ritka betegség elpusztította tüdeje teljes légzőfelületét, hetekig műtüdőn volt a Heim Pál Gyermekkórházban. Az új szervet úgy kapta meg, hogy az altatás miatt nem is tudott arról, hogy műteni fogják. Az operációt végző professzor azt mondta híradónknak: a műtét rendkívül kockázatos volt, de Botond élni akart és ez érződött is.

Magdi 40 éve ápolja otthon a súlyos fogyatékkal élő fiát. Egy kérdés foglalkoztatja minden nap: mi lesz majd a gyermekével, ha ő már nem lesz? Hova kerül? Hogyan bánnak majd vele? Kap-e még valaha valakitől szeretetet? Rubi Anna díjnyertes dokumentumfilmjében bemutatja, hogy hogyan szállt szembe a magyar állammal hat édesanya, akik a gyerekeik jövőjéért küzdenek.

A Heim Pál Kórházban Európában elsőként rajta végeztek egy újfajta eljárással gyermek fülkagyló pótló műtétet. Ezzel a technikával olyan fület tudnak készíteni a gyermekeknek, mint az igazi. Jelenleg nagyjából ötven olyan gyermek van Magyarországon, akinek fejlődési rendellenesség vagy baleset miatt hiányzik a fülkagylója, nekik adhat reményt ez az új technika a gyógyulásra.

A Richter Érdemérem Díj célja, hogy elismerje az egészségügyben kulcsszerepet betöltő szakemberek mindennapi munkáját, és elősegítse az olyan innovatív ötletek, jó gyakorlatok megvalósítását, amelyek hozzájárulnak az egészségügy további modernizációjához és a gyógyszerészi hivatás hatékonyságához.

Hiába ad a kormány azonnal 40 milliárd forintot a kórházaknak, a rekordszinten álló, lejárt tartozások miatt még idén további 50-60 milliárdra lenne szüksége a beszállítóknak - mondta a Híradónak az őket képviselő szervezet főtitkára. A Kórházszövetség elnöke pedig arról beszélt, hogy jövőre sem tudnak majd adósságmentesen működni, hiába kapnak havi 12 és fél milliárddal többet. A Belügyminisztérium azt ígéri, hogy a kormány az idei adósságrendezésen felül „a következő év első hónapjaiban is biztosít rendkívüli állami támogatást a kórházaknak”.

Dr. Tordas Dániel és Dr. Kozma Róbert meséltek a Richter Érdemérem Díj részleteiről.

Döntöttek, államilag támogatott rehabilitációt kapnak mostantól a felnőtt SMA-s, vagyis gerincvelői izomsorvadásban szenvedő betegek Hévízen és Harkányban

Hiába tilos 2021 óta hálapénz elfogadni a magyar egészségügyben, ez még mindig nem tűnt el teljesen a rendszerből. Ez abból a 135 oldalas független szakértői tanulmányból derül ki, melyet az uniós kötelezettsége miatt a magyar kormány rendelt meg. 

Október elseje a mellrák elleni küzdelem világnapja. A szakemberek szerint  Magyarországon minden minden 8-9. nőnél alakul ki emlő daganat. Minden évben 7500 új esetet diagnosztizálnak. A szakemberek szerint még többet tudnának kiszűrni, ha a 45 és 65 év közötti nők eljárnának szűrésre.

Dr. Krauth Barbara szülész-nőgyógyász szerint nonszensz, ami Magyarországon történik: már maga a tény, hogy hazánk az egyetlen olyan EU-s tagország, ahol nem lehet vény nélküli sürgősségi tablettát kiváltani. A rendszer olyan értelemben is szörnyen működik, hogy mivel a legtöbb aktus este történik, sokan éjjel mennek a sürgősségire, hogy felírják a receptet, de ilyenkor nagyon sokan elküldik a párokat, vagy lányokat. A legtöbb kórház ajtajára ki is van írva, hogy ha ezzel akarna valaki, akkor be se jöjjön, hanem tessék visszajönni következő nap a szakrendelésbe, ahol ülhet 8 órát, hogy várjon egy darab cetlire. 

Hiába tilos 2021 óta hálapénz elfogadni a magyar egészségügyben, ez még mindig nem tűnt el teljesen a rendszerből. Ez abból a 135 oldalas független szakértői tanulmányból derül ki, melyet az uniós kötelezettsége miatt a magyar kormány rendelt meg.

Meghalt a magzata - ezt mondták egy budapesti várandós nőnek egy zuglói szakrendelőben. Majd kiderült, az ultrahang készülék lehetett túl régi. A kórházban ugyanis, ahová küldték, egészséges terhességet állapítottak meg. 

Hat órát vártak a mentőre egy budapesti egészségügyi intézményben, hogy a beteget a Honvéd Kórházba szállítsa át. A Reggeli vendége Lengyel Tibor, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének az elnöke a helyi állapotokról beszélt.

Újra nem működik egyik sugárterápiás berendezés sem a győri kórházban – ezt állítják betegek beszámolói alapján helyi DK-s politikusok. Legutóbb áprilisban romlottak el a gépek a kórházban. A kórház kommunikációs osztálya Híradónk kérdésére elismerte a problémát. Azt is írták, dolgoznak a hiba javításán és amennyiben szükséges, a sürgős eseteket a Szombathelyi kórházba irányítják át.

Sok idős háziorvos nem vállalja az ügyeletet a fővárosban, inkább helyettesítőt fizet - erről az orvosi kamara titkára beszélt a Partizánnak. Keczéry Attila szerint akár 240 ezer forintot is költhetnek erre havonta. Közben vidéki mentősök arra panaszkodnak, hogy a mentőszolgálat kikényszeríti a budapesti munkavégzést. Szakszervezeti vezetőjük szerint több szabálysértést tapasztaltak. A mentőszolgálat ezt tagadja és alaptalan vádaskodásnak tartja.

Meghalt Karsai Dániel alkotmányjogász, aki egy évvel ezelőtt indított jogi küzdelmet az aktív eutanáziáért. Karsai Dániel az ALS nevű gyógyíthatatlan, halálos idegrendszeri betegségben szenvedett, melynek során ép elmével kellett megélnie a teste teljes leépülését. Azt szerette volna, hogy ha az állapota miatt élete csak szenvedésből áll, akkor meghozhassa a döntést saját élete végéről. Jogi küzdelme még életében elbukott, ám szerinte az ügye átformálta a magyar közgondolkodást ebben a kérdésben.

Egy mentős négyéves kislányának gyógykezeléséért tartottak jótékonysági futást Miskolcon. Koraszülöttként jött a világra, emiatt több egészségügyi problémával küzd. Az állandó felügyelet miatt anyukája nem tud dolgozni. Egy soproni kezelés segíthetne neki, hogy utolérje a kortársait, erre azonban nincs pénze a családnak. 

Jelentősen emelkedett a rövidlátó gyerekek száma, mostanra egyharmadukat érinti egy 50 országot érintő tanulmány szerint, erről a HVG számolt be. Kínai kutatók szerint ebben közrejátszik az okoseszközök képernyőidejénk növekedése. Az általunk kérdezett optikus szerint a koronavírus-járvány óta több gyereknek készítenek szemüveget, amivel lassítható a folyamat. A Híradónak nyilatkozó szemészorvos szerint az erős rövidlátásnak súlyos következményei is lehetnek.

Vidéki mentősökre is szükség lesz, hogy októbertől biztosítani lehessen a Budapesten is elinduló új, háziorvosi ügyeleti rendszer működését. Ez a Híradó birtokába jutott, állomásvezetőknek küldött üzenetből derült ki. A Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke úgy tudja, csak Pest megyéből 4-5 egységet rendelnek naponta a fővárosba. Közben a 16. kerület fideszes polgármestere úgy döntött, önkormányzati pénzből, más néven, de tovább üzemeltetik a 24 órás ügyeletet. A Mentőszolgálat ugyanis náluk nem nyit ügyeleti pontot. 

Júniusban elfogadta az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, mely szerint januártól bevezethetik a kötelező szűrővizsgálatokat. A törvénymódosítás következtében a méhnyakszűrés, az emlőszűrés, illetve a vastag- és végbélszűrés válik kötelezővé. Dr. Váradi Péter, a Prémium Egészségpénztár vezető stratégiai tanácsadója és Dr. Kincses Gyula egészségpolitikus, a Magyar Orvosi Kamara volt elnöke beszélt a Reggeliben arról, a magyar várható élettartam hogyan helyezkedik el a világban, hogyan gondolkodunk az egészségünk iránti felelősségről, mit hozna magával a kötelező szűrővizsgálat, és mekkora a munkáltatók szerepe az egészségügyi felelősségben. Dr. Kirschner András orvossal pedig arról beszélgettünk, melyek azok a vizsgálatok, amelyek a legfontosabbak lennének mindenki számára.

Tavaly mindössze 50-60 gyermekpszichiáter praktizált az országban és nem csak orvosból van kevés, pszichiátriai osztályból sincs elég. A gyerekek leggyakrabban szorongásos zavarokkal, érzelmi-hangulati zavarokkal, depresszióval, kényszerbetegségekkel, evészavarral, autizmus spektrumzavarral, ADHD-val kerülnek pszichiáterhez. Balázs Judit gyermek-, ifjúság- és felnőtt pszichiáter szakorvos arról beszélt a Reggeliben, az állami és a magánellátásban is hasonlóan rossz a helyzet, mindenhol érzékelhető, hogy túlterhelődött az ellátórendszer, de sürgős esetekben, például ha egy gyereknek öngyilkossági gondolatai vannak, azonnal kapnak segítséget. Arról is szó volt, miért gond, hogy stigmatizálják azokat, akik pszichiátriára járnak, illetve több tévhitet is eloszlatott a kezelésekkel kapcsolatban.

Lesújtó a magyarok véleménye a hazai egészségügyről – legalábbis ez derül ki az IPSOS kutatóintézet nemzetközi felméréséből, amit először a 24.hu összegzett. A megkérdezettek 58 százaléka szerint a magyar egészségügyi ellátás rossz, és majdnem felük szerint a jövőben csak tovább romlik majd a helyzet. Közben az is kiderült, hogy csak a nyár második felében 191 tervezett, nem sürgős műtét maradt el a klímaberendezések meghibásodása miatt. A Belügyminisztérium úgy reagált: teendő még van bőven.

280-300 kisbaba maradt az elmúlt három hónapban a kórházakban. Csak az egri Markhot Ferenc Kórházban tizenketten vannak a Népszava információi szerint. Úgy tudjuk, sok babát azért nem engedtek haza, mert a védőnők szerint az otthoni körülmények nem voltak alkalmasak a fogadásukra. A Mózeskosár Egyesület vezetője szerint ha a szülők nem mondanak le a kicsikről, átmenetileg nevelőszülőkhöz vagy speciális gyermekotthonba kellene kerülniük. De ezekből nincs annyi, amennyire szükség lenne.

Takács Péter azt mondta, október elsejétől az eddiginél több helyen és jobb ellátást kapnak majd a budapestiek

A többféle daganat kialakulásában is szerepet játszó humán papillomavírus ellen tíz éve van ingyenes oltóprogram Magyarországon, néhány éve pedig már nemcsak a lányok, hanem a fiúk is megkaphatják a vakcinát. A helyettes országos tisztifőorvos azt mondta az RTL Híradónak, egyre több olyan fiatal jelentkezik náluk az oltásért, akik hetedikben nem kérték, de nekik már 150 ezer forintba kerül. Pénteken fontos határidő jár le.

Jó állapotban van és folyamatosan erősödik a magyar egészségügy, állította a területért felelős államtitkár Kötcsén. Takács Péter újságíróknak reagált, miután arról faggatták, Magyar Péter felvételei után milyennek gondolja a magyar egészségügy helyzetét. Az államtitkár úgy fogalmazott: a Tisza Párt elnöke annyi kamut tesz az oldalára, aminek a kivizsgálására külön apparátusra lenne szükség. Magyar Péter úgy reagált: ők nem kamuznak, és mindegyik kórházban lett változás a látogatása után.

Orbán Viktor – tőle szokatlanul – újságírók kérdéseire válaszolt a kötcsei találkozó előtt. Azt mondta, Lázár János a leghatékonyabb miniszter a kormányban, az állami egészségügyben pedig még van feladat, de ő is kezelteti magát ott. Szerinte Magyarországnak nem az a baja, hogy nincs uniós pénz, hanem az, hogy nem tudjuk elég gyorsan elkölteni. A gazdaság szerinte jó állapotban van, de új gazdaságpolitikára van szükség. Megkérdezték Orbán Viktort arról is, etikusnak tartja-e, hogy az állam a vejétől vásárol irodaházakat, de erre nem adott egyértelmű választ.