Itt a nagy bejelentés: így alakulhat át az egészségügy, véget érhet a hónapokig tartó várakozás?
2026. szeptember 28. 18:00
Nem kell sokat kutatni ahhoz, hogy szembesüljünk a hazai egészségügy kritikus helyzetével: elég, ha az ember elmegy egy sima szakrendelésre, ahol hónapokra előre kap csak időpontot, vagy végigsétál egy kórházi folyosón, ahol a szakemberek hiánya és a kórházi fertőzések kockázata szinte mindennapos beszédtéma. A tarthatatlanul hosszú várólisták és a leterhelt rendszer hosszú évek óta elkeserítik a betegeket. A választások után azonban sokakban felcsillant a remény: az új egészségügyi miniszter, dr. Hegedűs Zsolt maga is gyakorló orvosként látta belülről a rendszer hibáit, és a jelek szerint végre nemcsak beszélnek a problémákról, hanem közelebb kerülünk a tényleges változáshoz is.
Magyar Péter miniszterelnök szombaton, az országjárása szolnoki állomásán jelentette be, hogy a Tisza-kormány egy tízmilliárd forintos várólista-csökkentési programot fogadott el, amit még az idén elindítanak. A cél az, hogy a leghosszabb várakozási idővel érintett területeken – így a csípő- és térdprotézis-, valamint a szürkehályog-műtéteknél – már legkésőbb január elsejére látható eredményeket érjenek el.
Hétvégi műtétek és pluszpénz a dolgozóknak
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter vasárnapi Facebook-posztjában részletezte, hogyan képzelik el a gyakorlatban a programot. A miniszter hangsúlyozta: nem pusztán a műtétek számát akarják növelni, hanem a meglévő műtéti kapacitásokat szeretnék sokkal jobban kihasználni.
Elsősorban a normál műszak utáni délutáni időszakban, illetve ahol erre van szakmai és dolgozói kapacitás, hétvégén szeretnénk további műtéteket végezni
– írta a miniszter.
Ahhoz, hogy az egészségügyi dolgozók is érdekeltek legyenek a többletmunkában, új, pozitív finanszírozási ösztönzőket vezetnek be. Ennek jelentős részét közvetlenül azok az orvosok, szakdolgozók és osztályos kollégák kapják meg, akik a plusz teljesítményt ténylegesen elvégzik.
Értékalapú egészségügy: nem mindegy, milyen lett a műtét
A Telex cikke szerint a kormány az úgynevezett értékalapú egészségügy felé szeretne elmozdulni. Hegedűs szerint az ösztönzők egy részét szakmai minőségi mutatókhoz, a betegek által jelzett eredményekhez (PROMs), valamint a betegélményhez és betegelégedettséghez (PREMs) kötik. Vagyis nemcsak az számít majd, hány műtétet végeztek el, hanem az is, hogy a beteg milyen életminőség-javulást tapasztalt.
Hegedűs a háztetőn? – Magyar Péter és Hegedűs Zsolt kórházbejárást tartott
Magyar Péter még ellenzéki politikusként, a 2024-es és 2025-ös tikkasztó nyári hőhullámok idején egy digitális hőmérővel felszerelkezve járta be a kórházakat, és rántotta le a leplet arról, hogy a klímaberendezések hibája vagy teljes hiánya miatt a legkritikusabb betegellátó terek is elviselhetetlenné váltak. A miniszterelnök és Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter most csütörtökön az Uzsoki Utcai Kórházból jelentkeztek be, és nem mindennapi módon a sajtónyilvánosság előtt egy tűzlétrán mászott fel a kórház tetejére, hogy személyesen győződjön meg a folyadékhűtő és a klímarendszer állapotáról.
A program részeként:
- Mérik a műtők kihasználtságát: ellenőrzik a tényleges műtéti időt és a betegcsere gyorsaságát, hogy egyetlen drága infrastruktúra se álljon üresen.
- Egyéni kórházi megoldások: nem egyen-sablonokat használnak, hanem minden intézménynél külön problématerképet készítenek a szűk keresztmetszetek megszüntetésére.
- Kapacitásbővítés: a Semmelweis Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen további kapacitások kiépítésén dolgoznak, és külföldi szakemberek is csatlakoznak a programhoz.
- Átláthatóság: a betegek érthető és összehasonlítható adatokat kapnak a kórházak teljesítményéről, így valódi információk alapján választhatnak majd intézményt.
Megszűnik a BMI miatti automatikus kizárás
Mindeközben megkezdődött a várólisták tisztítása is, hogy pontosan látható legyen, kik azok a betegek, akik ténylegesen műtétre várnak. Ennek keretében felülvizsgálják a 2025 áprilisában bevezetett ortopédiai várólista-protokollokat is: a 35 feletti BMI-hez kapcsolódó automatikus ideiglenes korlátozás helyett a jövőben az egyéni betegkockázaton, a szakmai mérlegelésen és a kezelőcsapat döntésén alapuló megközelítést alkalmazzák.
Nyitókép: Pexels