Nem minden kisgyerek álmodozhat babaházról vagy éppen távirányítós autóról karácsonykor. Van, akinek egy fűtött, meleg szoba, esetleg egy gazdagon megterített ünnepi asztal jelenti a boldog, békés, meghitt karácsonyt. A Fókusz olyan családoknál járt, akiknek még néhány szem szaloncukorra sem telik.

11%-kal több, 1 millió 400 ezer magyar élt a szegénységi küszöb alatt 2023-ban, mint 2022-ben – ez a KSH friss kutatásából derült ki. Egy kétgyerekes családban havi 353 ezer forint kellett a küszöb eléréséhez. Az egyszülős háztartásokat és a nyugdíjasokat átlag felett sújtotta az unió legmagasabb, magyarországi inflációja tavaly. Minden ötödik magyart fenyegette szegénység vagy társadalmi kirekesztődés.

Sok gyerek talán már augusztus utolsó napjaiban kiválasztotta az ünneplő ruháját az idei évnyitóra, ám sajnos egyre többen vannak olyanok, akik még ma sem tudják, mivel pakolják meg a tavalyi iskolatáskát. A családok többsége gyakran már fél évvel az iskolakezdés előtt elkezd spórolni azért, hogy szeptemberben nyugodt szívvel engedje el gyermeke kezét az iskola bejáratánál. A Juhász-Fekete család négy gyermeket nevel, közülük hármat kell útnak indítaniuk szeptember elsején. Csongor harmadikba, Botond ötödikbe megy, Alex pedig tavasszal érettségizett, ő ősszel ötödéves lesz. Ennyi gyerek beiskoláztatása már látványosan megterheli a családi kasszát.

Körülbelül 250 ezer öregségi nyugdíjas van most, akinek nem éri el a jövedelme a nem hivatalosan mért szegénységi küszöböt – ez azt jelenti, hogy kevesebb mint 120 ezer forintot kapnak kézhez havonta. Farkas András, a NyugdíjGuru nyugdíjszakértője elmondta: a rokkantnyugdíjas ellátásban részesülőkkel együtt a szegénységi küszöb alatt élő nyugdíjasok száma több mint 400 ezer. A helyzet azért mégsem annyira rossz – hogy miért nem, arról Farkas András beszélt a Reggeliben.

Palotaforradalom tört ki a francia koszt miatt a párizsi olimpián részt vevő magyar csapat szállásán száz éve. Sokat lehetett spórolni azon, ha valaki a hazai fürdőhelyek helyett Olaszországba ment nyaralni, de az emberek nagy része örült, ha babot és krumplit tudott enni – itthon. Sajtó útján elkövetett istengyalázás miatt 8 hónap fogházat kapott egy tizenéves költő, akit úgy hívtak, József Attila. Erről írtak a lapok 1924 júliusában.

Már Bulgáriában és Romániában is többen engedhetik meg maguknak a minőségi ételeket, mint Magyarországon.

A teljes lakosságot tekintve 14,7 százalék ez az arány. 

A magyarok többsége nem megy nyaralni idén – ez derül ki a Publicus Intézet legfrissebb felméréséből, amit a Népszavának készítettek. Sokan – ha el is jutnak egy egyhetes pihenőre – nagyon megnézik, mennyit költenek, a többség 300 ezer forint alatt tervezi megúszni a nyaralást. A Híradónak nyilatkozó szociálpszichológus szerint a nyaralás mára státuszszimbólummá vált. 

Leverték a puccskísérletet Bolíviában. A sikertelen akciót a hadsereg menesztett parancsnoka vezette, mert szerinte az elit elszegényítette az országot. A katonai egységek elfoglalták a főváros központi terét és páncélozott járművel törtek be az elnöki palotába. Az elnök mellett a bolíviaiak is a közrend visszaállítását követelték. A fegyveres erők végül visszavonultak, az államcsínyre készülő tábornokot pedig letartóztatták.

Igazi házmesterország volt hazánk száz évvel ezelőtt: az embereknek azért is fizetniük kellett, hogy este hazamehessenek a saját lakásukba. Az utcán andalgó szerelmespárokra áldetektívek vadásztak, egy haldokló postás pedig mostohaanyját vette feleségül 1924 júniusában. Száz éve még az is előfordulhatott, hogy a posta és a MÁV bosszút álljon azokon a településeken, amelyek nem adtak új lakást a tisztviselőiknek. Erről írtak a lapok egy évszázada.

Legalább két és fél millió ember él szegénységben Magyarországon az Egyensúly Intézet friss kutatása szerint. Bár tavalyhoz képest kevesebben vannak azok, akiknek a jövedelme nem éri el a szűkös megélhetéshez szükséges havi 250 ezer forintot, a válaszadók fele még mindig úgy érzi, hogy kevesebbet tud vásárolni, mint korábban. Az Eurostat friss adatsora azt mutatja, hogy már a magyarok fogyasztása a legalacsonyabb az unióban. A kormány szerint nem azért, mert szegények, hanem azért, mert óvatosak. 

Az Egyensúly Intézet felmérése szerint 2,5-3 millió magyar tekinthető szegénynek, a lakosság fele alig tud kijönni havi jövedelméből.

Nagy Márton minisztériuma reagált azokra a sajtóban megjelent hírekre, amik szerint az Európai Unió legszegényebb országa lett Magyarország.

Az Unió legszegényebb országa lett Magyarország – ezt mutatja az Eurostat friss összesítése a GKI szerint. Már a bolgárok is többet tudnak költeni a magyaroknál, akik 2023-ban a legkevesebbet fogyasztották a 27 tagállam lakói közül, csak 70 százalékát az átlagnak. A jegybank azzal érvel, hogy visszaesett a jövedelmek értéke. Még hetekkel ezelőtt is a 2021-es szinten állt a boltok forgalma Magyarországon.  

Emellett azt is szükségesnek látják, hogy leváljunk az orosz gázról.

Egyes megyék iskoláiból 2022-re „eltűnt” a diákok negyede, miközben folyamatosan nő a sajátos nevelési igényű tanulók aránya.

„Muszáj volt, mert a gyerekeknek is kezdődött az iskola, kevés volt a pénzem.” Szegénység, kilátástalanság, sokszor emiatt adják a fejüket arra az emberek, hogy rendszeresen, akár a szabályokat kijátszva is vérplazmát adjanak. A törvény szerint évente legfeljebb 45-ször, két alkalom között 3 napi szünettel lehet részt venni ilyen eljárásban, mégis van, aki naponta jár, akár 2-3 helyre is. Ez jelentős egészségügyi kockázattal jár, sokan viszont nem tudják máshogy eltartani a családjukat. A problémára lenne megoldás, a labda most a Belügyminisztériumnál pattog.

Ha főzni akar, nincs miből – ezt mondta Híradónknak egy súlyos cukorbeteg nagymágocsi nő. Családjával a rokkantnyugdíjából, az autista kisfiuk után járó családi pótlékból, és fogyatékossági támogatásból – összesen havi 120 ezer forintból – élnek hárman. Az orvosok szerint ráadásul hamarosan amputálni kell az asszony lábát. Legutóbb egy szegedi alapítvány gyűjtött nekik pénzt a kisfiú szemüvegére. Az alapítványhoz idén másfélszer annyian fordultak segítségért, mint tavaly ugyanebben az időszakban.

Öt év alatt több tízmilliárd forint mehetett el a legszegényebb települések felzárkóztatására, de egyelőre rejtély, hogy a központilag kommunikált eredményeken kívül tételesen mire fordították ezt az összeget. Az rtl.hu információi szerint uniós forrásból további 70 milliárd forintot különítettek el erre a célra, a pénzt pedig várhatóan az eddigiekhez hasonlóan a Magyar Máltai Szeretetszolgálat konzorciuma oszthatja majd el. A 2019-ben indult program szinte mindenre kiterjed, így egyebek mellett érinti a lakhatás, a szociális munka, az oktatás, valamint az egészség területét is. Forrásaink szerint ugyanakkor előfordul, hogy megkérdőjelezhető módon folynak el a pénzek. 

„Aki nem dolgozik, ne is egyék” – mondta  jegyzőkönyvbe a fideszes Hende Csaba a törvényalkotási bizottság ülésén, amiről az rtl.hu írt először. A 2008 óta változatlan összegű családi pótlék emelése volt a téma. A politikus ezzel érvelt az LMP felvetésére, hogy duplázzák meg a támogatást. Hende Csaba most azzal magyarázza szavait, ő egy bibliai idézetre gondolt.

„Nincsen fénykép gyerekkoromból, sőt egész fiatal koromból sem” – mondta Gáspár Laci. Csak 23 éves korától fogva maradtak fent róla képek, azóta, hogy szerepelt a tehetségkutatóban. Az emlékek ugyanakkor nagyon fontosak számára. Az rtl.hu-nak meghatódva mutatta meg azt a basszusgitárt, amit saját maga épített, apránként beszerezve az alkatrészeket. Azt is elmondta, mit jelképez számára ez a hangszer.

Az élelmiszer-pazarlás nem csak a gazdag országokban jelentkezik.

„A gyermekvédelmi rendszernél bántalmazóbb nincs” – mondja Zsuzsi, akinek nevét kérésére megváltoztattuk. Húsz éve dolgozik családsegítőként az egyik legélhetőbbnek választott Pest megyei településen. Baj ott is van, nem is kevés, és minden korosztályt érint, ráadásul, mint mondja, nem válogat szegény és tehetős közt sem. Hogy lehet, hogy Magyarországon erősebb az állatvédelem hangja, mint a gyermekvédelemé?

Volt, hogy a gyerekek a kutyának kitett ételre fanyalodtak. Kiskorú veszélyeztetése miatt emeltek vádat a gyerekek anyja ellen, több mint hét évet is kaphat.

Bruttó 165 ezer forint gyakornoki fizetés, két év után 198 ezer, tíz év után 228 ezer, nyugdíj előtt pedig csaknem 300 ezer forint – ezek voltak 2015-ben az óvónői bérek. A Fókusznak 9 éve nyilatkozók mind egyetértettek abban, hogy nincsenek túlfizetve, de azt mondták, munkájuk egy hivatás, amit szívesen csinálnak. Volt, aki beismerte, hogy párja stabil keresete nélkül még nehezebben élne meg, és gondban lehet az a pályatársuk, aki egyedül neveli a gyerekeit. 

Csenyétén járt a Fókusz az év elején. A kicsi borsodi zsákfalu Magyarország egyik legszegényebb települése. 578-an laknak itt, köztük 260 gyerek. Februárban volt, hogy mínusz fokok röpködtek, a házak kéménye mégsem füstölt, az itt élőknek ugyanis nincs pénzük arra, hogy melegben éljenek. A Kótai család mutatta meg penészes vályogházukat. Három gyermekkel élnek egy néhány négyzetméteres szobában. A család szociális tűzifát kap minden évben, három köbmétert, ezzel kellene kihúzni a telet. Ennyi tüzelő a legnagyobb spórolás mellett is legfeljebb két hónapig elég.

Napi 414 forint jutott élelmiszerre egymillió magyarnak 2018-ban a KSH adatai szerint. A magyar népesség legkisebb jövedelmű tizedébe tartozó emberek főleg kenyéren és krumplin élnek, és fele annyi gyümölcsöt sem fogyasztanak, mint a legjobban kereső jövedelmi tized tagjai. A Fókusz 2020-ban ezen a napon mutatott be két olyan családot, akiknek nap mint nap nélkülözniük kellett. Olyan családoknál jártak, ahol a gyerekeknek minden álmuk egy nyalóka volt, vagy rántott hús ebédre, és ahol hiába vágytak hónapok óta sült krumplira, szüleik nem tudták megadni nekik.

Elképesztő szegénység és hihetetlen luxus – ezt tapasztalta Nagyváradi Nelli, míg fél évet Mexikóban élt. Bár nagy vágya volt egyszer kipróbálni a tengerparti életet, a 96 százalékos páratartalom és a hőség nem könnyítette meg a dolgát. Azt mondja, a magyarok sokat tanulhatnának a helyiek mentalitásából, akik bár nagyon szegények, mégis mindig kedvesek és jókedvűek.

„Négersorozást” tartott száz éve a Belvárosi Színház, Kabos Gyula pedig az előadásokon hízott négy és fél kilót. Éhező német gyerekeket hoztak Budapestre, miközben a cigányprímás már nálunk is csak ímmel-ámmal húzta. Pázmány Péter kezéből kilopták a pásztorbotot, Kőbányán pedig egy igazi macskajancsi okozott halálos vasúti szerencsétlenséget. Erről írt az újság 1924 februárjában.

Rekordösszeget tettek félre tavaly azok, akiknek volt miből. Mások a magas kamatok mellett is kénytelenek voltak magukat újabb adósságba verni, és ezért a hitelek is csúcsot döntöttek – írja a friss adatokat elemző Bank360.hu. A slágerbefektetés tavaly az állampapír mellett a befektetési alap és a banki kötvény volt. 

A Roma Szeretetszolgálatot folyamatosan keresik a roma önkormányzatok részéről az egyre súlyosbodó munkanélküliség miatt. Ifj. Rostás-Farkas György szerint a kormány segíthetne, csak nem figyel rájuk.

Szépen híztak a háztartási vagyonok 2014 és 2020 között, és ez a folyamat még 2021-ben is kitarthatott. Azóta viszont az infláció megtépázta a háztartások megtakarítását, és a javuló trend a visszájára fordulhatott. Ráadásul a vagyonosodás már eleve nagyon aránytalan volt az országon belül. Tavaly a pénzügyi eszközöket birtokló háztartások valószínűleg már elkezdték ledolgozni a 2022-es veszteségeiket, ám ilyen típusú vagyona szinte csak a felső 10 százaléknak volt.

Nem tudja még a Heti Betevő, hol tudnak ételt osztani jövő vasárnap. Az egyesület már 10 éve oszt ételt a rászorulóknak vasárnaponként. Erzsébetvárosban eddig a Klauzál téren oszthattak, de innen a felújítás miatt menniük kellett. Hónapok egyeztetése után egy foghíjtelekre kaptak engedélyt, de mivel ez is építési terület, életveszélyes lenne ott ételt osztaniuk. A polgármester vasárnap az RTL Híradónak azt mondta, mindenképpen találnak megoldást, csak lehet, hogy messzebb.

Akik megtehetik, szívesen utaznak télből nyárba. A Fülöp-szigetek kedvelt turistacélpont ilyenkor is, hiszen a hőmérséklet épp ideális: 30 fok körül mozog. A turisták többsége pazar környezetbe érkezik, ám az országnak két arca van. A lakosság több, mint negyede embertelen körülmények között él. A megélhetés a hegyekben és a vidéki területeken a legnehezebb. Panimanban, egy aprócska halászfaluban jártunk. Az itt élők a legszegényebbek közé tartoznak. A gyerekek egy része kénytelen dolgozni ahelyett, hogy iskolába járna, így nem tudnak írni, olvasni, nem beszélnek nyelveket – valóban kilátástalan a helyzetük. Innen nincs hová kitörniük, mégis mindig mosolyognak.

1924 januárjában állították bíróság elé a József Attila verséből ismert Horger Antal feleségét, aki veszekedés közben rálőtt a tanárra. Egy tőzsdebizományos alaposan feldicsérte a Markó utcai fogházat, hogy kiszúrjon az intézmény vezetésével, egy zenekarvezető pedig vitába bonyolódott egy rendőrrel azon, hogy lehet-e egy zeneszámot a szövege nélkül is erkölcstelennek tekinteni. Erről írtak a lapok száz évvel ezelőtt.

Több mint 30 milliárd forint értékű ingatlant árvereztek el tavaly április 30-tól a kilakoltatási moratórium kezdetéig – tudta meg az rtl.hu. Ebben az időszakban csaknem 7500 ingatlant próbáltak meg kényszerértékesíteni, ebből négyezer eljárás zárult érvényes vételárajánlattal. A még mindig magas infláció és a kamatstop esetleges kivezetése egyre több családnak okozhat nehézséget a törlesztésben. 

Még mindig látszik a rezsicsökkentés csökkentése, és az energiaszegénység is nagy valószínűséggel nőtt az országban.

1923 decemberének újsághíreiből úgy tűnik, keserű hangulatban telt az ünnepi készülődés Magyarországon. Sok gyerek csak a kirakatokat nézegethette vágyakozva, csillogó karácsonyfáról csak álmodhattak. Részeg katonák hőbörgéséből zsidóellenes pogrom kerekedett a budapesti egyetemeken, a „koldusmaffia” pedig a Teleki téren üzletelt a gazdagoktól megszerzett ruhákkal. Erről írtak a lapok száz évvel ezelőtt.

„Le vagyunk gatyásodva, egész pontosan ezt mutatják az adatok” – értékelte a Gazdaságkutató Intézet vezetője, Molnár László a Fókusznak az Eurostat legfrissebb adatait. E szerint Magyarország az Európai Unió második legszegényebb országa, csak a bolgárok élnek rosszabbul, mint mi. Romániában, Lettországban és Horvátországban is jobban élnek, azaz több terméket és szolgáltatást tudnak vásárolni a fizetésükből. Ezzel szemben az unió más országaiban ritkábban kell ilyen nehézségekkel szembenézniük a lakosoknak: az osztrák átlagbér például körülbelül háromszorosa a magyarnak, de az árszínvonal majdnem ugyanott van.

Magyarország volt a második legszegényebb ország az Európai Unióban 2022-ben – ezt mutatják az Eurostat most közölt adatai. A magyarok majdnem harminc százalékkal kevesebbet tudnak vásárolni, mint egy átlagos európai polgár, ennél már csak a bolgárok vannak rosszabb helyzetben. A GKI szerint a 2023-as év adatai még rosszabb képet festhetnek majd, mert az infláció miatt idén zuhant be igazán a fogyasztás Magyarországon.

Nem segíti az infláció az ünnepi készülődést, sok helyen valóban nagy segítség lehet akármekkora gesztus. Megnéztük, hogy hol, mennyi pénzzel és milyen formában segítenek az önkormányzatok. Egy budapesti kerület tűnik a leginkább nagyvonalúnak, de akad olyan település is, ahol minden egyes lakó ajándékutalványt kap élethelyzettől, életkortól függetlenül. 

Megérkezett a Mikulás, és vele együtt az igazi tél is. A hó viszont nemcsak örömöt hozott, hanem áramkimaradást és vaskos késéseket is. Kiderült, hogy a KSH kreatív módszerrel számolja az inflációt, a nehéz sorsú gyerekek közül pedig egyre többen ételt kérnek karácsonyra. Megtudhattuk, hogy a város egyik királynője szerződést kötött a saját anyjával, de megmutattuk azt is, hogyan készülnek a Sztárbox döntősei az utolsó meccsükre. Ezek a hét videói.

Pálfiné Szabó Paulina nagyon gazdag nagyvilági nőnek tartja magát, de ez nem volt mindig így. Második férjével, Gáborral 30 év alatt építették fel agrárbirodalmukat. A vagyonuknak köszönhetően Európa szerte vásároltak ingatlanokat, például Barcelonában és Andorrában, de Magyarországon is több városban van érdekeltségük.

Rosszabb az egészsége a szegényebb családokban élő gyerekeknek, mint a gazdag családokban felnövőknek. Körükben jóval gyakoribbak például a légzőszervi tünetek, és az elhízás. Ez derült ki a Közgazdaságtudományi Intézet friss tanulmányából, amiben a kutatók a társadalmi egyenlőtlenségekkel és a mobilitással foglalkoznak. A szerzők szerint ezek a különbségek azért fontosak, mert az egészségügyi problémáktól szenvedő gyerekek nagy hátránnyal kezdik az életüket.

Nehéz sorsú gyerekeket kért meg egy szegedi alapítvány, hogy rajzolják le, mire vágynak leginkább. Volt, aki a torta és a fülhallgató mellé kolbászt, testvére a bakancson kívül kenyeret kért karácsonyra. A rajzokat a közösségi oldalukra teszik fel, így ösztönöznék a támogatókat. A Fatima Ház Alapítvány évek óta segít hátrányos helyzetűeken. Az elnökük azt mondta, egyre többen kérnek tőlük ételt.

Az infláció és a megélhetési költségek emelkedése nem törte le a magyarok külföldre utazási kedvét. Akinek van rá pénze, a jóval magasabb árakat is kifizeti, így a hazai utazási irodák rekordbevétellel zárhatják az évet. A síutak jóval keresettebbek, mint tavaly ősszel, és egyre népszerűbbek „a télből nyárba” egzotikus utak is. A töretlen utazási kedvet nemcsak a jövedelmi elit gazdagodása, hanem a járvány idején elszenvedett korlátozások is fűthetik.

Több száz háztartásban vezetékes víz sincs.

Ütött-kopott tábla jelzi a kórházat egy Fülöp-szigeteki kisváros, Caramoan központjában. A pálmafákkal övezett épület inkább régi szálló benyomását kelti, nem egészségügyi intézményét. 

„Mi itt nem fogunk megfagyni télen, ők ott meg szülhetnek férfiként. Kinek mit intézett a kormánya” – két éve ezen a napon tartották a Fidesz tisztújítását, itt hangzott el Orbán Viktor azóta sokat idézett mondata arról. A miniszterelnök 2021-ben azt is megígérte, miután újraválasztották a nagyobbik kormánypárt elnökének, hogy 10 éven belül a legfejlettebb országok közé juttatja Magyarországot a Fidesz, ha megnyerik a 2022-es választást. Azt is mondta, hogy nem akar kilépni az EU-ból, de meg szeretné azt változtatni.

Egyetlen év alatt majdnem duplájára, 17 százalékra nőtt a szegénységben élő gyerekek aránya Magyarországon – a KSH adatai szerint. A legalacsonyabb jövedelműeket hatványozottan sújtja a hazai infláció, ami legmagasabb az Unióban. Főleg a 3 vagy több gyereket nevelők anyagi helyzete romlott a családok közül.