Hosszasan magyarázza a kormány: nem vagyunk Európa legszegényebb országa, de a fő érvükkel van egy kis gond

Mint arról szerdán az rtl.hu is beszámolt, az Eurostat friss adatai szerint 2023-ban az Európai Unió országai közül Magyarországon volt a legmagasabb infláció és ez az EU legalacsonyabb fogyasztásával társult. Magyarországon a háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százaléka volt, amivel hazánk a legutolsó helyre csúszott a megélhetési listán, még Bulgária lakosainak életszínvonala is jobbnak bizonyult.

A háztartások tényleges végső fogyasztása azért mutatja jól az életszínvonalat, mert ennél a statisztikánál kiküszöbölik az országok közti árszínvonal-különbségeket. Ha pedig egy háztartás többet tud fogyasztani, több árut és szolgáltatást engedhet meg magának, akkor vélhetően magasabb az életszínvonala. A román háztartások már évekkel korábban többet fogyasztottak, mint a magyarok, de 2023-ig a bolgárok még mögöttünk álltak. A változást részben az óriási infláció okozta, amelynek következtében a bérek a két évvel ezelőtti szinten állnak.

A Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken „Félremagyarázás helyett tények: nem vagyunk Európa legszegényebb országa” címmel három részben kiadott közleményben reagált a sajtóhírekre.

Nagy Márton minisztériuma szerint az Eurostat friss adatközlését többen helytelenül értelmezve, „a közvéleményt tudatosan félrevezetve” úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa.

Ez teljességgel nonszensz és szándékos hazugság.

– szögezte le az NGM közleménye, amely úgy fogalmazott, hogy a fogyasztási adatok „önmagukban csak korlátozottan értelmezhetők, abból a szegénységre való következtetést tenni rosszindulatú csúsztatás”.

NGM szerint „a szomszédunkban zajló háború következtében a magyar családok óvatossági motívuma, teljesen természetes módon megerősödött”, ezért a lakosság bruttó megtakarítási rátája a korábbi magas szintről még tovább növekedett és meghaladta a 21 százalékos szintet, ami az unión belül a legmagasabb érték. „Következésképpen a magyar családok nem elköltik a jövedelmüket, hanem megtakarítják.”

Csakhogy arról nem ír a nemzetgazdasági tárca, hogy a jegybank adatai szerint azért nőtt rekordméretűre a háztartások vagyona, mert a szupergazdagok nagyon sokat tudtak félretenni. A felső tíz százalék rendelkezik ez alapján a megtakarítások kétharmadával, miközben a szegényeknek még a kiugró kamatok mellett is kölcsönhöz kellett folyamodniuk, hogy megéljenek.

Ajánló: Rekordösszeget kerestek a gazdagok, de a szegények tartozása is rekordméretűre nőtt Magyarországon

Móró Tamás a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája a Reggeliben arról beszélt, hogy a magyarok 75 százalékának nincsen megtakarítása, ezt a beszélgetést teljes egészében megnézheti az alábbi videóban.

Az NGM mindenesetre az állításai alátámasztására ezeket az adatokat sorolta:

• 2022 elejéhez képest a magyar családok bruttó pénzügyi vagyona több mint 22,5 ezer milliárd forinttal nőtt, így az már meghaladja a 102 ezer milliárd forintot.
• A magyar családok nettó vagyona meghaladja a GDP 106 százalékát, amellyel az unió a középmezőnyébe tartozik, megelőzve többek között Szlovákiát, Romániát vagy Lengyelországot.
• 2023-ban a magyar háztartások GDP-arányos kamatbevételei voltak a legmagasabbak az Európai Unióban, a hazai 4 százalékos érték több mint kétszerese volt az 1,9 százalékos EU-s átlagnak.
• Magyarországon a legmagasabb a háztartások tulajdonában lévő állampapír-állomány a bruttó államadósság arányában, 2023 végén a magyar bruttó államadósság 21,9 százalékát a háztartások birtokolták állampapírok formájában.
• A megtakarítások alapja a folyamatosan emelkedő bérszínvonal és a növekvő foglalkoztatottság. 2010-hez képest 1 millióval dolgoznak többen, miközben a munkanélküliség az egyik legalacsonyabb az unióban.
• A magyar családok emellett egyre magasabb jövedelemre tesznek szert, a bruttó átlagbér megközelíti a 660 ezer forintot.

A NGM közleménye a fentiekből összességében arra a követkzetetésre jutott, hogy rengeteget nőtt a minimálbér, növekvő foglalkoztatottság mellett a reálbérek is folyamatosan emelkedtek, a fizetések egyre többet érnek, tehát egyre többen és többet is keresnek, miközben a kormány letörte az inflációt, így 

végső soron jelentősen csökkent a szegénység.

Az uniós módszertan szerint 2010-hez képest több mint 1,2-1,3 millióval csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség száma, ezzel 

jóval az uniós átlag alá került a szegénység aránya, ami korszakos eredményt jelent

– írta az NGM, ami szerint biztató, hogy „a kiskereskedelmi forgalom volumene éves alapon negyedik hónapja folyamatosan nő, azaz a családok egyre többet fogyasztanak, az óvatossági motívum tehát egyre inkább oldódik”. 

„A magyar átlaglakosság a legszegényebb az Unió összes polgárát figyelembe véve. Ennek részben következménye a kiskereskedelmi forgalom jelentős visszaesése, hiszen nagyon keveset tudunk fogyasztani” – magyarázta Molnár László a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója az RTL Híradónak:

Nyitókép: Nagy Attila Károly / rtl.hu