Több mint 30 milliárd forint értékű ingatlant árvereztek el tavaly április 30-tól a kilakoltatási moratórium kezdetéig – tudta meg az rtl.hu. Ebben az időszakban csaknem 7500 ingatlant próbáltak meg kényszerértékesíteni, ebből négyezer eljárás zárult érvényes vételárajánlattal. A még mindig magas infláció és a kamatstop esetleges kivezetése egyre több családnak okozhat nehézséget a törlesztésben. 

Még mindig látszik a rezsicsökkentés csökkentése, és az energiaszegénység is nagy valószínűséggel nőtt az országban.

1923 decemberének újsághíreiből úgy tűnik, keserű hangulatban telt az ünnepi készülődés Magyarországon. Sok gyerek csak a kirakatokat nézegethette vágyakozva, csillogó karácsonyfáról csak álmodhattak. Részeg katonák hőbörgéséből zsidóellenes pogrom kerekedett a budapesti egyetemeken, a „koldusmaffia” pedig a Teleki téren üzletelt a gazdagoktól megszerzett ruhákkal. Erről írtak a lapok száz évvel ezelőtt.

„Le vagyunk gatyásodva, egész pontosan ezt mutatják az adatok” – értékelte a Gazdaságkutató Intézet vezetője, Molnár László a Fókusznak az Eurostat legfrissebb adatait. E szerint Magyarország az Európai Unió második legszegényebb országa, csak a bolgárok élnek rosszabbul, mint mi. Romániában, Lettországban és Horvátországban is jobban élnek, azaz több terméket és szolgáltatást tudnak vásárolni a fizetésükből. Ezzel szemben az unió más országaiban ritkábban kell ilyen nehézségekkel szembenézniük a lakosoknak: az osztrák átlagbér például körülbelül háromszorosa a magyarnak, de az árszínvonal majdnem ugyanott van.

Magyarország volt a második legszegényebb ország az Európai Unióban 2022-ben – ezt mutatják az Eurostat most közölt adatai. A magyarok majdnem harminc százalékkal kevesebbet tudnak vásárolni, mint egy átlagos európai polgár, ennél már csak a bolgárok vannak rosszabb helyzetben. A GKI szerint a 2023-as év adatai még rosszabb képet festhetnek majd, mert az infláció miatt idén zuhant be igazán a fogyasztás Magyarországon.

Nem segíti az infláció az ünnepi készülődést, sok helyen valóban nagy segítség lehet akármekkora gesztus. Megnéztük, hogy hol, mennyi pénzzel és milyen formában segítenek az önkormányzatok. Egy budapesti kerület tűnik a leginkább nagyvonalúnak, de akad olyan település is, ahol minden egyes lakó ajándékutalványt kap élethelyzettől, életkortól függetlenül. 

Megérkezett a Mikulás, és vele együtt az igazi tél is. A hó viszont nemcsak örömöt hozott, hanem áramkimaradást és vaskos késéseket is. Kiderült, hogy a KSH kreatív módszerrel számolja az inflációt, a nehéz sorsú gyerekek közül pedig egyre többen ételt kérnek karácsonyra. Megtudhattuk, hogy a város egyik királynője szerződést kötött a saját anyjával, de megmutattuk azt is, hogyan készülnek a Sztárbox döntősei az utolsó meccsükre. Ezek a hét videói.

Pálfiné Szabó Paulina nagyon gazdag nagyvilági nőnek tartja magát, de ez nem volt mindig így. Második férjével, Gáborral 30 év alatt építették fel agrárbirodalmukat. A vagyonuknak köszönhetően Európa szerte vásároltak ingatlanokat, például Barcelonában és Andorrában, de Magyarországon is több városban van érdekeltségük.

Rosszabb az egészsége a szegényebb családokban élő gyerekeknek, mint a gazdag családokban felnövőknek. Körükben jóval gyakoribbak például a légzőszervi tünetek, és az elhízás. Ez derült ki a Közgazdaságtudományi Intézet friss tanulmányából, amiben a kutatók a társadalmi egyenlőtlenségekkel és a mobilitással foglalkoznak. A szerzők szerint ezek a különbségek azért fontosak, mert az egészségügyi problémáktól szenvedő gyerekek nagy hátránnyal kezdik az életüket.

Nehéz sorsú gyerekeket kért meg egy szegedi alapítvány, hogy rajzolják le, mire vágynak leginkább. Volt, aki a torta és a fülhallgató mellé kolbászt, testvére a bakancson kívül kenyeret kért karácsonyra. A rajzokat a közösségi oldalukra teszik fel, így ösztönöznék a támogatókat. A Fatima Ház Alapítvány évek óta segít hátrányos helyzetűeken. Az elnökük azt mondta, egyre többen kérnek tőlük ételt.

Az infláció és a megélhetési költségek emelkedése nem törte le a magyarok külföldre utazási kedvét. Akinek van rá pénze, a jóval magasabb árakat is kifizeti, így a hazai utazási irodák rekordbevétellel zárhatják az évet. A síutak jóval keresettebbek, mint tavaly ősszel, és egyre népszerűbbek „a télből nyárba” egzotikus utak is. A töretlen utazási kedvet nemcsak a jövedelmi elit gazdagodása, hanem a járvány idején elszenvedett korlátozások is fűthetik.

Több száz háztartásban vezetékes víz sincs.

Ütött-kopott tábla jelzi a kórházat egy Fülöp-szigeteki kisváros, Caramoan központjában. A pálmafákkal övezett épület inkább régi szálló benyomását kelti, nem egészségügyi intézményét. 

„Mi itt nem fogunk megfagyni télen, ők ott meg szülhetnek férfiként. Kinek mit intézett a kormánya” – két éve ezen a napon tartották a Fidesz tisztújítását, itt hangzott el Orbán Viktor azóta sokat idézett mondata arról. A miniszterelnök 2021-ben azt is megígérte, miután újraválasztották a nagyobbik kormánypárt elnökének, hogy 10 éven belül a legfejlettebb országok közé juttatja Magyarországot a Fidesz, ha megnyerik a 2022-es választást. Azt is mondta, hogy nem akar kilépni az EU-ból, de meg szeretné azt változtatni.

Egyetlen év alatt majdnem duplájára, 17 százalékra nőtt a szegénységben élő gyerekek aránya Magyarországon – a KSH adatai szerint. A legalacsonyabb jövedelműeket hatványozottan sújtja a hazai infláció, ami legmagasabb az Unióban. Főleg a 3 vagy több gyereket nevelők anyagi helyzete romlott a családok közül.

A KSH friss kutatása szerint 1 millió 232 ezren éltek a szegénységi küszöb alatt tavaly, 76 ezerrel többen, mint tavalyelőtt. 16 százalékkal többet költött, mégis 7 százalékkal kevesebb élelmiszerre telt egy átlagos magyarnak tavaly, mint tavalyelőtt. Ezt most közölte a KSH az életszínvonalról szóló friss kiadványában. Úgy számolnak, nőttek a jövedelmi különbségek Magyarországon. Egy év alatt 76 ezerrel nőtt a szegények száma, pedig az inflációt még alacsonyabbra mérték, mint idén várható.

Volt olyan megye, ahol az év első félévében többet költöttek a boltokban, mint egy évvel korábban, viszont ezért az értékért több mint 20 százalékkal kevesebb terméket vásároltak. 

Továbbra is a magyarok reagálnak a legérzékenyebben a gazdasági helyzet romlására a régiós országok közül.

2015-ben – akkor már nem először – vészelte át a telet a föld alatt egy a miskolci férfi. Mióta leégett a háza, egy terménytároló veremben élt. Bökös József akkor négy éve lakott a föld alatt, mindössze néhány méterre egykori otthona romjaitól. Azt tervezte, hogy nyáron újjáépíti a házát, a tetőre szerezett is palát, de elfogyott a pénze. Kénytelen volt maradni az alig másfél méteres széles gödörben. Megpróbáltunk utánajárni, hogy él nyolc év után megépült-e a háza. A Vöröskereszttől úgy tudjuk, a miskolci férfi azóta is a zöldségesveremben él, és senkivel nem tartja a kapcsolatot.

Lejárt az unboxing, tehát a menő termékek kicsomagolásáról készült videók ideje, eljöttek a szegénység, a tengődés és a nélkülözés napjai a TikTokon. Egyre több influenszer gyűjt követőket spórolási tippekkel, illetve saját tapasztalataival arról, hogyan éli túl az inflációt. Ám akármennyire is átélhetők ezek a tartalmak, gyakran az egyén felelősségévé tesznek olyan problémákat, amelyek miatt inkább a döntéshozókat kellene elővenni. Plusz megindult a „szegénységi verseny” is.

Nigériában a Világbank adatai szerint tíz emberből négy szegénységben él.

Csehországban mintegy 130 ezer ember él szegénynegyedekben, olyan helyeken, amelyek szinte teljesen elkülönülnek a városoktól. Több ilyen nyomornegyed is van, ezekben a közös, hogy már alig van valaki, aki be meri tenni a lábát oda. Fiatal gyerekek támadnak meg időseket, a helyiek elmondása szerint a négyévesek lopni járnak. Fontos megjegyezni, hogy aki ilyen helyen él, nem lesz automatikusan bűnöző. Az itteni szegények döntő többsége törvénytisztelő állampolgár. Ennek ellenére van már olyan települési polgármester, aki közölte, tehetetlenek az erőszakos bűnözőkkel szemben. 

Elfogyott az emberek pénze – ez látszik egy a héten megjelent, reprezentatív felmérés adataiból. Eszerint a magyarok 19 százalékának már a legalapvetőbb szükségletek finanszírozása is gondot jelent, további 28 százalék pedig már csak azt veszi meg, amit muszáj. Az egyik kiskereskedelmi lánc ügyvezetője is arról beszélt egy konferencián, hogy a boltválasztásnál már a legfőbb szempont az ár, és egyre kevesebbet vásárolnak az emberek. A KSH augusztusi adataiból pedig az látszik: tovább csökken az áfabevétel.  

Saját maga szeretne dönteni az élete méltó befejezéséről, ezért emberi jogi bírósághoz fordult egy halálos beteg ügyvéd. Bemutattuk a 48 kilóra fogyott Lászlót, aki havi 25 ezer forintból próbált megélni. Ítélet született a Hableány-tragédia ügyében, egy magyar fitneszedző pedig fotózás közben lezuhant egy szikláról és meghalt Jordániában. Véget ért A Konyhafőnök, és bemutatkoztak a jövő héten induló Survivor és Nyerő Páros játékosai. A hét videós összefoglalója.

Mátészalka és környéke az ország legszegényebb régiói között van. Sokan szorulnak ott támogatásra, de vannak, akik az államtól és az önkormányzattól sem számíthatnak segítségre. Néhány önkéntes, például a Mátészalkaleaks nevű csoport helyettük is segít. A Házon kívül stábja néhány hete forgatott velük és azokkal, akiket segítenek. Köztük Lászlóval, egy súlyos beteg férfival, aki havi 25 ezer forintból élt. László a forgatás óta meghalt.

„Sokat nélkülöztünk, de mégis szeretetben nőttem fel” – elevenítette fel emlékeit Lénárt Zoltán. A családjának sosem volt sok pénze, de ez nem számított a rappernek, csak nem értette, miért vannak ilyen helyzetben. Számára a szeretet mindig is fontosabb volt, mint a jólét. 

Ezer magyar tinédzser lány közül tizenhétnek születik gyermeke, miközben az uniós átlag hét körül van.

Mínusz 40 ezer forint. Majdnem ennyi pénzzel zárja a hónapot egy átlagos magyar – derült ki a bank360.hu összesítéséből. Az MNB adatai szerint a háztartások folyószámlahitel-állománya jelenleg 250 milliárd forint fölött van, azaz a bakszámlákon összesen ekkora tartozást halmoznak fel hó végére.

2021-ben egy lakosra egész évben 173 ezer forint nettó belföldi jövedelem jutott az adatok alapján.

Az oroszok sok esetben ingyen lakhatást biztosítanak, a hírek szerint egyre többen fogadják el ezt az ajánlatot.

Kevés jó dolog történt 1923 augusztusában: az is külön hír volt az újságban, ha aznap épp nem drágult semmi. A munkások azért harcoltak, hogy megfelelő béreket vívhassanak ki maguknak, a cukorosztásra várakozó asszonyok pedig rendőrt vertek. Kodály Zoltánt kirakták a lakásából, egy duhaj társaság pedig fokost lengetve, zsidózva próbálta elkerülni, hogy ki kelljen fizetni a kávéházi számlát. 

Magyarország harmadik az uniós digitális szegénységi listán.

A Juhász-Fekete családot januárban mutatta be a Fókusz. A három gyermek közül egyik fiuk cukorbeteg, a másik, Botond pedig évekkel ezelőtt majdnem belefulladt egy kerti tóba, speciális iskolába jár. A családnak sok mindenről le kell mondania szerény anyagi körülményeik miatt, a nyaralás is a kompromisszumokról szól náluk. Két napnál tovább még sohasem tartott a vakációjuk. Vonattal és élelmiszerrel felpakolva érkeztek a Balatonra, hogy spórolni tudjanak, de azt mondják, egy fagyinak még így is bele kell férnie.

Egy friss felmérés szerint a magyaroknak jellemzően havi nettó 250 ezer forint kellene a szűkös, csak a létszükségleteket fedező megélhetéshez, vagyis 30 ezer forinttal többre, mint tavasszal. A lakosság többségének gondot okozna egy egy 100 ezer forintos váratlan kiadás, tízből hat embernek pedig elmondása alapján nincs annyi pénze, hogy minden második napon húst vagy halat egyen. 

Öt éve ezen a napon szunyókált el Fónagy János államtitkár az Országházban. Kollégáját, Rétvári Bencét éppen arról kérdezték, hogy mit tesz a kormány az elszegényedő családok helyzetének javításáért és a szociális dolgozók megbecsültségéért. A téma annak kapcsán merült fel, hogy egy héttel korábban Inárcson egy 61 éves, eladósodott férfi megölte az ügyével foglalkozó családsegítőt. Rétvári Bence öt percig beszélt, ennek nagy részében Fónagy János alig tudta nyitva tartani a szemét – nem is mindig sikerült.

A kérdés: el lehet verni csaknem 1 milliárd forintnyi főnyereményt néhány év alatt? A válasz: igen. Mutatjuk, mi kell hozzá.

Az Eurostat közétette a szegénységi kockázatról, illetve a rendes étkezésről készített felmérést. Mindkét adat bőven az uniós átlag fölött van.

Három hónap alatt 15 százalékkal nőtt azoknak a lakossági hiteleknek az aránya, amelyeknek a törlesztésével már megcsúsztak az adósok. A személyi kölcsönök visszafizetése okozza a legnagyobb problémát, és aggasztóan sok család bankszámlája állhat több százezres mínuszban közvetlenül a fizetés megérkezése után is.

Míg nálunk lényegében eredménytelenül tiltakoznak tanárok, diákok és szülők, Romániában három hét után felfüggesztették a tanársztrájkot, miután a bukaresti kormány teljesítette a szakszervezetek két legfontosabb kérését. Ennek értelmében a tanügyi alkalmazottak átlagosan 25 százalékos béremelést kapnak, mellé pedig különböző juttatásokat, pótlékokat. Mennyire elégedettek az eredménnyel, és minek köszönhető a tanárok sikere? 

Az oknyomozó portál azt írta: a 10 milliárdos uniós programban például a tejet 519 forintért szerezték be, pedig a KSH szerint az akkori átlagár 205 forint volt. A korrupció ellen küzdő Transparency International szerint az Integritás Hatóságnak kellene vizsgálni az ügyet.

Milyen lehetett megélni a gyerekkort kerékpár, mobiltelefon vagy éppen egy vágyott étel nélkül? A Tippelj és vidd el! játékosai gyerekkorukról és akkori vágyaikról meséltek az rtl.hu kamerája előtt. 

A társadalom alsó egyharmadának se politikai képviselete, se kitörési reménye nincs – erről beszélt az RTL Híradó késő esti kiadásának Kovách Imre szociológus. Az MTA doktora úgy látja, az érintett emberek helyzetének javításán nemigen dolgozik a kormány, mégis ezekben a társadalmi rétegekben erősebb a mindenkori kormánypárthoz való kötődés, mert innen várják a meglévő minimumot. A kutató szerint így viszont semmi nem ösztönzi a kormányt, hogy változtasson a szociálpolitikáján.

Nagyjából 900 ezer nyugdíjas 130 ezer forint alatti juttatást kap havonta, miközben az infláció jobban érinti a kiadásaikat.

A Házon kívül stábja még ősszel forgatott több családnál arról, hogyan készülnek a télre a növekvő rezsiköltségek mellett. A fűtési szezon vége felé visszamentünk hozzájuk, hogy elmeséljék, hogyan teltek az elmúlt hónapjaik. Unokáit nevelő nagypapa, nyugdíjas házaspár, hatgyerekes család beszélt arról, fáztak-e, le kellett-e mondaniuk bármiről is, hogy a rezsit fizessék, hozzájutottak-e a hatósági áras tűzifához. 

Április elsejétől szünetel az országos hajléktalan-étkeztetési program, mert az uniós támogatás kifutott, és csak ősztől lehet ismét pályázni. Ez azt jelenti, hogy napi 4 ezer adag meleg étellel kevesebb jut a hajléktalanoknak. Pedig a Menhely Alapítvány februárban végzett országos kutatása szerint minden ötödik hajléktalan már eddig is éhezett.

A Habitat for Humanity hiába kérte a kormányt, hogy emeljék meg a szociális tüzelőanyag támogatására fordítandó keretösszeget. 

Inkább éhezik, csak hogy házi kedvencei ne szenvedjenek hiányt semmiben.

A Baranya megyei Ormánság egyik legszegényebb településén nincs munkalehetőség, sem bolt, de még kocsma sem. Mali Zoltán polgármester jó tíz éve azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy hadat üzent az uzsorásoknak, most meg azzal, hogy sakkmúzeumot nyitott Ausztriában, és otthon is a sakkélettől várja, hogy a gyerekek jövője biztosabb legyen. A kilakoltatott Száraz Sándor egykori sakkfőtitkár is a faluba költözött, hogy részt vegyen a terv megvalósításában. A Házon kívül riportja.

Mintegy 500 embernek kellett elhagynia az otthonát, miután tűz ütött ki a dél-koreai főváros, Szöul déli részén egy szegénynegyedben. A lángok legalább 60 épületet pusztítottak el. Az oltásban csaknem ezer tűzoltó vett részt. Látva a tűz tombolásának eredményét szinte csoda, hogy senki sem sérülte meg, és eddig halálesetekről sem érkezett jelentés. 

A zsíros kenyér drágult a leginkább az élelmiszerek közül Magyarországon a KSH friss adatai alapján. egyetlen év alatt több mint a kétszeresére drágult a disznózsír. Raskó György agrárközgazdász szerint a szegényebbek lényegesen nagyobbnak érzékelik az inflációt, mint a tehetősebbek. A szakértő azt is mondta: az árstop miatti veszteségeit hárítja a fogyasztókra a sertéságazat.