Győztek a sztrájkoló román tanárok – irigyelhetik-e a sikert a magyar pedagógusok?

A két legnagyobb romániai pedagógus-szakszervezet, a Spiru Haret szakszervezeti szövetség és a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) hétfőn jelentette be, hogy felfüggesztik az általános sztrájkot a tanügyben, miután 

a kormány vállalta, hogy teljesíti a két legfontosabb követelésüket. 

Ez 23-31 százalékos, inflációkövető béremelést jelent, valamint annak az elvnek sürgősségi kormányrendeletbe foglalását, miszerint a jövő év januárjától hatályba lépő új közalkalmazotti bértörvényben a pedagógusok bértáblája a legmagasabb közalkalmazotti bér 23 százalékának megfelelő országos bruttó átlagbérnél kezdődik majd, és az új törvényben előirányzott béremelés 50 százalékával növelik a fizetéseket a közoktatásban.

A sürgősségi kormányrendelet szerint 2023. június 1-jétől a közoktatás pedagógusainak és a felsőoktatásban dolgozó tanároknak, valamint a kisegítő tanszemélyzetnek az alapfizetése havi bruttó 1300 (97 ezer forint) lejjel nő. A kisegítő személyzet havi fizetése bruttó 400 lejjel (30 ezer forint) emelkedik. 

Mit jelent ez számokban?

A Szabad Európa Rádió román szerkesztőségének számításai szerint egy kezdő tanár bruttó bére nettó 3157 lejre (237 ezer forintra) fog emelkedni, egy I-es fokozatú, legalább 25 éves tapasztalattal rendelkező tanáré 4968 lejre (374 ezer forintra), egy II-es fokozatú, 15-20 év tapasztalattal rendelkező tanáré 4063 lejre (305 ezer forint) fog nőni, egy 10-15 éven a pályán lévő, véglegesítő vizsgával rendelkező tanár pedig a béremeléssel nettó 3838 lejt (288 ezer forintot) kaphat.

Ahogy a magyar Pedagógusok Szakszervezete 2022. márciusban rámutatott, a román tanárok már akkor többet kerestek, mint magyar kollégáik, akkori árfolyamokon nettó 150 euró volt a különbség a román pedagógusok javára. A G7 grafikonjain pedig még jobban látható, hogy a magyar tanároknál már csak a szerbek visznek haza (valamivel) kevesebbet a régióban, és a fizetési hátrány annál nagyobb, minél tapasztaltabb egy pedagógus. A mostani áttörés után még inkább megéri majd átjárni a határon túlra tanítani a magyar szakembereknek.

A román szakszervezetek ugyanakkor figyelmeztettek: a sztrájkot csak felfüggesztették. „Politikai öngyilkosságot követnek el a döntéshozók, ha meg merik szegni a jogszabályban ígérteket. 2024 választási év, szemmel fogjuk tartani a politikusokat” – figyelmeztetett a Spiru Haret szakszervezeti szövetség vezetője, Marius Nistor.

A szakszervezetek egyébként nem engedtek könnyen: mielőtt felfüggesztették a sztrájkot, a kormány több javaslatát visszautasítottá. Ígért a kormány utalványokat, majd ezer lejes (75 ezer forintos) béremelést, de nem vezettek eredményre a javaslatok.

Ligia Deca tanügyminiszter a sztrájkoló tanároknak korábban azt üzente, nem rónak ki szankciókat a munkabeszüntetésért, de a törvényi előírásoknak megfelelően nem fizetik ki azokat a napokat, amelyeken nem dolgoztak. Az órákat be kell majd pótolni a tanintézetek által megszabott terv szerint.

Szakszervezeti vezető: Amit lehetett, azt elérték

Kocs Ilona, a romániai Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) Hargita megyei elnöke a sztrájk eredményességét az rtl.hu-nak úgy értékelte: amit lehetett, azt elérték. Vannak olyanok, akik szerint még többet lehetett volna küzdeni, de úgy gondolja, a tárgyalás lényege nem az, hogy az egyik fél átvigye az igazát, hanem hogy találják meg a középutat.

Már nem nagyon bíznak egyik politikai pártban sem, jegyezte meg a szakszervezeti vezető, arra utalva, hogy a sztrájkot csak felfüggesztették, nem szüntették meg. Megvárják, hogy a kormány betartja-e ígéretét a júniusi fizetésemelésről és a januártól hatályba lépő bértábláról. Kocs Ilona hozzátette: 

a sztrájk ideje alatt hoztak egy új sztrájktörvényt, amelyben rögzítették, hogy ha egy tanár kilép a sztrájkból, az nem léphet vissza. Ezért is döntöttek csak a felfüggesztés mellett, 

magyarázta. A sztrájk sokaknak anyagi problémát is jelentett. Annak, aki egy hónap alatt 2000-2500 lejből (150-188 ezer forintból) él, és lakbért fizet, komoly érvágást jelent, ha a felét elveszti.

Kocs Ilona szerint továbbá az általános sztrájkkal az volt a céljuk, hogy eredményre vigyék a tanárok bérköveteléseit, de a munkabeszüntetés arról is szólt, hogy javítsanak a tanárok társadalmi megbecsülésén. Óriási különbséget lát aközött, ahogyan sokan ma gondolkodnak a tanárokról és a tanári pályáról, és aközött, amilyen szerepet korábban töltöttek be a pedagógusok a társadalomban. Olyan viselkedést engednek meg maguknak olykor a diákok a tanárokkal szemben, amire korábban gondolni sem mertek, mondta. 

Ha egy társadalom neveletlen, annak nincs nagy jövője, azt az orrától fogva lehet vezetni

– jelezte a szakszervezeti vezető.

Romániában elhiszik, hogy változtatni tudnak

Míg Magyarországon törvényileg megakadályozták, hogy a pedagógusok valódi sztrájkot hirdessenek – hiszen meg kell állapodniuk a minisztériummal a még elégséges szolgáltatásról, és gyermekfelügyeletet kell biztosítaniuk –, addig a romániai közoktatásban a szakszervezetek általános sztrájkot hirdettek: az abban részt vevő tanárok nem jártak be dolgozni, és a szülőknek azt javasolták, hogy ne küldjék iskolába a gyerekeiket.

De ezen túl vajon minek köszönhető még, hogy Romániában három hét alatt elérték a tanárok a követeléseiket, míg Magyarországon évek óta nem rendeződik a pedagógusok helyzete? – erről a Népszava írt. 

Magyari Nándor László szociológus, politikai elemző, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem elemzője szerint „a két ország bő tíz éve más-más úton halad, másféle módon keretezi a kül- és belpolitikáját, eltérő a politikai stílusa, ami aztán társadalmi, sőt szociálpszichológiai következményekkel jár”. 

Az egyetemi tanár szerint a romániai civil mozgalmak elhiszik, hogy eredményesek tudnak lenni a hatalommal szemben, míg a magyar civil társadalom elvesztette önbizalmát.

Nem tesz jót a mozgalmaknak az sem, hogy „a magyar illiberalizmus EU-ellenes és Putyin-párti, mindenhol ellenséget szimatoló diskurzusa a szakmai közösségek szempontjából is erősen megosztó, központosító és centralizáló” – fogalmazott.

Magyari Nándor László a Népszavának adott interjúban arra is figyelmeztetett: a siker egy sajátos politikai kontextusnak is köszönhető, ugyanis „példátlan” politikai helyzetet teremtett, hogy az elmúlt napokban egy előre eltervezett rotációs kormánycsere zajlott Romániában.

„Ezt használták ki okosan a pedagógus-szakszervezetek. Sikeresen építettek a politikai osztállyal szembeni általános bizalmatlanságra is, de a kormánypártok is úgy érezhették, hogy a viszonylag engedékeny magatartásukkal bizalmi tőkét szerezhetnek” – fogalmazott az erdélyi szociológus.

Nyitókép: Sztrájkolók a bukaresti elnöki palotához vonulnak május 30-án / MTI/EPA/Robert Ghement