Magyarországon látványosan csökken az óvodás és iskolás gyerekek száma

Drámaian csökken az óvodás és iskolás gyerekek száma. Jó hír, hogy körükben visszaszorulóban van körükben a szegénység, a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok aránya viszont folyamatosan nő – írja a hvg360.

A lap A közoktatás indikátorrendszere – 2023 című nemrég megjelent kötet adatait idézi, amelyek igencsak aggasztó képet festenek a magyar iskolarendszerről. Az adatok szerint egyre nő a tanárhiány, a korai iskolaelhagyók aránya és az egyházi iskolák térnyerése, miközben csökken a tanulók eredményessége, de a diákok általános jellemzői is változnak. Azt írják,

2010 és 2022 között minden korosztályban csökkent a gyerekek száma a közoktatásban.

A 3-5 évesek (tehát az óvodások) aránya ebben az időszakban 6 százalékkal csappant meg az országban. A legjelentősebb, közel 20 százalékos csökkenés Budapesten történt, de Baranya és Zala megyében is nagyjából 15 százalékkal elmaradt 2022-ben a 2010-es értéktől.

Az iskolás (6–16 éves) népesség száma 2010 és 2022 között szintén csökkent, nagyjából 7 százalékkal.

Amíg számuk Pest és Győr-Moson-Sopron megyében, valamint Budapesten nőtt, addig Békés megyében 20 százalékot meghaladó csökkenés volt megfigyelhető. Ahogy azt a lap is kiemelte, a „kicsikhez” képest sokkal súlyosabb, mintegy 16 százalékos a demográfiai visszaesés a 14–20 évesek körében.

Vannak megyék – Békés, Tolna, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy és Zala –, ahonnan voltaképpen „eltűnt a korosztály negyede”.

A kötet két csoportra, a 0–5 évesekre és a 0–17 évesekre vonatkozóan mutatja be a szegénység mértékét. Az adatok szerint jó hír, hogy a rászoruló diákok aránya csökken: 2022-ben az előbbi korcsoportban 8, utóbbi esetében nagyjából 10 százalék volt a szegény háztartásban élők aránya, miközben ez még 2010-ben mindkettőben 20 százalék körül volt. A veszélyeztetett (alultáplált, otthoni bántalmazásnak kitett, elhanyagolt, drogfüggőség tüneteit mutató) , a hátrányos helyzetű (HH), valamint a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók százalékaránya is csökkent 2010 és 2022 között, ha utóbbi nem is drasztikusan. Ugyanakkor e téren is egészen durva különbségek mutatkoznak az egyes iskola- és településtípusok között.

Míg a fővárosan és több nyugati megyében százból mindössze öt gyerek hátrányos helyzetű tanuló, számos keleti megyében minden negyedik.

A lap szerint azonban egészen más tendenciát mutat viszont az úgynevezett SNI-s tanulók aránya. Ide a törvény szerint a mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavarral) küzdő gyerekeket sorolják a szakértői bizottságok. Az adatok szerint

2010 és 2022 között az alapfokú képzésben 6,7-ről 8,1 százalékra, a középfokú oktatásban 3,9-ről 6,8 százalékra nőtt a sajátos nevelési igényű tanulók aránya.

Nyitókép: Pexels